Házat építene? Kiszámoltuk, mennyibe fog kerülni!

Az elmúlt 10-15 évben szinte forradalmi változáson esett át az építőipar, gyökeresen megváltozott a jogszabályi környezet is. A szakembereknek is komoly feladat, hogy lépést tudjanak tartani a változásokkal, a ritkán építkező laikusok pedig meglepő feltételekkel találhatják szembe magukat. Egy cikksorozatban sorra vesszük egy házépítés előkészületeinek és megvalósításának legfontosabb lépéseit, a tipikus hibákat és a legnagyobb buktatókat. Az első részben arról lesz szó, hogy mennyibe kerül egy ház felépítése.

Első lépés: határozzuk meg jól igényeinket!

Szerencsére ma már túl vagyunk azon az időszakon, amikor egy dolog számított: házunk nagyobb legyen a szomszédénál, a rokonokénál, a kollégákénál. Ekkoriban születtek meg a több 100 négyzetméteres, sokszintes házak, amiből aztán egy-két szobát laknak, a többi csak úgy van.

Ezzel szemben egy átlagos családban 20-40 négyzetméternyi lakóterülettel érdemes számolni fejenként. Ha kisebb a létszám, inkább 35-40, ha nagyobb, akkor 20-30 négyzetméterrel. Vagyis egy 4 fős család általában kényelmesen elfér egy 120 négyzetméteres házban. Ebben van konyha-étkező-nappali, egy kis dolgozó félszoba és három hálószoba fürdőszobával, valamint kisebb tárolók.

Ehhez jöhetnek extrák: ha magunkhoz veszünk idős rokont vagy személyzetet tartunk, akkor (részben) önálló lakrészt alakítsunk ki vizesblokkal. Ennek területe 25-30 m2 körüli lehet. Ha szeretnénk egy edzőtermet: egy kis terem, szauna-kiegészítőkkel legalább 20-30 m2. Egy garázs kb. 20 m2 egy autóra, és legalább ugyanekkora műhely kell, ha szeretünk barkácsolni.

A második lépés: készítsünk költségvetést!

Minden üzleti beruházás így kezdődik. Mégis az a tapasztalatom, hogy amikor az építészhez fordulnak az emberek, már megvették a telket, és esetleg megkérdeztek néhány ismerőst, hogy nekik mi, mennyibe került. Az építész első kérdése pedig az lesz, hogy mennyi pénzünk van az építkezésre. Neki ugyanis kötelessége a megrendelő anyagi lehetőségeinek megfelelő épületet tervezni. Ettől legtöbben zavarba jönnek, aztán kibökik, hogy „hát majd meglátjuk, és annyi hitelt veszünk fel”.

Nos, nézzük a tényeket! A telekárat kezeljük külön, mivel telket lehet kapni pár ezer forintért vagy százmilliókért is, elhelyezkedéstől függően. Erre rájön néhány százalék ügyintézési költség, illeték, stb. Ha bontanunk kell, a bontás is sok 100 ezres, vagy nagyobb épület esetén milliós tétel is lehet. A régi épületekből nagyon kevés anyag nyerhető vissza (pl. címeres téglák, különleges burkolatok), a többi a hulladéklerakóban végzi, jelentős fuvarköltség és lerakóhelyi díj kifizetése után.

Mennyibe kerül az építkezés?

Földszintes családi ház bekerülési költsége kb. nettó 230 ezer forint nettó négyzetméterenként. Ha a tetőteret is beépítjük, akkor kb. 200 ezer forint. Tehát egy átlagos 120 m2-es ház bekerülése – feltételezve, hogy tetőtér beépítéssel készül – bruttó 30 millió forint körül várható. A pinceépítés kb. 80-100 ezer forint négyzetméterenként. Az árak átlagos építőanyagokra és építési körülményekre vonatkoznak, de szerényebb épületet is legfeljebb csak 15-20 százalékkal olcsóbban hozhatunk ki (vidéki, kisvárosi környezetben kedvezőbb költségvetéssel számolhatunk), felső határ viszont nincs.

Az építési költségek kb. 60 százalékát teszi ki az anyagköltség, a többi a munkadíj. Érdemes szem előtt tartanunk a harmadolós szabályt: ha kirakhatjuk a bokrétát, mert áll a szerkezet (alapok, falazatok, födémek, tetőszerkezet), akkor elköltöttük a költségvetésünk harmadát. A következő harmad az épület gépészetre és épület villamosságra fog elmenni (víz-csatorna, fűtés, elektromos hálózatok, stb.). Az utolsó harmadot pedig a szakipari munkákra költjük: nyílászárók, szigetelések, bádogos és tetőfedő munkák, burkolás, felületképzések. Ezek csak az építési költségek, de ezzel még nincs vége.

Mennyibe kerül a tervezés?

Építési költségeinkből számolhatjuk vissza a tervezési költséget: az engedélyezési terv 2-5 százalék között számolható, és szükségünk lesz legalább részben kiviteli tervekre is, melyek újabb 1-5 százalékot visznek el. Itt a nagyobb épületek esetén lesz nagyobb az arány. Tervezési költségeink – az előbbi 120 m2-es épületnél maradva – legalább 1 millió forint körül lesznek nettóban. A tervezési díj százaléka függ az épület méretétől, a tervezési programtól, a tervező szakmai rangjától. Természetesen itt is igaz, hogy kisebb vidéki településeken általában kedvezőbb árral számolhatunk. Számoljunk azzal is, hogy hivatalos iratok beszerzésére, engedélyezési eljárásokra legalább 100 ezer forintot fogunk költeni.

Elkészült a ház. Milyen kiadásaink lesznek még?

A fenti költségek a házra vonatkoznak. Ha idáig eljutottunk, van egy épületünk egy kopár, kerítések nélküli telken, ráadásul teljesen üresen áll. Szükségünk lehet melléképületre (garázs, műhely, nyári konyha, szerszám tároló, stb.), melyekre kb. nettó 100 ezer forintot számoljunk négyzetméterenként.

A külső munkákra, kerítésekre, kertépítésre is jelentős költségekkel számoljunk. Egy átlagos telek körbekerítése átlagos minőségű kerítéssel legalább 2 millió forint. A kertépítés (humuszterítés, növények, öntözőrendszer, stb.) igényinktől függően 5-10 ezer forint körül várható négyzetméterenként. Persze ezeket a munkákat már magunk is elkészíthetjük, de az anyagköltséget akkor is meg kell fizetni.

Menjünk vissza a házba. Először szereljük fel a konyhát: konyhabútorok, háztartási gépek, stb. Általában 1,5-2 millió forintos költséggel számoljunk, de ennél jóval többet is költhetünk, ha magasabbak az igényeink. A bútorozás, berendezés átlagos színvonalon legalább félmillió forint szobánként, a felső határ itt is a csillagos ég.

Nézzük a “luxuskiadásokat”! Ha úszómedencét is szeretnénk, vízgépészettel együtt mérettől függően 5-7 millió forint körül számoljunk vele. Egy jó minőségű beltéri szauna 2-3 millió forint, a kültéri 6-7 milliónál kezdődik.

Visszatérve az átlagos 120 m2-es házunkhoz, teljesen felszerelve, berendezve, bekerített, parkosított telken, de pince, melléképületek és extrák nélkül kb. bruttó 40-45 millióba fog kerülni. Ez természetesen becsült érték, átlagos körülményekre vonatkoztatva, feltételezve, hogy minden munkát vállalkozóval végeztetünk el.

Előtakarékosság, hitelfelvétel: ha valamennyi hiányzik…

Az elmúlt évek eseményei megmutatták, hogy a meggondolatlanul felvett hitelek végül óriási veszteségekhez vezethetnek. Számos család úgy vett fel hitelt, hogy majd jobb lesz, később könnyebb lesz törleszteni, aztán évekig tengődtek kenyéren és vízen, csak azért, hogy „álmaik otthona” megvalósuljon. Aztán a mostani válság visz mindent. Megtapasztalhattuk, hogy a gazdaság teljesítménye hullámzó, vannak életünkben jobb és rosszabb időszakok, a törlesztőrészletek viszont egyformák.

Egy átlagos jövedelemmel rendelkező családot már 8-10 millió forintos hitel törlesztése is nagyon megterhel. Mielőtt hitelt veszünk fel, beszélgessünk olyanokkal, akik már hosszú évek óta törlesztik a részleteket. Különösen a családfenntartó férfiakat viseli meg a dolog, a bank rabszolgáinak érzik magukat. Lehet, hogy ténylegesen nőtt a jövedelmük és „jobb lett”, de a kor előrehaladtával az ember igényei is növekszenek, amelyekből folyamatosan lemondásra kényszerül az egész család. Erről keveset beszélnek, de sok betegség, válás alapja ez a lemondásokkal teli élet. Kérdés, hogy megéri-e ez az áldozat?

Általában azt javaslom, hogy a lehető legkevesebb hitelt vegyék fel, a lehető legrövidebb futamidővel. Legyen anyagi tartalékuk vész esetére. Egy jól sikerült síbaleset is hónapokra kivonja az ember a munkából, nem kell feltétlen elvesztenünk az állásunkat ahhoz, hogy anyagi bajba kerüljünk. Úgy állítsuk be a törlesztőrészletet, hogy kényelmesen tudjuk fizetni, életünk ne legyen évtizedekig lemondásokkal teli, csak azért mert épül a házuk.

Érdemes igénybe venni az előtakarékossági lehetőségeket, sőt az előrelátó szülő már gyermeke tizenéves korában lakáselőtakarékossági számlát nyit számára.

Ha nincs lehetőségünk építkezni…

Ne szégyelljük, ha akár anyagi, akár más okok miatt nem vállaljuk egy építkezés terhét. A következő részben a további lehetőségekkel foglalkozunk: különböző korokban épült lakóházak vásárlásával, és a felújítási lehetőségekkel.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Miért félünk a gázszilikátos házaktól? Az igazság a gázbetonról

A vasgyártás és a bányászati termelés során keletkezett melléktermékeket széles körben alkalmazták építőanyagként vagy építőanyag adalékként. Az egyik leghíresebb a gázszilikát volt, amelynek előnyeiről és hátrányairól ma is megoszlanak a vélemények, a radioaktív sugárzás ügyében mendemondák keringenek. Utánanéztünk, mi a helyzet a gázszilikáttal!

A gázbeton, más néven gázszilikát főként Észak-Magyarországon volt divatos falazóelem. A magyar gázbeton-gyárak termékei voltak a Mátra és a Borsod építőelemcsalád. A gyárak közül a leghíresebb a 1963-1998 között működött kazincbarcikai üzem volt, amely a helyi erőmű salakjából (pernyéjéből) állított elő szürke színű gázbetont. Számos probléma adódott a gázbeton-házakkal főként hegyvidéki területeken, ahol kisebb-nagyobb repedések jelentkeztek. Ma már egyedül az 1985-ben létesült gyöngyösvisontai betongyár működik. Az üzem 1990 óta kizárólag homokalapú, fehér színű pórusbeton termékeket gyárt. Ezeket szintén hívják gázbetonnak is, azonban nem azonosak a hazai köztudatban ismert régi típusú gázszilikáttal. A hazai társadalomban rosszul csengő gázbeton helyett német mintára főként pórusbetonnak nevezik.

Repedések, állapotromlások

Egy másik ismert gázbeton-gyár az 1980-as évek közepén létrejött Mátra Gázbeton Gyár volt, mely a ’90-es évek elejéig működött. A termékeiből készült házak állaga egyes esetekben megromlott, és ezért a gázszilikátot hibáztatták. Aztán kiderült, hogy a tervezők és az építők egyrészt figyelmen kívül hagyták a gázszilikát kis nyomószilárdságát, másrészt a károsodások oka a nedvesség volt, ami származhatott a gázszilikát fal alatti nem megfelelő szigetelésből, a tető nem megfelelő vízelvezetéséből vagy a homlokzati vakolat hiányából. A tapasztalatok szerint a súlyos épületkárokat több hiányosság egyidejű jelenléte okozta. De már nem gyártanak ilyen típusú falazatot. A tiltás azonban nem a sugárzási veszély miatt következett be, hanem a szilárdsági követelményei nem feleltek meg a szabványoknak.

A gázszilikát házak előnyei

A gázbeton amúgy régóta kedvelt építőanyag, ugyanis könnyű, szerkezete porózus, jó hőszigetelő és egyszerű megmunkálni. Hőszigetelési, páraelvezetési és klimatikus tulajdonságai a többi falazóanyagnál lényegesen jobbak. Hőszigetelő képessége miatt födémszerkezetek készülhetnek belőle, de árnyékoló hatása is kiemelkedő, megvéd a szatellit-, radar-, kozmikus- vagy mobilsugárzástól – teszi hozzá Weixl-Várhegyi László kohómérnök-radiesztéta, bioenergetikus szakértő. Tartóssága megfelelő kivitelezés esetében megegyezik a kerámia téglákéval. Vida Ferenc az ingatlanmagazin.com szakértője szerint, ha egy gázszilikát falazatból készült ház jó szerkezetű és állapotú, akkor nyugodtan meg lehet vásárolni. A gázbeton hőátbocsátási tényezője 0,76-0,61 között van. Ahhoz, hogy a ma elfogadott 0,3 W/m2K értéket elérjük, erre 8-7 cm vastag hőszigetelést kell helyeznünk.

A gázszilikát házak hátrányai

Amennyiben egyszerre több paramétert is vizsgálunk, például a teherbíró képességet és a hőszigetelő képességet, akkor már nem annyira egyértelműek a gázbeton előnyei. A páraáteresztő képesség és a kiszáradás sem biztos, hogy a gázbeton mellett szólnak. A nyomószilárdsága nem túl jó, ezért annak idején a kisterenyei házaknál adódtak szerkezeti hibák, repedések. Az is igaz, hogy az a környék bányavidék volt akkoriban, így a rendszeres földmozgások és repedések eredhettek a föld alatti termelő tevékenység miatt is.

Nagy térfogat-növekedést tud elérni a gázbeton, ezáltal nagy vízfelvételre és páratartásra képes. A vizet azonban nehezen tudja leadni, nem tud ismét kiszáradni, ha olyan típusú vakolat kerül a téglákra, amik ebben meggátolják. Ekkor nedvesedhet a fal, és penészesedés is előfordulhat. Az utóbbinak számos egészségkárosító hatása van, legyen az ilyen épület raktár, munkahely, egészségügyi intézmény vagy lakás! Majd ha a nagy térfogat ismét kisebb lesz, és a tégla „visszahúzódik” eredeti méretére, megrepedhet a vakolat. De ez igaz lehet más téglákra is.

Sokak szerint nem jelent veszélyt az egészségre

Arról, hogy a gázbeton egészséges vagy sem, sugároz-e vagy sem, megoszlanak a vélemények. A rendszerváltásig épült gázszilikát-házak, amelyek erőművi salakot tartalmaznak, jelenthetnek esetleg egészségügyi kockázatot. Az utóbbi években gyártott pórusbeton esetében erről nincs szó. De az igazságügyi szakértők is ritkán találkoztak olyan gázszilikát-épülettel, ahol radioktavitás észlelhető, vagyis nagyon minimális a sugárzás veszélye. Inkább magában a környezetben fordulhatott elő radioaktív sugárzás, és ekkor felmerülhetett a falazóanyag sugárzása is. Például lényeges szempont, hogy a bányászott vasérc, aminek melléktermékét használtál fel a gázbeton-gyártásra, sugárzó volt-e vagy sem. A rudabányai vasérc sugárzott, a volt Szovjetunióból származó vasgyártás-alapanyagok sugárzása pedig attól függ, hogy honnan származik a vasérc, és ezt csak mérésekkel lehet megállapítani – mondja Weixl-Várhegyi László.

Már távoztak a káros anyagok

Hazai és nemzetközi tudományos vizsgálatok (ELTE kutató labor) jelzik, hogy a különböző építőanyagokban előforduló salak radioaktív anyagot is tartalmazhatott. A gázszilikát nagyon porózusos, felülete megnőhet, ezáltal a radon nagyon könnyen ki tud jutni az anyagból. Ami eredetileg megnövelte a hőszigetelő képességét és így előnyére vált, az ebben az esetben az anyag hátránya.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) korábbi felmérései kimutatták a forgalmas utak mentén épült gázszilikát falú otthonok magas formaldehid-koncentrációját. Ez az anyag kis mennyiségben fáradtságot, álmosságot, allergiás tüneteket okoz, míg nagyobb koncentrációban erősen rákkeltő hatású.

Weixl-Várhegyi László szerint számos tényező befolyásolhatja a gázszilikát-falazat sugárzását. A téglákból évtizedekig áramolhatnak elő az egészségre káros gázok, és van amelyiknek Alfa-, Béta- és Gamma sugárzása is van. Ezeket a szakértő saját praxisában is többször mérte. A gázszilikát tégla a jód 131-es izotópját is sugározhatja, amely bejuthat a pajzsmirigybe, hiszen ennek a fontos szervünknek szüksége van jódra, de nem radioktív jódra.

Persze az évtizedekkel ezelőtt épült házak falaiból nagy valószínűséggel már eltávoztak a káros anyagok, így minél régebbi az épület, annál kisebb a valószínűsége, hogy sugárzásról beszéljünk. A régi típusú gázbeton-házak utolsó „példányai” is a rendszerváltás környékén épültek. Az évek folyamán a rendszeres szellőztetés is segítette a gázok eltávozását. Akadályozó tényező volt a vastag hőszigetelés, ami miatt a téglákban „rekedtek” a gázok.

Hogyan készül a gázbeton?A gázszilikát úgy készül, hogy valamilyen adalékanyagot összekevernek vízzel, mésszel és/vagy cementtel, majd speciális alumíniumpasztát adagolnak hozzá. Az alumínium reakcióba lép a vízzel, és hidrogén gáz (ezért hívták régebben gázbetonnak) fejlődik, ami felfelé vándorolva megduzzasztja az anyagot – olyan ez, mint a kelt tészta kelesztése. A hidrogén nem marad az anyagban, azonban a helyén keletkezett üregek, pórusok (ezért hívják mostanában pórusbetonnak) biztosítják a gázszilikát-pórusbeton „könnyűségét”, és ezáltal a jó hőszigetelő képességet. Az YTONG sejtbeton falazóanyagok gyártása néhány éve kezdődött meg hazánkban, a gyengébb minőségű korábbi sejtbeton (gázbeton) termékek kiváltására.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Milyen falazatból legyen a házunk? – Válaszol a szakértő

Hő- és hangszigetelő képesség, hőtároló tömeg, nyomószilárdság
Jelen írásunkban abban segítünk olvasóinknak, hogy egy családi ház kivitelezésénél milyen téglából épüljön a falazat. A legfontosabb szempontok: a hőszigetelés, a hangszigetelés és a hőtárolás. Milyen arányban párosítsuk a fal és a hőszigetelő réteg vastagságát? Most megtudhatja a legjobb megoldást!
Tégla: évezredek szemtanúja
A tégla évezredek óta az emberiség szolgálatában áll és nem is véletlenül. Tartós, időjárásálló, nagy nyomószilárdságú, olcsó és könnyen bontható, átalakítható. De milyen fajta téglát, vagy pontosabban kifejezve falazóanyagot válasszunk? Több szempont is felmerülhet, amit a falazat kiválasztásánál mérlegelnünk kell. Ezek közül a három legfontosabb: a hőszigetelés, a hangszigetelés és a hőtároló tömeg. Hiszen ezek azok a tényezők, amelyeket eleve meghatározzák a komfortérzetünket, hogy hogyan érezzük magunkat a saját házunkban, szeretünk-e otthon lenni.

* A legjobb értékek ki vannak emelve! A nedvességtartalomnál nem merjük kijelenteni, hogy a legkisebb érték a legjobb, hiszen ha a lakásban keletkező pára egy részét a falazat felveszi, az még nem feltétlenül gond.
Mire figyeljünk?
A táblázat a három fő szempont értékeit mutatja az egyes falazóanyagok esetében. A kapott értékeket megvizsgálva látható, hogy általánosságban véve minél nehezebb egy falazóanyag (minél nagyobb a hőtároló tömege), annál jobb a hangszigetelő képessége (a léghang-gátlása). Ugyanakkor a hőtároló tömeg nincs kihatással a hőszigetelő képességre. Akkor miért érdemes mégis nagy hőtároló tömegű anyagot választani? Mert a hőtárolótömegnek a hőmérséklet ingadozások csillapításában, vagyis a hőszigetelésben van rendkívül nagy szerepe. Ezért nem ajánljuk a könnyűszerkezetes épületeket, mert ezeknek nincsen hőtároló tömegük – magyarázza Tóth Zsolt építészmérnök, az é z s é tervező és szolgáltató kft. ügyvezetője.
A házak hőszigetelő képessége
A hőszigetelő képességet többnyire a hőátbocsátási tényező értékével jellemezzük, ezt régebben k-értéknek is nevezték, míg ma az U-érték a legmegszokottabb formája. A homlokzati falakra vonatkozó jelenlegi magyar szabvány 0,45 W/m2K, ami azt jelenti, hogy 1 K (kelvin) hőmérséklet különbség hatására 1 nm falazaton 0,45 W hő megy át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha kint -5 C van, bent pedig 20 C-ra fűtünk, akkor ez a hőveszteségnek tekinthető érték már 11,25 W minden egyes négyzetméterre. Ezért kell olyan falazóanyagot és hőszigetelést választanunk, ami közelít a szabványérték felé, és így csökken a téli fűtésszámlánk is. Egy passzívház éppen azért működhet hagyományos fűtőtest nélkül, mert ott legfeljebb harmadannyi hő szökik ki a falakon keresztül (0,15 W/m2K), és az ablakok, födémek is tökéletesen szigeteltek. A passzívház esetében mesterséges szellőztető-berendezés nyeri vissza a kimenő elhasznált levegő hőjét (hővisszanyerős szellőztetés), ezért a belső hőnyereségek (emberek hőleadása, háztartási berendezések) elegendőek ahhoz, hogy a töredékére csökkent veszteséget pótolni tudjuk.
Régi sláger: a kisméretű tömör tégla
A magyar családi ház állománynak megközelítőleg a fele kisméretű tömör téglából készült. Ennek az az előnye, hogy nagy a hőtároló tömege és variálható a falvastagság (a leggyakrabban 25, 38, 51 cm). A viszonylag kis elemek miatt viszont nagyobb a munkaigény és így a költségek is nőnek. A kisméretű tömör tégla egyik lényeges jellemzője, hogy a belőle épült vakolt 38 cm vastag fal hőszigetelő képessége (U-érték): 1,37 W/m2K, vagyis jócskán rosszabbul teljesít, mint azt a jelenlegi – nem túl szigorú – magyar szabvány előírja.
B30 és a gázbeton
A kisméretű tömör téglánál valamivel jobb a B30-as tégla hőátbocsátási tényezője, aminek értéke – 30 cm-es vastagságban lerakva, szintén vakoltan – 1,49 W/m2K. További előnye, hogy a kisméretű téglánál gyorsabban falazható és vékonyabb falat lehet építeni belőle. Gyakori még a gázbeton is, amit jellemzően a 80-as években használtak, de felújítás során ma is gyakran találkozhatunk vele. Hátránya, hogy utólag megduzzad és elreped. A vakolt 30 cm vastag fal hőátbocsátási tényezője (U-érték): 0,83 W/m2K.
Van-e tuti recept?
Manapság alapvető szempont, hogy mennyire kell mélyen a pénztárcánkba nyúlni, ha eljön a fűtési szezon, ezért nemcsak a korszerű fűtési rendszerek telepítésére kell koncentrálnunk, hanem a fal hőtároló képessége is előtérbe kerül. Mindenképpen réteges falat érdemes választani, mert így minden rétegnek ki lehet használni a jó tulajdonságait, nevezetesen a teherhordó szerkezet tömegét és a hőszigetelés hőszigetelő képességét. A magyar lakosság többnyire vastag fal-vékony hőszigetelés kombinációban gondolkozik, amiben van némi szerepe a téglagyártó cégeknek is. Ideje lenne ezen változtatni.
Új időknek új dalai, avagy vékony fal, vastag hőszigetelés
Szívünk szerint mi a POROTHERM 20 N+F-et választanánk 16 cm hőszigeteléssel. Ennek a szerkezetnek az U-értéke 0,21 W/m2K, léghang-gátlása (RW): 54 dB. Talán ezt lenne a legkönnyebb a laikus felhasználóval elfogadtatni, mert végül is tégla ez is csak vékonyabb. Egyetlen komoly akadály, hogy itthon nincs még bevizsgálva külső falazatként.
Nyomószilárdság
A statikai számításoknál elég sok tényezőt kell figyelembe venni, és természetesen mindig biztonsági tartalékkal kell méretezni az egyes szerkezeteket. Ezek bonyolult számítások, amikre most nem térünk ki. Készítettünk azonban egy összehasonlítást, amiből kitűnik, hogy milyen különbségek vannak az egyes falazatok legmeghatározóbb statikai tulajdonságában, nevezetesen a nyomószilárdságban. A nyomószilárdságot N/mm2 egységben fejezik ki, mint ahogy azt a fenti táblázatban is feltüntettük. Ennél azonban beszédesebb érték, hogy adott vastagságú fal 1 m hosszúságú szakasza mekkora függőleges terhelést képes elviselni.

A fenti adatok tükrében furcsáljuk, hogy éppen a 20 és 25 cm vastag Porotherm téglákat nem lehet használni külső falnak, amikor a gyengécske Ytong pórusbeton-téglát igen. Nézzük csak meg, statikai terhelés szempontjából 2 cm vastag Porotherm falazat, vagy akár 3 cm vastag zsalukő falazat is bír annyit, mint a 30 cm vastag Ytong P2-05. Más kérdés, hogy hiába megengedett, statikusunk sem tartja jó ötletnek pórusbetonból építkezni. Még családi házaknál is lehet olyan gerenda, amelynek szélén annyira megnő a teherkoncentráció, ami már a pórusbeton repedezését vonja maga után. Nem véletlen, hogy arra is vannak szabványok, hogy legfeljebb hány emeletes épületet lehet építeni egy-egy falazóelemből.
A zsalukő is ajánlott
A zsalukő szintén figyelemre méltó építőanyag, nem is csak az előbb említett nyomószilárdság miatt, ami ráadásul a a beépített vasalás függvényében még nőhet is. Ezt a nagyméretű építőelemet betonnal töltik ki, és leggyakrabban kerítéseknél, valamint családi házak pincéjénél és lábazatoknál találkozhatunk vele. Az emberek azonban manapság fenntartással kezelik a betont, főleg nálunk, pedig ennek nincs semmiféle alapja, talán csak az elmúlt évtizedek nagypaneles házainak rossz emléke kísért. A 20 cm zsalukőből és 16 cm hőszigetelésből álló falazat hőtároló tömege 395 kg/m2, hőátbocsátási tényezője 0,224 W/m2K, a léghang-gátlása pedig (RW): 67 dB, ami nagyon jó értéknek számít.

Most akkor zsalukő vagy a Porotherm?
A zsalukő esetén felmerülhet a kérdés, hiszen betonról van szó, hogy a belőle készült fal nem hidegebb-e belülről? A kérdés felvetése jogos, hiszen a hőérzetünket haza vághatják a hideg felületek. (A komfortelméleti témáknak külön cikket szentelünk majd. – a szerk.) Hasonlítsuk össze a 16 cm polisztirol hőszigeteléssel ellátott és vakolt zsalukőből készült falat, valamint az ugyanilyen U-értékkel bíró Porotherm 30 falazóelem + 12 cm EPS (expandált polisztirol hőszigetelés) kombinációt! Az eredmény az, hogy a belső vakolat felszínére kiszámolt hőmérsékletek szinte hajszál pontosan megegyeznek: -2 C külső és 20 C belső hőmérséklet mellett a fal belső oldala 19,39 +/- 0,01 C hőmérsékletű. Tehát vetkőzzük le a betonnal szembeni ellenérzéseinket, és bátran alkalmazzuk ezt az anyagot is! Már csak azért is, mert a zsalukőből épített fal a földrengéseknek is jobban ellenáll, mint a többi vizsgált falazat.
Mi a gond a vályoggal?
A vályogot legtöbben azért szeretik, mert nagy hagyományokkal bíró, természetes falazóelem. Ezzel nem is vitatkozunk, sőt úgy gondoljuk, hogy jó lehet vályogházban élni mindaddig, amíg azt nagyon gondosan meg tudjuk óvni a nedvességtől. A vályog ugyanis megszívja magát és elveszti statikai szilárdságát a nedvesség hatására.
Forrás: ingatlan.net