Lakásvásárlás menete: ésszerűség és józan döntés

Az első megtekintett lakás általában nem az ideális számunkra. Általánosabb az, hogy több hét, hónap után találunk arra az ingatlanra, amelyet el tudunk képzelni saját otthonként. A lakásvásárlás menete azonban nem csak ebből áll: ésszerűséget és józan döntéseket igényel.

1., A lakásvásárlásnál mindig vegyük figyelembe a körülményeinket. Ha például hosszú távon a lakásban szeretnénk maradni, akkor az esetleges családalapítás miatt számoljunk elég térrel. Ha viszont a családalapítás nem szerepel a terveink között, akkor fontos, hogy lehetőségeink szerint olyan környéken vásároljunk, ahol a lakás nem csak hogy könnyen kiadható, de eladható is.

2. A környék kiválasztásánál olyat érdemes választani, ahol jó a tömegközlekedés, vannak közelben élelmiszerboltok, éttermek, parkok stb. A legfontosabb mégis az, hogy naponta mennyi időt vesz igénybe a munkahelyünkre való utazás. Gyerekes családok esetében, pedig ami még ezeknél is fontosabb az az, hogy a környéken van-e óvoda, iskola.

3. A környék kiválasztása után az ingatlanvásárlás előtt mindenképpen azt kell eldönteni, hogy egyáltalán lakást vagy házat szeretnénk-e venni. Aki megteheti, hogy házat vegyen, annak kiszemelt ingatlan megvásárlása előtt, feltétlenül ki kell kérnie egy statikus szakvéleményét. A kiszemelt ingatlan megvásárlása előtt egy mestert viszont mind a háznál, mind pedig a lakásnál érdemes egy mestert vinni magunkkal, mert ő az, aki meg tudja mondani, hogy mekkora összeget tesz majd ki az ingatlan felújítása. (Így legalább nem ér meglepetésként a felújítási munkák végösszege!)

4. Már a nézelődésnél legyünk mindig udvariasak és barátságosak a kiszemelt ingatlan tulajdonosával: ilyenkor feltétlenül kérdezzük meg, hogy meddig laktak az ingatlanban, mi az, amit kedveltek a lakásban és mi az, amit nem. Továbbá (ha vannak szomszédok), akkor azoknak a személyéről is kérdezősködjünk: ilyenkor azt tudjuk meg, hogy kik laknak a szomszédban, mikor vannak otthon, de a legfontosabb azt megtudni, hogy milyen a hangszigetelés a lakások között. (Amennyiben társasházi lakásba költözünk, akkor a közös költség összegét ne felejtsük megkérdezni, majd kérjünk másolatot a közműszolgáltatások díjáról, mert így ki tudjuk kalkulálni a lakás energiafogyasztását.)

5. Miután a tulajt kifaggattuk, érdemes egy-két szomszédot is megkérdezni a lakóház biztonságáról és a szomszédi viszonyokról (nagyon fontos tudomást szerezni szomszédok közötti viszálykodásról!).

6. Ha a fent felsoroltak után úgy döntünk, hogy meg szeretnénk venni a kiszemelt lakást, akkor kezdődhet az alkudozás: tudjuk, hogy egy ingatlan irányárában általában beleszámítják az alkudozás összegét, épp ezért feltétlenül ajánljuk kevesebb összeget, de maximum annyit, amennyit az ingatlan számunkra ér. Az árból vonjuk le az alapvető javítási, felújítási költségeket. Ha a tulaj nem enged az árból, akkor köszönjünk el. Sok esetben egyébként visszajönnek egy árajánlattal, ha mégsem – akkor vagy fogadjuk el a szituációt, vagy álljunk odébb.

7. Ha a kiszemelt ingatlan vételárában sikerült megegyezni, akkor se kapkodjunk:

• Az eladónak hiteles tulajdoni lap másolattal igazolnia kell tudni, hogy övé az ingatlan
• Kérjük el az eladó személyi igazolványát, hogy tényleg ő-e a tulajdonos
• Azonosítsuk be az ingatlant, hogy tényleg annak tulajdoni lapját kaptuk-e kézhez
• Minél frissebb legyen a tulajdoni lap másolat! Elvileg 30 napig érvényes, de törekedjen arra, hogy csak pár napos legyen. (Ez azért fontos, mert ha kézhez kapunk egy 30 napos tulajdoni lap másolatot, akkor nem lehetünk biztosak abban, hogy mondjuk két héttel korábban arra nem írtak-e be valamit: ilyenkor megváltozhat az ingatlan státusza. (pl. eladták már másnak; a bíróság bejegyeztette a perfeljegyzés tényét, mert egy örökös pert indított az ingatlan tulajdonjoga iránt.)
• Családi házas ingatlanoknál nem elég a tulajdoni lap másolat, ún. hivatalos térképmásolatot is kell kérni. Ezt is a Földhivatal adja ki. Itt azt kell megnézni, hogy az ingatlan minden része fel van-e tüntetve. Ha például volt egy hozzáépítés és azzal már nem törődnek, hogy ezt fel is tüntessék, akkor ennek az eredménye az, hogy a hozzáépített rész hivatalosan nem létezik. (Ezért például a lakáshitelhez szükséges értékbecsléskor nem veszik figyelembe ezt az értékét.)
• Ha vannak az ingatlanra bejegyzett terhek illetve az eladóhoz kapcsolódó jogok, meg kell állapodni azok rendezéséről. Leggyakrabban egy bank jelzálogjoga lehet rajta. Ekkor tisztázni kell, hogy milyen forrásból fogják tehermentesíteni az ingatlant. (Ezt az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell!)
• Az eladóval meg kell állapodni arról, hogy előleget adjunk-e vagy foglalót: a kettő között az a különbség, hogy az előleg az adásvétel meghiúsulása során visszajár, míg a foglalót elveszíti a vevő, ha miatta hiúsul meg az adásvétel. Ha az eladó hibájából hiúsul meg az adásvétel, akkor viszont a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni.
• Az adásvételi szerződést mindig ügyvéddel írassuk meg. A szerződést alaposan olvassuk át, és szabjunk feltételeket – pl. fizetés módszerét, a költözés napját, az elektromos berendezések működőképességét, közös költségek és közműszolgáltatások rendezését.
• Az ingatlan átvétele nemcsak a kulcsátadásból áll, hanem abból is, hogy az eladó és a vevő közösen elmennek a közüzemi szolgáltatókhoz és bejelentik a tulajdonosváltozást és az eladó rendezi az esetleges tartozásokat, ha eddig nem tette volna meg.

Forrás: ingatlan.net/magazin