A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lakás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lakás. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 30., szerda

Lakásvásárlás menete: ésszerűség és józan döntés


Az első megtekintett lakás általában nem az ideális számunkra. Általánosabb az, hogy több hét, hónap után találunk arra az ingatlanra, amelyet el tudunk képzelni saját otthonként. A lakásvásárlás menete azonban nem csak ebből áll: ésszerűséget és józan döntéseket igényel.

1., A lakásvásárlásnál mindig vegyük figyelembe a körülményeinket. Ha például hosszú távon a lakásban szeretnénk maradni, akkor az esetleges családalapítás miatt számoljunk elég térrel. Ha viszont a családalapítás nem szerepel a terveink között, akkor fontos, hogy lehetőségeink szerint olyan környéken vásároljunk, ahol a lakás nem csak hogy könnyen kiadható, de eladható is.

2. A környék kiválasztásánál olyat érdemes választani, ahol jó a tömegközlekedés, vannak közelben élelmiszerboltok, éttermek, parkok stb. A legfontosabb mégis az, hogy naponta mennyi időt vesz igénybe a munkahelyünkre való utazás. Gyerekes családok esetében, pedig ami még ezeknél is fontosabb az az, hogy a környéken van-e óvoda, iskola.

3. A környék kiválasztása után az ingatlanvásárlás előtt mindenképpen azt kell eldönteni, hogy egyáltalán lakást vagy házat szeretnénk-e venni. Aki megteheti, hogy házat vegyen, annak kiszemelt ingatlan megvásárlása előtt, feltétlenül ki kell kérnie egy statikus szakvéleményét. A kiszemelt ingatlan megvásárlása előtt egy mestert viszont mind a háznál, mind pedig a lakásnál érdemes egy mestert vinni magunkkal, mert ő az, aki meg tudja mondani, hogy mekkora összeget tesz majd ki az ingatlan felújítása. (Így legalább nem ér meglepetésként a felújítási munkák végösszege!)

4. Már a nézelődésnél legyünk mindig udvariasak és barátságosak a kiszemelt ingatlan tulajdonosával: ilyenkor feltétlenül kérdezzük meg, hogy meddig laktak az ingatlanban, mi az, amit kedveltek a lakásban és mi az, amit nem. Továbbá (ha vannak szomszédok), akkor azoknak a személyéről is kérdezősködjünk: ilyenkor azt tudjuk meg, hogy kik laknak a szomszédban, mikor vannak otthon, de a legfontosabb azt megtudni, hogy milyen a hangszigetelés a lakások között. (Amennyiben társasházi lakásba költözünk, akkor a közös költség összegét ne felejtsük megkérdezni, majd kérjünk másolatot a közműszolgáltatások díjáról, mert így ki tudjuk kalkulálni a lakás energiafogyasztását.)

5. Miután a tulajt kifaggattuk, érdemes egy-két szomszédot is megkérdezni a lakóház biztonságáról és a szomszédi viszonyokról (nagyon fontos tudomást szerezni szomszédok közötti viszálykodásról!).

6. Ha a fent felsoroltak után úgy döntünk, hogy meg szeretnénk venni a kiszemelt lakást, akkor kezdődhet az alkudozás: tudjuk, hogy egy ingatlan irányárában általában beleszámítják az alkudozás összegét, épp ezért feltétlenül ajánljuk kevesebb összeget, de maximum annyit, amennyit az ingatlan számunkra ér. Az árból vonjuk le az alapvető javítási, felújítási költségeket. Ha a tulaj nem enged az árból, akkor köszönjünk el. Sok esetben egyébként visszajönnek egy árajánlattal, ha mégsem – akkor vagy fogadjuk el a szituációt, vagy álljunk odébb.

7. Ha a kiszemelt ingatlan vételárában sikerült megegyezni, akkor se kapkodjunk:

  • Az eladónak hiteles tulajdoni lap másolattal igazolnia kell tudni, hogy övé az ingatlan
  • Kérjük el az eladó személyi igazolványát, hogy tényleg ő-e a tulajdonos
  • Azonosítsuk be az ingatlant, hogy tényleg annak tulajdoni lapját kaptuk-e kézhez
  • Minél frissebb legyen a tulajdoni lap másolat! Elvileg 30 napig érvényes, de törekedjen arra, hogy csak pár napos legyen. (Ez azért fontos, mert ha kézhez kapunk egy 30 napos tulajdoni lap másolatot, akkor nem lehetünk biztosak abban, hogy mondjuk két héttel korábban arra nem írtak-e be valamit: ilyenkor megváltozhat az ingatlan státusza. (pl. eladták már másnak; a bíróság bejegyeztette a perfeljegyzés tényét, mert egy örökös pert indított az ingatlan tulajdonjoga iránt.)
  • Családi házas ingatlanoknál nem elég a tulajdoni lap másolat, ún. hivatalos térképmásolatot is kell kérni. Ezt is a Földhivatal adja ki. Itt azt kell megnézni, hogy az ingatlan minden része fel van-e tüntetve. Ha például volt egy hozzáépítés és azzal már nem törődnek, hogy ezt fel is tüntessék, akkor ennek az eredménye az, hogy a hozzáépített rész hivatalosan nem létezik. (Ezért például a lakáshitelhez szükséges értékbecsléskor nem veszik figyelembe ezt az értékét.)
  • Ha vannak az ingatlanra bejegyzett terhek illetve az eladóhoz kapcsolódó jogok, meg kell állapodni azok rendezéséről. Leggyakrabban egy bank jelzálogjoga lehet rajta. Ekkor tisztázni kell, hogy milyen forrásból fogják tehermentesíteni az ingatlant. (Ezt az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell!)
  • Az eladóval meg kell állapodni arról, hogy előleget adjunk-e vagy foglalót: a kettő között az a különbség, hogy az előleg az adásvétel meghiúsulása során visszajár, míg a foglalót elveszíti a vevő, ha miatta hiúsul meg az adásvétel. Ha az eladó hibájából hiúsul meg az adásvétel, akkor viszont a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni.
  • Az adásvételi szerződést mindig ügyvéddel írassuk meg. A szerződést alaposan olvassuk át, és szabjunk feltételeket – pl. fizetés módszerét, a költözés napját, az elektromos berendezések működőképességét, közös költségek és közműszolgáltatások rendezését.
  • Az ingatlan átvétele nemcsak a kulcsátadásból áll, hanem abból is, hogy az eladó és a vevő közösen elmennek a közüzemi szolgáltatókhoz és bejelentik a tulajdonosváltozást és az eladó rendezi az esetleges tartozásokat, ha eddig nem tette volna meg.
Forrás: ingatlan.net/magazin

2010. szeptember 30., csütörtök

Közzétették a legújabb FHB Lakásárindexet

Egy lélegzetvételnyi emelkedést követően mégis drasztikusan zuhant tovább a hazai lakáspiacot elemző és a piaci trendeket bemutató FHB Lakásárindex. A mai sajtótájékoztatón, "Stagnáló lakásárak" címmel a cég vezérigazgató-helyettese Harmati László számolt be a részletekről.Az FHB Lakásárindexe immár két éve szinte folyamatos esésben van. A teljes hazai lakáspiac, illetékhivatali és saját adataival készített mutatója az idei év közepére a 6 évvel ezelőtti, azaz a 2004-es árszintre zuhant vissza. Ennél talán még tragikusabb az, hogy reál értelemben az árak az index számára kiindulási pontnak számító 2000-es év szintjét is alulmúlja.Míg 2009 év végén a mutató a válság óta mért legalacsonyabb 174.3 ponton állt, addig az első félév közel 5 pontos emelkedését követően, újabb csúcsot döntve, az idei év közepére az index 174.2 ponton zárt, ami reál értelemben a 2000-es évre vonatkozó bázis szám alá, 99.6%-ra esett vissza.
A lakáspiacot azonban nem csak a nominális és reál árcsökkenés sújtja, hanem a rendkívül alacsony forgalom, és a KSH adataiból már jól ismert építések visszaesése is. A lakáspiaci forgalom az utóbbi évtized legalacsonyabb szintjére esett vissza.
Harmati szerint vannak azonban jelek a keresleti oldal élénkülésére, amit a piaci adatok is visszaigazolnak, többek között a ingatlanokat forgalmazó internetes portálok és egyéb vállalkozások megnövekedett forgalma. Igaz még gyenge, de pozitív jelként ítélik a szakértők. További nehezítő tényező, hogy a háztartások kiadásai is 2008 harmadik negyedéve óta folyamatosan, mintegy 4-8% közötti csökkenést mutatnak.
Az FHB prognózisa szerint 2010-re 7% körüli áresés várható,ami a korábban, az erre az évre jósolt 9% fölötti mutatónál pozitívabb. Ennek elsődleges oka, hogy a különböző, piacot korlátozó tényezők miatt nem képes realizálódni a szektorban benne rejlő még nagyobb áresés, hiszen a komoly gondokkal küzdő tulajdonosok lakásai nem minden esetben kerülnek ki a piacra, így negatív hatásuk nem képes realizálódni. Harmati véleménye szerint az összeszűkült piacon elhúzódó áralkalmazkodásra kell számítani, és befektetői szemmel most jött el a beszállás ideje.
Forrás: resourceinfo.hu

2010. június 29., kedd

Az idén a legolcsóbbak a lakások (KSH-s adatok!)

Az éves, összetételhatástól megtisztított árindexek 2008-ban még mind az új, mind a használt lakásoknál kismértékű (2,2, illetve 2,1%) növekedést mutattak. 2009-ben az új lakások ára 1,4, a használtaké 5,2%-kal csökkent. Eközben az éves fogyasztóiár-index 2008-ban 6,1, 2009-ben 4,2% volt - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett elemzéséből, mely a hazai lakáspiac alakulását vizsgálta.
Az új lakások piacán 2008 második negyedévéig a nominális árak emelkedtek, ezután 2009 első negyedévéig stagnálás, majd a második negyedévtől már egyértelmű árcsökkenés volt mérhető. A 2009 harmadik negyedévére vonatkozó előzetes adatokból további árcsökkenés látszik: ebben az időszakban az árszínvonal a 2007 elején mért érték 98,6%-ára esett vissza.
Eközben a használt lakások ára 2007 végére 6,5%-kal emelkedett, s e szint körül állapodott meg, egészen 2008 negyedik negyedévéig. Innen indult a visszaesés, melynek következtében 2009 harmadik negyedévére már a használt lakások ára is a 2007-es szint alá csökkent.
Az új lakások negyedévenkénti árváltozása bizonyos mértékű ingadozást jelez, összefüggésben az összetétel változásaival. Jellemzően az év második-harmadik negyedévében látszik erősebb növekedés, amit ezután két visszaesést hozó periódus követett. 2009 harmadik negyedévében ez a tendencia nem volt érvényes: az előzetes eredmények az áralakulás mindkét tényezőjénél visszaesést mutatnak.
A használt lakásoknál nem látható hasonló ingadozás, a romló összetételhatás és a kismértékű áremelkedés együttesen a teljes átlagárak folyamatos csökkenését eredményezte. Az összetétel ilyen jelentős átalakulását egyébként elsősorban az magyarázza, hogy a bázisidőszakban a nagyvárosi lakások aránya magasabb volt az összes használtlakás-tranzakción belül, mint a későbbi periódusokban.
Területi különbségek
Az eladásra szánt új lakások építése évek óta fokozódó mértékben Budapestre, a nagyvárosokba és az agglomerációkba koncentrálódik, a kisebb településeken, illetve egyes régiókban minimális szintre csökkent. A három év alatt eladott új lakásoknak alig 6%-a volt községekben, főleg agglomerációs területeken.
A lakásépítési költségek viszonylagos kiegyenlítettsége miatt az új lakások árában mutatkozó területi különbségek mérsékeltek. Egy új lakás átlagára 2007-ben 16,4 millió Ft volt, ez a következő években alig változott (mindkét évben 16,9 millió Ft). Ehhez képest a budapesti árszint korábban 11, 2009-ben 14%-kal volt magasabb. 2009-ben új lakások fajlagos árának országos átlaga 290, Budapesten 366 Ft/m2 volt.
A használtlakás-árak emelkedése a kisebb városokban volt valamelyest nagyobb mértékű, főleg 2008 első három negyedévében, amikor a 10%-ot is meghaladta. Ezután nagyjából párhuzamosan csökkent a többi település árszínvonalával, de még 2009 végén is a bázisidőszaki érték fölött volt (102,8%). A legalacsonyabb árnövekedést mutató községi lakásárak ugyanakkor már 2008 végére alacsonyabbak lettek a 2007. eleji értéknél. 2009 végére a községi lakások áresése 8,1%-ra becsülhető.
Budapest és a megyeszékhelyek árváltozásának mértéke e két szélső kategória közé esik, az előzetes adatok szerint 2009 harmadik és negyedik negyedévében mindkét településtípus árai csökkentek a bázis negyedévhez képest. A fenti árváltozások jelentős árszínvonal-különbségek mellett zajlottak. 2009-ben Budapesten a használtlakás-átlagár 15,1, a megyeszékhelyeken 10,2, a városokban 9,3, a községekben 5,9 millió Ft volt. A jellemző lakásméretek eltérése miatt a fajlagos lakásárak területi különbsége ennél is nagyobb, közel négyszeres (2009-ben Budapesten 259, a községekben 69 ezer Ft/m2).
2007-ben az átlagos budapesti lakásár másfélszeresen haladta meg a megyeszékhelyek és 1,7-szeresen a kisebb városok árszintjét. 2009-ig ezek az arányok változatlanok maradtak, a községi árak azonban leszakadtak: most egy budapesti lakás átlagosan egy községi két és félszeresét éri; 2007-ben ugyanez a szorzó még csak 2,2 volt.
Az éves átlagárak regionális alakulását 2008-ban áremelkedés, utána egyöntetű árcsökkenés jellemezte. Ez alól egyedül a Nyugat-Dunántúl kivétel, ahol már 2008-ban megkezdődött az árcsökkenés (98,1%). A viszonylag alacsony árszínvonal mellett ekkor még két régióban, Közép-Dunántúlon (105,0%) és Észak-Alföldön (103,1%) nagyobb áremelkedés volt megfigyelhető. 2009-ben Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon mérsékeltebb, a többi régióban 6% körüli, vagy azt meghaladó volt az árak csökkenése.
Forrás: ingatlanmagazin

2010. május 5., szerda

Lekéshetsz az olcsó lakásokról

A budapesti újlakás-piacon jelenleg kapható lakások várhatóan 2010 végéig elkelnek, ezt követően pedig érzékelhető lakáshiány várható 2011-ben, amely jelentős, 15-20 százalékos áremelkedéssel párosul majd - közölte az Elephant Holding Cégcsoport és az OTP Lakáslízing az MTI-vel... Mivel Sopronban is hasonló folyamatot prognosztizálunk, ezért közöljük a követlező cikket:
Míg 2008 előtt 10-12 ezer lakás épült - és talált rövid idő alatt gazdára - évente Budapesten, addig 2010-ben ennek mintegy egynegyedét értékesíthetik az újlakás piacon. Beruházói várakozások szerint az idei év végére érezhető lesz a lakáskészlet apadása és az ezzel járó lakáshiány - idézi a közlemény Zelei Zoltánt, az Elephant Holding értékesítési igazgatóját.
A cégek szakértői hangsúlyozzák: az utóbbi két évben közel 50 százalékkal esett vissza az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a megépült és átadott lakások száma is. Egy olyan európai fővárosban, mint Budapest, ahol az agglomerációval együtt több mint kétmillió ember él, évente legalább 15-20 ezer új lakás építése lenne szükséges ahhoz, hogy a lakásállomány ne öregedjen el.
Zelei Zoltán szerint a nyugat-európai és tengerentúli piacokkal ellentétben, Budapesten nem volt "lakásár buborék", hiszen a négyzetméter árak 300-600 ezer forint körül alakultak, szemben az európai nagyvárosok 1-2 millió forintos, illetve a kelet-európai 500-900 ezer forintos négyzetméteráraival. Ez is indokolttá teszi, hogy a 2011-re prognosztizált keresleti piac jelentős árkorrekciót hozzon magával.
A befektetési célú ingatlanvásárlással kapcsolatban megjegyzik: magánszemélyként a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben mindössze 5-8 százalék körüli nyereséget lehet realizálni banki befektetéssel, miközben újépítésű lakások vásárlásával, mintegy 12-18 százalékos hasznot lehet elérni rövid távon.
Forrás: http://www.napi.hu/

2010. április 22., csütörtök

Megdöbbentő árakon vadásznak a bedőlt lakásokra

A fővárosban ma az elfogadható helyen lévő és állapotú lakás 6 millió forint körül kezdődik, ennyiért kőbányai panelgarzont vagy felújításra szoruló társasházi lakást kínálnak, 8 millióért pedig már egy plusz két félszobás békásmegyeri panellakást is lehet vásárolni. A vevők gyakran egészen megdöbbentő árakon keresnek lakásokat, a legtöbben a bedőlt ingatlanokra vadásznak. Teljes csend uralja a jelenlegi lakáspiacot, az illetékcsökkenés miatt felturbózott januári kereslet mostanra teljesen eltűnt - válaszolta a Napi kérdésére Nagy Balázs, a Palace Ingatlan-tanácsadó tulajdonos-vezetője, s ma már csak az akciókra, a kényszereladásokra lenne jelentkező.
Nagy szerint a lakáspiac ősszel éri el a mélypontot, hacsak az új kormány nem jelent be valamilyen támogatási rendszert, a jelenlegi feltételekkel ugyanis senki nem vásárol - hangsúlyozza. A lakásszektort a támogatási rendszer megszüntetése teljesen a padlóra küldte, az új lakásokat 25 százalékos áfa sújtja, a "felépüléshez" pedig az alacsony kamatszint egyelőre kevés. Ez csak a befektetőket érdekli - állítja a szakértő, csakhogy ez a kör mindössze 5-10 százalékát jelenti a lakáspiacnak.
Ráadásul a bérleti díjak is zuhantak - a pesti oldalon és a III., XI. kerületi lakásoknál mintegy 20 százalékkal, de van, ahol feleződtek -, a befektetőknél nincs motiváció a vásárlásra. Nagy szerint jelenleg talán 30 százalékos kapacitáson működik most a lakáspiac, ezen belül az új lakások értékesítése szinte teljesen leállt.
Évente jellemzően 50 ezer lakás cserél gazdát a fővárosban, ez a szám tavaly 10 ezerre esett vissza, az árcsökkenés pedig csak azokon a területeken nem következett be, ahol teljesen megállt az élet, így az Újlipótvárosban vagy a drága budai kerületekben, ahol az eladók kevésbé vannak kényszerhelyzetben - tette hozzá.
Nagy tapasztalatait némileg ellentmondóan értékelte Kühne Kata, az Otthon Centrum (OC) ügyvezetője, aki szerint meglepetésükre márciusban, a hitelszigorítások bevezetése után sem állt le az év elején beindult kisebb pezsgés. Januárban és február első felében ugyanis 2009 elejéhez képest 25-30 százalékkal több volt a tranzakció, s a használtlakás-piac minden szegmensében volt egy kis zsongás a tavalyi depresszióhoz képest.
Február második felére azonban kissé megtorpant a növekedés, de a hitelfelvétel nehezedése óta nem folytatódott a trend, talán azért, mert az eladók kezdik meghozni azokat a döntéseket - minden szegmensben -, amelyek a sikeres üzletkötéshez szükségesek - véli Kühne. Megmozdultak a korábban bebetonozott nagy értékű ingatlanok is, százmilliós családi házat is sikerült eladni például ebben az időszakban.
A használtlakás-árak nagyjából 5-10 százalékkal csökkentek a tavalyelőtti szinthez képest, főleg vidéken és Pest külső területein. Budán és a Belvárosban ugyanakkor nem tapasztalt számottevő árcsökkenést.
A túlkínálat mindazonáltal hatalmas méreteket ölt, soha nem volt ennyi eladó lakás. A kisszámú tranzakció mellett vannak olyan ingatlanok is, amelyekre hetekig még csak érdeklődő sincs - tette hozzá.
Irodánk tapasztalatai a budapestiekétől csak kissé tér el. Sopronban manapság már 7 millió Ft körüli áron lehet jó állapotú panel lakáshoz jutni.
A kereslet a soproni ingtalanok iránt a február-márciusi fellendulés után alább hagyott. Míg február-márciusban a legnagyobb kereslet a legolcsóbb panel lakások és a másik pólust képviselő 60-80 milliós luxus családi házak felé irányult, addig mára - úgy tűnik - az érdeklődők kivárnak a vásárlással.