2011. február 15., kedd

Miért félünk a gázszilikátos házaktól? Az igazság a gázbetonról


A vasgyártás és a bányászati termelés során keletkezett melléktermékeket széles körben alkalmazták építőanyagként vagy építőanyag adalékként. Az egyik leghíresebb a gázszilikát volt, amelynek előnyeiről és hátrányairól ma is megoszlanak a vélemények, a radioaktív sugárzás ügyében mendemondák keringenek. Utánanéztünk, mi a helyzet a gázszilikáttal!

A gázbeton, más néven gázszilikát főként Észak-Magyarországon volt divatos falazóelem. A magyar gázbeton-gyárak termékei voltak a Mátra és a Borsod építőelemcsalád. A gyárak közül a leghíresebb a 1963-1998 között működött kazincbarcikai üzem volt, amely a helyi erőmű salakjából (pernyéjéből) állított elő szürke színű gázbetont. Számos probléma adódott a gázbeton-házakkal főként hegyvidéki területeken, ahol kisebb-nagyobb repedések jelentkeztek. Ma már egyedül az 1985-ben létesült gyöngyösvisontai betongyár működik. Az üzem 1990 óta kizárólag homokalapú, fehér színű pórusbeton termékeket gyárt. Ezeket szintén hívják gázbetonnak is, azonban nem azonosak a hazai köztudatban ismert régi típusú gázszilikáttal. A hazai társadalomban rosszul csengő gázbeton helyett német mintára főként pórusbetonnak nevezik.

Repedések, állapotromlások

Egy másik ismert gázbeton-gyár az 1980-as évek közepén létrejött Mátra Gázbeton Gyár volt, mely a ’90-es évek elejéig működött. A termékeiből készült házak állaga egyes esetekben megromlott, és ezért a gázszilikátot hibáztatták. Aztán kiderült, hogy a tervezők és az építők egyrészt figyelmen kívül hagyták a gázszilikát kis nyomószilárdságát, másrészt a károsodások oka a nedvesség volt, ami származhatott a gázszilikát fal alatti nem megfelelő szigetelésből, a tető nem megfelelő vízelvezetéséből vagy a homlokzati vakolat hiányából. A tapasztalatok szerint a súlyos épületkárokat több hiányosság egyidejű jelenléte okozta. De már nem gyártanak ilyen típusú falazatot. A tiltás azonban nem a sugárzási veszély miatt következett be, hanem a szilárdsági követelményei nem feleltek meg a szabványoknak.

A gázszilikát házak előnyei

A gázbeton amúgy régóta kedvelt építőanyag, ugyanis könnyű, szerkezete porózus, jó hőszigetelő és egyszerű megmunkálni. Hőszigetelési, páraelvezetési és klimatikus tulajdonságai a többi falazóanyagnál lényegesen jobbak. Hőszigetelő képessége miatt födémszerkezetek készülhetnek belőle, de árnyékoló hatása is kiemelkedő, megvéd a szatellit-, radar-, kozmikus- vagy mobilsugárzástól – teszi hozzá Weixl-Várhegyi László kohómérnök-radiesztéta, bioenergetikus szakértő. Tartóssága megfelelő kivitelezés esetében megegyezik a kerámia téglákéval. Vida Ferenc az ingatlanmagazin.com szakértője szerint, ha egy gázszilikát falazatból készült ház jó szerkezetű és állapotú, akkor nyugodtan meg lehet vásárolni. A gázbeton hőátbocsátási tényezője 0,76-0,61 között van. Ahhoz, hogy a ma elfogadott 0,3 W/m2K értéket elérjük, erre 8-7 cm vastag hőszigetelést kell helyeznünk.

A gázszilikát házak hátrányai

Amennyiben egyszerre több paramétert is vizsgálunk, például a teherbíró képességet és a hőszigetelő képességet, akkor már nem annyira egyértelműek a gázbeton előnyei. A páraáteresztő képesség és a kiszáradás sem biztos, hogy a gázbeton mellett szólnak. A nyomószilárdsága nem túl jó, ezért annak idején a kisterenyei házaknál adódtak szerkezeti hibák, repedések. Az is igaz, hogy az a környék bányavidék volt akkoriban, így a rendszeres földmozgások és repedések eredhettek a föld alatti termelő tevékenység miatt is.

Nagy térfogat-növekedést tud elérni a gázbeton, ezáltal nagy vízfelvételre és páratartásra képes. A vizet azonban nehezen tudja leadni, nem tud ismét kiszáradni, ha olyan típusú vakolat kerül a téglákra, amik ebben meggátolják. Ekkor nedvesedhet a fal, és penészesedés is előfordulhat. Az utóbbinak számos egészségkárosító hatása van, legyen az ilyen épület raktár, munkahely, egészségügyi intézmény vagy lakás! Majd ha a nagy térfogat ismét kisebb lesz, és a tégla „visszahúzódik” eredeti méretére, megrepedhet a vakolat. De ez igaz lehet más téglákra is.

Sokak szerint nem jelent veszélyt az egészségre

Arról, hogy a gázbeton egészséges vagy sem, sugároz-e vagy sem, megoszlanak a vélemények. A rendszerváltásig épült gázszilikát-házak, amelyek erőművi salakot tartalmaznak, jelenthetnek esetleg egészségügyi kockázatot. Az utóbbi években gyártott pórusbeton esetében erről nincs szó. De az igazságügyi szakértők is ritkán találkoztak olyan gázszilikát-épülettel, ahol radioktavitás észlelhető, vagyis nagyon minimális a sugárzás veszélye. Inkább magában a környezetben fordulhatott elő radioaktív sugárzás, és ekkor felmerülhetett a falazóanyag sugárzása is. Például lényeges szempont, hogy a bányászott vasérc, aminek melléktermékét használtál fel a gázbeton-gyártásra, sugárzó volt-e vagy sem. A rudabányai vasérc sugárzott, a volt Szovjetunióból származó vasgyártás-alapanyagok sugárzása pedig attól függ, hogy honnan származik a vasérc, és ezt csak mérésekkel lehet megállapítani – mondja Weixl-Várhegyi László.

Már távoztak a káros anyagok

Hazai és nemzetközi tudományos vizsgálatok (ELTE kutató labor) jelzik, hogy a különböző építőanyagokban előforduló salak radioaktív anyagot is tartalmazhatott. A gázszilikát nagyon porózusos, felülete megnőhet, ezáltal a radon nagyon könnyen ki tud jutni az anyagból. Ami eredetileg megnövelte a hőszigetelő képességét és így előnyére vált, az ebben az esetben az anyag hátránya.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) korábbi felmérései kimutatták a forgalmas utak mentén épült gázszilikát falú otthonok magas formaldehid-koncentrációját. Ez az anyag kis mennyiségben fáradtságot, álmosságot, allergiás tüneteket okoz, míg nagyobb koncentrációban erősen rákkeltő hatású.

Weixl-Várhegyi László szerint számos tényező befolyásolhatja a gázszilikát-falazat sugárzását. A téglákból évtizedekig áramolhatnak elő az egészségre káros gázok, és van amelyiknek Alfa-, Béta- és Gamma sugárzása is van. Ezeket a szakértő saját praxisában is többször mérte. A gázszilikát tégla a jód 131-es izotópját is sugározhatja, amely bejuthat a pajzsmirigybe, hiszen ennek a fontos szervünknek szüksége van jódra, de nem radioktív jódra.

Persze az évtizedekkel ezelőtt épült házak falaiból nagy valószínűséggel már eltávoztak a káros anyagok, így minél régebbi az épület, annál kisebb a valószínűsége, hogy sugárzásról beszéljünk. A régi típusú gázbeton-házak utolsó „példányai” is a rendszerváltás környékén épültek. Az évek folyamán a rendszeres szellőztetés is segítette a gázok eltávozását. Akadályozó tényező volt a vastag hőszigetelés, ami miatt a téglákban „rekedtek” a gázok.

Hogyan készül a gázbeton?A gázszilikát úgy készül, hogy valamilyen adalékanyagot összekevernek vízzel, mésszel és/vagy cementtel, majd speciális alumíniumpasztát adagolnak hozzá. Az alumínium reakcióba lép a vízzel, és hidrogén gáz (ezért hívták régebben gázbetonnak) fejlődik, ami felfelé vándorolva megduzzasztja az anyagot – olyan ez, mint a kelt tészta kelesztése. A hidrogén nem marad az anyagban, azonban a helyén keletkezett üregek, pórusok (ezért hívják mostanában pórusbetonnak) biztosítják a gázszilikát-pórusbeton „könnyűségét”, és ezáltal a jó hőszigetelő képességet. Az YTONG sejtbeton falazóanyagok gyártása néhány éve kezdődött meg hazánkban, a gyengébb minőségű korábbi sejtbeton (gázbeton) termékek kiváltására.
Forrás: ingatlanmagazin.com