Megéri-e a napkollektor?

Milliós beruházást jelent, ha egy családi ház meleg vizét napenergiával állítjuk elő úgy, hogy még a fűtés havi költségét is csökkenteni akarjuk. A HVG Ingatlanmenedzser kiszámolta, hogy egy átlagos napkollektoros rendszer mennyi idő alatt térül meg.
A legtöbben napelemként ismerik azokat az egyébként szakszerűen napkollektornak nevezett üvegtégla lapokat, amelyek mind több ház tetején láthatók. A napelem és a napkollektor közötti alapvető különbség az, hogy amíg az előbbi a Nap fényenergiáját hasznosítja, és abból villamos áramot állít elő, addig az utóbbi a Nap hősugárzását használja ki, és abból gyűjt hőenergiát. A napelem fajlagosan sokkal drágább, és a napenergiát is másképpen, kevésbé hatékonyan hasznosítja. A hagyományos háztartásokban éppen ezért meleg víz készítésére, fűtésrásegítésre és uszo­da­fűtésre a napkollektor használa­ta javasolt. A kollektor lehet sík és vákuumcsöves. A síkkollektorok felületét edzett sík üveglap borítja. A működés során a hőelnyelő (abszorbens) felület a napból érkező hősugarakat elnyeli, és az energiát átadja a fagyálló folyadékot vagy vizet tartalmazó, réz csővezetékeknek. Az energiát hőcserélő egységekkel vesszük ki a rendszerből.
Egész évre vákuumcső
A vákuumcsöves szerkezetben a vákuum a kollektor hőszigetelését javítja, ezért ugyanannyi napsütésből - mivel kisebb a vesztesége - többet energiát képes hasznosítani. Van olyan típusa, amelyik csak csővel szigeteli a belső gyűjtőfelületet, és olyan is, amelyik kettős üvegfalú csővel (a termoszhoz hasonlóan) szigetel. Ez utóbbiak jobb minőségűek, ám egyben drágábbak is.
Nyári, erősen napos időszakban a vákuumcsöves és a síkkollektorok energiatermelésében nincs jelentős eltérés. A különbség főként ősszel és télen mutatkozik, vagy ha szórt a sugárzás, felhős az idő, mondja Véghely Tamás villamosmérnök, a Gaiasolar ügyvezetője. A mérleg ekkor általában a vákuumcsöves kollektorok javára billen, mivel ezek ilyen körülmények között, típustól és felülettől függően, 8-20 százalékkal hatékonyabbak. Az ökölszabály szerint éves használatra jobb a vákuumcsöves kollektor, míg nyári, szezonális célra kiválóan megfelel a síkkollektor is.
A legtöbbet akkor spórolhatunk a kollektorokkal, ha a villanybojlert váltjuk ki velük, szögezi le Nagy Péter, a Wagner Solar Hungária szakembere. Egy 200 literes villanybojlert 2-3 síkkollektorral vagy 16-32 csövet tartalmazó, vákuumcsöves kollektorral helyettesíthetünk. A méretezésnél az dönt, hogy hány fős család használja a meleg vizet: egy vákuumcső nagyságrendileg 10 liter víz melegítésének megfelelő feladatot tud elvégezni. Kettőnél kevesebb kollektort nem érdemes fölszerelni, mert minimum ennyi szükséges ahhoz, hogy 2-3 ember melegvízellátása folyamatos legyen. Ha fűtésrásegítés is szükséges, már legalább 6-12 kollektort kell a tetőre helyezni. A darabszám természetesen a ház energiaigényétől függ, így a méretezés mindig az egyedi igények figyelembevételével történik, magyarázza Véghely Tamás.
Nem tartanak örökké
A hagyományos síkkollektorok élettartama 20-30 év. A vákuumcsöves kollektorok csak néhány éve jelentek meg, így hosszú élettartamukat csak kísérletek igazolják, mondja Lendvay Gábor épületgépész-mérnök, a Naplopó Kft. ügyvezetője. Az utóbbiaknál problémát jelenthet a magas üresjáratú hőmérséklet, amely hosszú távon nem tesz jót a kollektornak. A vákuumos változatok hatásfoka emiatt csökkenhet, és a síkkollektoroknál hamarabb tönkremehetnek, ráadásul a magas hőmérséklet miatt gyakran le kell cserélni a fagyállót, ezért szervizköltségük is magasabb. A szelektív síkkollektorok ezzel ellentétben karbantartásmentesen üzemelnek. Vannak olyan síkkollektorok is, amelyek hozamban megközelítik, esetleg meg is előzik a vákuumcsöves típusokat. Magyarországon több mint 30 gyártó termékei között válogathatunk. Egy 2,5 négyzetméteres, standard síkkollektor ára nettó 80-90 ezer forint. Az úgynevezett szelektív kollektorok valamivel drágábbak, teljesítményük viszont 5-10 százalékkal jobb. Áruk nettó 85-100 ezer forint körül alakul.
A fűtés marad
A vákuumcsöves kollektorok árában már jóval nagyobb a szórás, mivel az a csövek és a regiszterek számától is függ. Egy német gyártmányú, jó minőségű, 10 éves garanciával árult, 16 csöves kollektor például 115-125 ezer forintba kerül, egy 20 csöves, kínai csőrendszerből összeállított kollektort pedig 110 ezer forintért vehetünk meg. Vásárláskor mindig az ár/éves energiahozam arányt kell szem előtt tartanunk.
A működéshez kiegészítők, köztük szivattyúk, keverőszelepek, érzékelők, hőszigetelők, csővezetékek és tartályok is szükségesek. A 2-3 főt használati melegvízzel ellátó rendszerek szerelés nélkül 360-600 ezer forintba kerülnek, szereléssel pedig 600-940 ezer forintba. Ha a fűtésrásegítés is rájuk van bízva, már 1,5-2,5 millió forintot kell költeni. Napkollektorral a mi klímánkon fűtést kiváltani nem lehet, mert a nyári hozamokhoz képest télen mindössze ötöd-, hatodannyi energiát tudunk csak hasznosítani.
Megtérülés: 15 év
Kiszámoltuk, mennyi idő alatt takarít meg annyi energiát egy napkollektoros rendszer a földgázzal és villanyárammal működő kazánokhoz képest, hogy megérje a beruházás. Családi ház használati melegvízkészítő rendszerét vettük alapul, 6 négyzetméter napkollektor-felülettel, két hőcserélős, 300 literes melegvíztárolóval, minden egyéb szükséges tartozékkal, csővezetékrendszerrel, kivitelezés munkadíjjal. Az egyszerűsített megtérülési időt úgy lehet meghatározni, ha a napkollektoros rendszer beruházási költségét elosztjuk a rendszer révén elért, éves megtakarítással. A kalkuláció végeredményén változtat az energiárak esetleges emelkedése.
Teljes napkollektoros rendszer (6 m2) ára: 950 ezer forint.
Egyébként szükséges tároló ára: 150 ezer forint.
Fajlagos bruttó rendszerár kivitelezéssel: 133 ezer forint/m2
Éves energiatermelés: 600 kW/év.
A gáz bruttó ára (nem támogatott): 97,632 Ft/m3
1 m3 gázból 70 százalékos hatásfokkal előállítható hőenergia: 6,61 kW.
A gázból előállított hőenergia ára kerekítve: 15 Ft/kWh.
A villamos energia ára évi 1320 kWh fogyasztás felett: 39,36 Ft/kWh.
"B" lakossági vezérelt (úgynevezett éjszakai áram): 22,92 Ft/kWh.