2010. április elsejével életbe lépett jogszabály-változások

Idén április elsejével több jogszabály-változás is életbe lépett. Mivel ezek között az ingatlanberuházókat érintő is van, a következőkben vázoljuk a leglényegesebb változásokat:

Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv és a közteherjegy, jogerőre lép a feljelentői díj… Az alkalmi munkavállalói könyv és a közteherjegyek megszűnnek. Ezután egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve előzetes elektronikus bejelentéssel kell az adóhivatalnál jelezni a foglalkoztatást. Fontos, hogy az eddigi AM-könyveket meg kell tartani az ellenőrzések miatt, de használni nem kell már. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója szerint az egyszerűsített munkaszerződést a törvény mellékletében szereplő nyomtatvány kitöltésével akkor kell írásban megkötni, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama az öt napot eléri. Ennél rövidebb idő esetén elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, valamint a jelenléti ív vezetése. A bejelentést az APEH felé interneten vagy bizonyos esetekben telefonon is lehet teljesíteni.
A versenytörvény is kiegészül: életbe lép a feljelentői díj. A kiszabott bírság egy százalékáig, legfeljebb 50 millió forintig jutalmazhatja a Gazdasági és Versenyhivatal versenytanácsa a törvényszegő kartell feljelentőjét. (A bejelentőknek a hatóság számára nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékkal kell rendelkeznie a magyar vagy uniós versenyjog által tiltott kartell létezésére vonatkozóan.)
Az új kgfb-törvény értelmében április elsejétől a biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek áfával növelt összegét csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tételes és a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét téríti. A totálkáros autókat pedig ezután külön műszaki vizsga után lehet csak kivonni a forgalomból.
A gáz ára emelkedik, a gázártámogatás változik: a 2010 januári átlaghoz viszonyítva 9,5 és 12 százalék közötti mértékben, átlagosan 10,1 százalékkal emelkednek a lakossági földgázárak. A nagyfogyasztóknak 10,2–12 százalékos emelkedéssel kell számolniuk. A kormány június 30-ig meghosszabbította a gázártámogatási rendszer hatályát, de a négy támogatási kategóriából csak az alsó kettőben marad meg a támogatás – így ez a jelenlegi 1,6 millió ember helyett csupán 954 ezernek lesz elérhető.
Az építőiparban is fontos jogszabály lép életbe: ezután nem lehet fedezetkezelő nélkül jelentős értékű építőipari beruházást bonyolítani. Az 5,15 millió euró értékűnél nagyobb építkezéseknél a megrendelőnek az építkezés (illetve annak egyes szakaszainak) megkezdése előtt előre át kell adni a vállalkozói díjat egy úgynevezett fedezetkezelő részére. A fedezetkezelő a teljesítések leigazolása esetén fizeti ki a megrendelőtől előre átvett összegekből a vállalkozókat. Az építtetői fedezetkezelői feladatokat a közbeszerzéseknél a Magyar Államkincstár, egyéb kivitelezéseknél – az építtető és fővállalkozó választása alapján – az államkincstár vagy fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató láthatja el.
Áprilistól szigorít a VPOP a fémkereskedőkkel szemben. A fémlopások megelőzését szolgáló „fémtörvény” január óta hatályos, de április elsejétől fogják ellenőrizni a hatóságok a betartását. Minden érintett vállalkozásnak a fémkereskedelmi engedély iránti kérelmét be kellett nyújtania április 1-ig a területileg illetékes regionális ellenőrzési központhoz. Ennek hiányában a tevékenység nem folytatható.

Az ingatlan bérbeadása és a vagyonadó

(Ezt a bejegyzést az Alkotmánybíróság 2010. január 26-i határozata, -amely az ingatlanok után fizetendő vagyonadót megsemmisítette- okafogyottá tette.) 

A gazdasági válság következtében nagyon sok családnak csökkent a bevétele. A kieső bevételek pótlásának egyik kézenfekvő módja, hogy a család bérbe adja a második, harmadik ingatlanát. Hogyan változnak a szabályok 2010-től és mire célszerű ügyelni a bérbeadás utáni adózásnál?
A 2010-től hatályos vagyonadó ingatlanadóra vonatkozó része a 30 milliós értékhatár mellett még két másik feltételt is tartalmaz a mentesség igénybevételéhez: lakcímnyilvántartás szerinti bejelentkezést és életvitelszerű bentlakást. Ezért a fenti példából kiindulva a nagymama, feleség állandó lakcíme maradjon a 30 millió alatti, bérbe adott ingatlan. A vagyonadó szempontjából kifejezetten hátrányos, ha valaki ingatlan tulajdonnal rendelkezik, de állandó lakcíme mégis olyan ingatlan, amelyik nem a saját tulajdonában áll. Ez utóbbira példa, ha a fiatal önálló lakást szerez, de lustaságból állandó lakcíme a szülői ház marad, hogy ne kelljen az okmányirodában új lakcím kártyát, forgalmi engedélyt kérni.
Az ingatlan bérbeadásánál további probléma lehet, az életvitelszerű bentlakás feltétele. Ha valaki a tulajdonában álló ingatlant teljes egészében bérbe adja, akkor eredményesen nem tudja bizonyítani, hogy életvitelszerűen a bérbe adott ingatlanban lakik, ezért ez az ingatlan összeghatártól függetlenül (!) adóköteles lesz. Ezt a helyzetet úgy tudjuk elkerülni, ha legalább egy szobát nem adunk ki bérbe az ingatlanból. Ez esetben már eredményesen hivatkozhat a bérbeadó arra, hogy életvitelszerűen lakja a bérbe adott ingatlan egy szobáját. A mentesség alátámasztó okirata az ingatlan-bérleti szerződés lesz.
Ha semmiképpen nem tudjuk elkerülni a vagyonadó megfizetését, akkor igénybe vehetjük a jogalkotó által a bérbe adott ingatlan adóalapjára lehetővé tett kedvezményt. A személyi jövedelemadó törvény módosult a vagyonadó törvény miatt: „Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből levonható az ugyanazon ingatlan után a vagyonadóról szóló törvény szerint az adóévben az előírt határidőig megfizetett adó.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfizetett ingatlanadó 25 százaléka visszajár a bérbeadási tevékenység után fizetendő adóból. Ebből a példából is jól látható, hogy egy adóalap korrekciónak mindig konkrét tartalma van. Ezért is értelmezhető nehezen az Alkotmánybíróság döntése az adóalap-kiegészítéséről, miszerint adóalap korrekció egy konkrét adóügyi tartalom nélküli százalékos szorzó is lehet. A vagyonadó fizetése szempontjából ugyanis a 2010. január 1-i állapot a meghatározó.
Ingatlanközvetítő tevékenységünk folyamán igény szerint minden ügyfelünknek készséggel adunk tájékoztatást a hatályos jogszabályok adta lehetőségekről.