2010. november 9., kedd

Megéri a villanyfűtés? Kiszámolták!

A norvégok árammal fűtenek. Nálunk is megéri? Kiszámoltuk! Az emberek korábban ódzkodtak a villanyfűtéstől, pedig ma már a norvég típusú elektromos fűtőpanelek üzemeltetési költségei nem sokkal, csupán 15-20 %-kal magasabbak, mint a gázfűtésé. Viszont a rendszer kiépítése a felébe-harmadába kerül a cirkónak, így legalább 5-10 év, amíg a gázfűtés behozza a költségeit. A közhiedelem szerint az elektromos fűtés jóval drágább mint a gázfűtés. Azonban ez az Észak- és Nyugat-Európában már régóta népszerű norvég típusú elektromos fűtőpanelekre nem igaz. A takarékos működést egyrészt az biztosítja, hogy ezek 100 százalékos hatékonysággal alakítják hővé az elektromos energiát, másrészt a speciális fűtőbetétnek és a precíz szabályozó rendszereknek köszönhetően fogyasztásuk harmada a hagyományos elektromos berendezéseknek. A fűtőpanelben ugyanis nem izzószál van, hanem egy speciális fémötvözetű fűtőbetét, amely az izzószálaknál alacsonyabb hőmérsékleten működik, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt. A fűtésteljesítményt pedig még gazdaságosabbá teszi a fűtőtestbe épített precíz elektronikus vezérlés, amely állandóan méri a helyiség hőmérsékletét. Csak akkor engedi a fűtőbetétnek, hogy áramot fogyasszon, vagyis hőt termeljen, ha a hőmérséklet csökken, azután rögtön kikapcsol. Általában percenként 20 másodpercen keresztül üzemel, vagyis ki-be kapcsol, így fűtőteljesítménye harmadának megfelelő áramot fogyaszt – magyarázza Nágel Balázs, a Nord Art Kft. ügyvezetője, akinek cége évente 6-7 ezer fűtőpanelt értékesít.

Egy nap alatt kiépíthető a rendszer

Az elektromos fűtőpanel külső megjelenésre egy esztétikus lapradiátorra hasonlít, és bárhol felszerelhető, ahol áram van. Emiatt akár egy nap alatt kiépíthető a teljes rendszer. Használható kiegészítő fűtésként, például gázkonvektoros lakásban, ahol a nem fűtött helyiségbe telepíthető, vagy önálló fűtésrendszerként. Hagyományos egy fázisról üzemeltethető. Ha kiegészítő fűtésként szeretnénk használni, valószínű, hogy elegendő a villamos hálózatunk kapacitása, de előtte érdemes ellenőrizni, hogy hány amperes a főkapcsoló, vagyis a villanyóraszekrényben mekkora főbiztosíték van. A 4-6 kg-os fűtőpaneleket egyszerűen akár a képeket a falra kell szerelni a padlószinttől minimum 10 cm-re, és lehetőleg az ablak alá, majd csatlakoztatni kell egy konnektorba. Ezért ajánlott a fűtőtest leendő helyén az elektromos radiátor mögé vezetni az áramot.

Beépített termosztát

A beépített termosztát ártól függően lehet manuális és digitális. Utóbbi folyamatosan ellenőrzi a helyiség hőmérsékletét, tetszőlegesen beállíthatunk rajta két hőmérsékletet (komfort és takarék), ezeket a nap különböző szakaszaiban váltogathatjuk, amellyel akár 25 százalék energiát megtakaríthatunk. Nem egy termosztátot kell szabályoznunk, mint a központi fűtésrendszernél, hanem minden helyiség saját fűtőpaneljét kell beállítani egymástól függetlenül. A kezelőgombok a panel oldalán rejtve helyezkednek el. Ezekkel tudjuk beállítani a komfort és takarék-hőmérsékletet, az időt, a napokat. A fűtésrendszert kiegészíthetjük rádiójel vezérelt termosztátokkal is, így távolból sms-ben is programozható.

Mekkora teljesítményű fűtőpanel kell az egyes helyiségekbe?

A fűtőpanelek több méretben és színben kaphatóak, az adott szoba, helyiség méretétől függ, hogy mekkora teljesítményű fűtőpanel szükséges. A norvég típusú fűtőpanelnél a legkisebb teljesítményű 400 W, míg a legnagyobb 2000 W. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani: mekkora fűtőpanelre van szükségünk, meg kell mérnünk az adott helyiség alapterületét és magasságát, ezeket összeszorozva megkapjuk a helyiség légtérfogatát. Ezt a számot meg kell szoroznunk 35-el, majd a kapott szorzatot felfelé kerekítenünk. Ha a szigetelés és a nyílászárók állapota rosszabb az átlagnál, célszerű egy vagy két mérettel nagyobb panelt választani. Tehát például egy 20 nm-es, 2,6 méteres belmagasságú szobának egy 2000 W-os fűtőpanelre van szüksége.

Bekerülési költségek

Az elmúlt évek fogyasztói tapasztalatai szerint egy 50 nm-es 2 szobás egyedi fűtéses lakásba 4 helyiségbe érdemes fűtőpaneleket telepíteni, amelyek összköltsége prémiumkategóriában 275 ezer forint (kb. 20 nm-es nagyszoba: 2000 W – 75 ezer forint, kb. 15 nm-es kisszoba: 1400 W – 73 ezer forint, közlekedő-konyha: 800 W – 65 ezer forint, fürdő: 400 W – 62 ezer forint). Ahhoz, hogy az elektromos rendszerünk bírja a terhelést, a szükséges betáp 20 Amper. Ha emiatt fejleszteni kell a hálózatot, annak költsége szereléssel együtt 160 ezer forint.Vagyis az elektromos fűtés kiépítésének költsége ebben az esetben 435 000 Ft.

Ha ugyanekkora lakásban gázüzemű központi fűtést építünk ki, akkor átlagos minőségű anyagokkal a bekerülési költség kb. 600 ezer forint, míg a gáztervezés, bevezetés minimum 200 ezer forintba kerülhet. Itt tehát kb. 365 ezer forintos árelőny keletkezik az elektromos fűtés javára.

Az üzemeltetési költségek

Egy 38 cm téglafallal és 5 cm szigeteléssel, közepes minőségű, jól záródó, de nem új nyílászárókkal rendelkező lakásnál, ahol 22 Celsius fokot kívánunk biztosítani, az éves áramszükséglet fűtésre 4500-5200 Kwh. Ez kb. 200-240 ezer forint, ezért érdemes havi átalányt fizetni télen-nyáron, vagyis 18-20 ezer forintot. karbantartást ezek a fűtőpanelek nem igényelnek, míg a gázfűtésnél évente járulékos karbantartási költségek jelentkeznek (pl. kémény-ellenőrzés, készülék-felülvizsgálat, szerelési munkálatok kb. 15 ezer Ft/év). Ugyanennek a 2 szobás lakásnak a gázfűtése pedig évente kb. 160 ezer forint, tehát egy cirkó 15-20 százalékkal alacsonyabb áron üzemeltethető. Vagyis az elektromos fűtés költségtöbblete évente üzemeltetés tekintetében: 24-64 ezer forint – átlagosan 44 ezer forint.

Nagy lakásoknál nem éri meg

Az elektromos fűtésrendszer kiépítésének kb. 365 ezer forintos árelőnyét a gázfűtés alacsonyabb üzemeltetési költségei megközelítőleg 8 év alatt hozza be, de természetesen nem kalkulálhatunk előre az energiahordozó árak változásával. Sőt, ha nem prémiumkategóriás radiátorokat választunk, akkor a radiátorok 275 ezer forintos összköltsége akár felére is csökkenhet, így az árelőny 10-11 évig is kitarthat. Körülbelül 90-100 nm-es lakásnál húzhatjuk meg a felső határt, ameddig megéri ezeket a fűtőpaneleket telepíteni, mondja el kérdésünkre Nágel Balázs. Ezért egy 100 nm-nél nagyobb alapterületű, nagy terekkel és belmagassággal rendelkező hagyományos polgári lakásnál, ahol korszerűtlenek a nyílászárók, és nincs megfelelő szigetelés sem, nem éri meg az elektromos fűtőpanelt alkalmazni. Efölött már érdemes gázüzemű központi fűtésrendszert kiépíteni. Viszont az ennél kisebb méretű lakásokban jól alkalmazható ez a rendszer, amelyben igények szerint szinte minden szoba „külön életet él”.

Forrás: ingatlanmagazin.com