Az APEH figyeli az új illetékszabályok betartását

Az idén az ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése is illetékkötelessé vált, aminek teljesítését az APEH folyamatosan ellenőrzi.
Az illetéktörvény január 1-jén hatályba lépett módosításával új elemmel bővült a visszterhes vagyonátruházási illetékek tárgyköre. A szabályozás lényege, hogy az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban megszerzett vagyoni betét - részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy stb. - után visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség keletkezik – áll az adóhatóság honlapján megjelent közleményben.
Az illetéket azonban csak akkor kell megfizetni, amikor a vagyonszerző, illetve magánszemély esetén a közeli családtagjai, gazdasági érdekeltségei tulajdonában álló vagyoni betétek aránya eléri, vagy meghaladja a társaságban fennálló vagyoni betétek 75 százalékát.
A vagyoni betétek arányának számításánál magánszemély vagyonszerző esetén a házastárs, a bejegyzett élettárs, a gyermek és a szülő minősül közeli családtagnak. Gazdasági érdekeltség a vagyonszerző és közeli családtagjai önálló, vagy többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, illetve mindezekkel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szervezet között áll fenn.
Az illetékkötelezettséget a szerzést követő 30 napon belül be kell jelenteni, ahogy azon személyek adatait - név, adóazonosító jel vagy adószám - is, akiket a vagyoni betétek arányának számításánál figyelembe kell venni.
forrás: http://www.magyarorszag.hu/

Vége a lakásár csökkenésnek?

A tavalyi visszaesés után az idei év első két hónapjában éledezni kezdett a hazai lakáspiac. Az árak csökkenése lassan megáll, bizonyos ingatlankategóriák esetében rövidült az értékesítési idő, a hitelszigorítások bevezetése előtti időszakban pedig a vártnál is nagyobb mennyiségű hiteligényt adtak be a potenciális vásárlók. Jelenleg az átlagos eladási idő ingatlantípustól és településtől függően 1-6 hónapig tart - áll a Duna House aktuális piacelemzésében.

Az illetékek jelentős csökkentésének köszönhetően számos, a 2009-es évben elhalasztott tranzakció realizálódott az év első két hónapjában, a korábban a 10%-os illetékkulcs miatt szinte alig eladható nyaralók és üdülők tekintetében is érezhetően megnőtt az érdeklődés. Szintén érezhető növekedést jelentett a piacon az, hogy a március 1-től bevezetett hitelszigorítások miatt a vevők egy része igyekezett az év első két hónapjában megvásárolni a kívánt ingatlant, ami mind a tranzakciók számában, mind pedig a hiteligénylésekben a korábbi időszakoz képest jelentős növekedést eredményezett. Biztató jel ugyanakkor, hogy a hitelek iránti érdeklődés március 1-e után sem csökkent számottevően.

Gyorsul az eladás

Javuló tendenciát mutat az ingatlanok átlagos értékesítési ideje is, a tavaly évközi mélyponthoz képest 10-15%-kal gyorsult az ingatlanok pörgése. Leggyorsabban továbbra is a panel és a téglalakásokat lehet eladni, a családi házak értékesítéséhez átlagosan 1.5-2-szer ennyi idő szükséges. A paneleket relatíve alacsony áruk miatt lehet viszonylag gyorsan értékesíteni (nem ideérve a nagy alapterületű lakótelepi lakásokat, melyeket a magas fenntartási költségek miatt továbbra sem feltétlenül lehet rövid idő alatt eladni), a belsőbb kerületekben, illetve a vidéki városok felkapottabb részein található ingatlanok iránt is élénkült a kereslet.
A legnehezebb helyzetben továbbra is azon ingatlantulajdonosok vannak, akik a jelentős túlkínálat ellenére is a piactól elrugaszkodott, magas áron kínálják lakásaikat - az esetek döntő többségében sikertelenül. A Duna House elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a sikeres értékesítést az egyre fontosabbá váló fenntartási költségek és a lokáció mellett továbbra is a megfelelő, a piaci szinthez igazodó ár segíti elő a legjobban. Tipikus hiba az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, hogy sokan az egykori felújítás költségeit teljes értéken számítják be a kínálati árba, valamint a lakás egykori beszerzési értékét szorozzák fel az elmúlt évek pénzromlási mutatójával - ez bár matematikailag szép eredményt mutat, de sok esetben nem tükrözi a piaci realitásokat.
Sok újat nem hoz a hitelszigorítás
Jelentősen nem várható, hogy a márciustól bevezetett hitelszigorítás csökkenti a tranzakciók számát, mivel a rendelet gyakorlatilag az elmúlt 1.5 év banki gyakorlatának írásba foglalása - a válság kitörése óta 20-30% önerő alatt egyébként sem lehetett már ingatlant vásárolni, a szigorítás inkább arra lesz alkalmas, hogy még inkább az egyre versenyképesebbé váló forinthitelek felé terelje a vásárlókat.
Tény azonban, hogy az utóbbi másfél évben a lakástámogatási rendszerek szinte teljes körű megszüntetése, valamint a megkövetelt önerő korábbi szinte 0-ról történt emelése miatt egy jelentős vásárlói csoport kiesett a piacról, akik a közeljövőben aligha tudnak visszatérni - hacsak nem tudnak egy pótingatlant bevonni fedezetként. Ez a vásárlói kör a Duna House tapasztalatai szerint vagy elhalasztja a vásárlást, vagy pedig az önerő összegyűjtéséig inkább a bérlakáspiacon jelenik meg.
A piac külső jelre vár
A mostani piaci környezet enyhén pozitív növekedés irányába mutat, azonban amíg a külső gazdasági környezet nem rendeződik, valamint nem válik világossá a következő évek gazdaságpolitikája jelentős elmozdulás nem várható. A forintárfolyam viszonylagos stabilizálódásával, valamint a devizahitelesek megmentésére létrejött banki konstrukciókkal sikerült az ingatlanpiac összeomlását elkerülni, melyben szerepe volt annak is, hogy a várakozások ellenére anno Magyarországon nem alakult ki a szlovák vagy a román piachoz hasonló ingatlanbuborék.
Jelenleg a helyzet kifejezetten alkalmas vásárlásra, mivel az árak még mindig kedvezőek - sok olyan ingatlan is elérhető az átlagos vevő számára (mint például a Budapest belvárosában találhatóak), melyek a válság előtt még keresési opcióként sem merültek fel. Fontos azonban tudni, hogy az ingatlanpiac kiváló indikátor - ahogy azonnal reagált a 2008-as válság megérkezésére, úgy fog szintén gyorsan reagálni az esetleges pozitív gazdasági környezetre.

Közkívánatra: Összefoglaló táblázat a 2010-es illetékekről

Egyre több ügyfelünk érdeklődik a 2010. év illetékváltozások részletiről is. Az adóhivatal közzé tette táblázatos formában is az illetéktörvény változása után érvényes illeték-mértéket jelző számokat. Íme:

1. Öröklési illeték (kattintásra a kép nagyobbá válik):

2. Ajándékozási illeték (kattintásra a kép nagyobbá válik):

3.Visszterhes vagyonátruházási illeték (kattintásra a kép nagyobbá válik):

Mikor érdemes garázst vásárolni, avagy….

A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
Az 1990. XCIII. törvény az Illetékről általános előírásai ingatlan vásárlása esetén.
Ha telket, garázs, nyaralót, vagy egyéb, nem lakásként nyilvántartott ingatlant vásároltunk 2009-ben, akkor a vásárlás után fizetendő illeték a vásárolt ingatlan forgalmi értékének 10%-a volt. Szerencsére ez 2010-ben szintén kevesebb. Tehát, az idei évben nem lakásként nyilvántartott ingatlant is érdemes vásárolni, „spórolunk” vele.
Vegyünk egy példát: Sopronban, 20 nm-es téglaépítésű garázs eladó. Ára: 2.100.000,-
Az illeték értéke, ha 2009-ben vásároltuk volna meg: 210.000,- Ft
Ha ugyanezt a garázst 2010-ben vásároljuk meg, akkor illetékként 84.000,- Ft-ot kell majd befizetnünk, tehát 126.000,- Ft-ot „spóroltunk” csak azzal, hogy a garázst most vettük meg.
Erről a jogszabály pontosan így rendelkezik:
„Az illeték általános mértéke
19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
(2) Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja - a 21. §-ban foglaltak kivételével - a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
(3) Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése esetén az illeték alapja a működtetési jognak - terhekkel nem csökkentett - értéke, az illeték mértéke pedig az illetékalap 10%-a.
(4) Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.
(5) A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett
a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,
b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,
c) öröklés vagy ajándékozás útján
szerzett.”

Mikor érdemes lakóingatlant vásárolni?

Erre a kérdésre legegyszerűbben így válaszolhatunk: MOST biztosan!.... Hogy miért? Több okból is….
Azért, mert a jelenlegi helyzetben több racionális érv is szól az ingatlan vásárlása mellett. Hogy melyek azok? Nézzük csak:
Azért érdemes MOST lakóingatlant vásárolni, mert:
1. Az ingatlanok árai a „béka fenekénél” vannak…. Vagyis nagyon alacsonyak….
2. A pénz, mint fizetőeszköz jövője, jövőbeli szerepe, helyzete igencsak bizonytalan….
3. Magyarországon az Illetéktörvény 2010-től kedvezőbb terhet ró az ingatlan vásárlójára… Vagyis az idei évtől az ILLETÉK ALACSONYABB.
Ebben az írásban kizárólag az Illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) mai napon hatályos rendelkezéseinek hatását vizsgáljuk a lakóingatlant vásárlók szemszögéből.
A lakások tekintetében az általános illeték mértékétől kedvezőbb az illeték mértéke. Lakástulajdon szerzése esetén (21. § szerint) az illeték alapja korábban is kedvezőbb volt, 2010. január 1-jétől azonban tovább csökken. Míg korábban a lakástulajdon forgalmi értéke alapján 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6% volt az illeték, az új szabály alapján a 4 millió forint feletti rész után már csak 4%-ot kell az államkasszába befizetnünk.
Vegyünk egy példát:
Adott egy gyönyörű ingatlanunk 29.900.000,- Ft-ért. Az Illeték mértékének sablonos összehasonlítása a tavalyi évvel itt látható:
Ha a vásárlás történt:                          2009-ben          2010-ben
Illeték mértéke 4 Millió Ft-ig:                   80.000,-               80.000,-
Illeték mértéke a fennmaradó összegre:1.554.000,-          1.036.000,-
Illeték összesen:                                      1.634.000,-          1.116.000,- 

Illeték-megtakarítás, ha az ingatlant 2010-ben vásároljuk: 518.000,-

Ha azonban vevőként már rendelkezünk lakással és e helyett vagy e mellé veszünk egy másik lakást, és előző lakásunkat a friss vásárlás előtt vagy után egy éven belül eladjuk, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete lesz.
Ennek a számításnak a menetét következő blogunkban vezetjük le.

Figyelem! Fontos, hogy az ingatlan lakásként legyen nyilvántartva a földhivatalban is. Vagyis hiába találnánk egy gyönyörű kis házat, melyet állandó lakáscélra tudnánk és szeretnénk használni, ha az nyaralóként van bejegyezve. Ilyen esetben számításba kell vennünk, hogy a fi zetendő illeték valamennyivel még az új szabályok alapján is magasabb lesz, hiszen az általános, a 19. §-ban foglalt szabályok szerint alakul…. Hogy melyek pontosan az általános szabályok?
A következőkben ezt is megtárgyaljuk….