Könnyűszerkezetes házak az ingatlanpiacon: mennyivel és miért olcsóbb?

Magyarországon az újépítésű ingatlanpiacon a könnyűszerkezetes házak aránya a családi házak összállományán belül kb. 12%. Amennyiben csak készházról beszélünk, akkor az arány 3,5% körül mozog. Nyugat-Európában ezek az arányok 20-40% között alakulnak. Megvizsgáltuk, hogy milyen helyzetben vannak a könnyűszerkezetes házak az ingatlanpiacon, és mennyibe kerülnek.

Az Európai Unióban gyakorlatilag ismeretlen fogalom a „könnyűszerkezetes ház”, ez főként Magyarországon terjedt el. Ide soroljuk valamennyi vázszerkezetes technológiát függetlenül a felhasznált anyagoktól. Így a fém vagy favázas helyszíni szerelések, a készház technológiák, a könnyített acélprofilból készült csarnokok, a gerenda- és rönkházak is ide tartoznak. Magyarországon legelterjedtebb módszer a helyszíni szerelésű (amerikai) technológia, amelynek ellenőrizetlen változata a legtöbb hibalehetőséget is rejti. Sajnos a többség ezt a technológiát mindenféle engedély, minősítés – ráadásul technológiai fegyelem nélkül – használja. Az építtetők felelőssége is, hogy szakszerű kivitelezőt válasszon! A sok-sok hibával, mindenféle érvényesíthető garancia nélkül felépített házak miatt alakult ki az az általánosítható, helytelen vélemény, hogy a könnyűszerkezetes építési mód egy minőségileg gyenge, rövid élettartamú technológia – magyarázza Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának marketing alelnöke.

A készház csak az egyik fajta

A készház a könnyűszerkezetes épület egyik fajtája. Mint a neve is mutatja, készháznak nevezik az előre elkészített, teljes magasságú falelemekből, lehetőleg saroktól sarokig legyártott külső falakból, válaszfalakból és tetőelemekből álló épületet, amely elemeket időjárástól függetlenül a gyártóhelyen készítenek, és az építkezésre szállítva egy előkészített alapon fölállítanak. A készház általában – de nem minden esetben – favázas, könnyűszerkezetes épület. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a hazai könnyűszerkezetes épületek többsége nem készház, ennek ellenére sokan így nevezik azokat. Ugyanis Magyarországon a minősítéssel rendelkező és jó minőségben kivitelező helyszíni szerelésű technológiát alkalmazó cégek – vagyis nem készházat építők – azért alkalmazzák a készház-gyártó megjelölést, hogy ne azonosítsák őket a kóklerekkel. Így ma már nálunk összemosódott a két fogalom – teszi hozzá Kárpáti József.

A könnyűszerkezetes ház előnyei

A könnyűszerkezetes ház alapvető előnye, hogy a fűtési és hűtési költsége kevesebb, mint egy téglaépületnek. A jól szigetelt falszerkezetnek köszönhetően a lakótér nagyon könnyen felfűthető, lehűthető. A fokozott hőszigetelés és az ebből adódó megtakarítás jelentősége az energiaárak növekedésével egyre inkább fokozódik. A kevésbé vastag falak miatt adott bruttó nagyságú háznál a nettó, azaz hasznos alapterület akár 8-10 százalékkal több, mint a tégla építésű házak esetében. Ez plusz egy félszobát jelenthet. A fémvázas és favázas épületek egyaránt földrengésbiztosak, könnyedén átalakíthatók, időjárástól, évszaktól függetlenül építhetők, egyes szerkezetekre a minősített vállalkozók akár 30 év garanciát vállalnak. A fa tartószerkezetek mesterséges műszárítással sterilizált faanyaga további vegyszeres kezelés nélkül is védettek gomba-, rovar- egyéb kártevők ellen. A faanyag önmagában éghető anyag, de megfelelően megválasztott keresztmetszetek és a heterogén rétegrendből adódóan, az alkalmazott burkoló lapoknak köszönhetően, fal tartószerkezetként versenyképesen viselkedik bármely más építőanyaghoz képest, így az acélhoz képest is – mondja Tőke Tünde, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnöke.

20%-kal olcsóbb a piacon

Békési Béla, a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szövetsége (MIÉSZ) véleménye szerint majd’ 20%-kal olcsóbbak a könnyűszerkezetes házak, mint a hasonló paraméterű téglából vagy betonból készült ingatlanok. A kis hőtároló képessége miatt nem véletlen például, hogy Amerikában annyi klímát szerelnek fel, hiszen egy könnyűszerkezetes épület nyáron szinte csak klímával lakható – tette hozzá.

Hiányzik vagy sem a hőtároló réteg?Gyakran említett ellenérv, hogy a könnyűszerkezetes építményekből hiányzik a hőtároló tömeg. Ez utóbbi rétegnek leginkább a nyári hőingadozás csillapításában van szerepe. A vastag fal nyáron sem engedi túlmelegedni a helyiségeket, igaz, hogy kifűteni sem egyszerű télen. Tehát érdemes kompromisszumot keresni, olyan anyagból építkezni, ami mind rétegvastagságát, mind pedig energetikai tulajdonságait és árát tekintve is kedvező – mondja Tóth Zsolt, az É z s é Kft. ügyvezetője, állandó szakértőnk. Ellenben a könnyűszerkezetes házak építői azt mondják, hogy csak a régi kisméretű tégla esetében beszélhettünk igazi hőtároló rétegről. Egy modern tégla már jobb hőszigetelő, mint a kisméretű tégla volt. A jó hőtároló képességét ugyanis részben elveszítette, mert van egy külső 15 mm-es cserép, majd ugyanennyi levegő, majd megint egy kis cserép, majd egy kis levegő. Ezzel a megállapítással Tóth Zsolt is teljesen egyetért, szerinte sem feltétlenül vázkerámia téglában érdemes gondolkodni, ennél sokkal jobb a mészhomok tégla vagy a zsalukő. Ha pedig mégis a vázkerámia tégla mellett döntünk, akkor az legyen minél vékonyabb és inkább a hőszigetelés vastagságát növeljük.

Lassan terjed

Működési területünkön Budán, Óbudán és a környező agglomerációban a könnyűszerkezetes épületek aránya nem éri el az 1-2%-ot. A növekvő energiaárak ellenére a vevők még mindig inkább a hagyományos építésű házakat részesítik előnyben, de szép lassan változik a piac. Sajnos egyértelmű tendenciákról az elmúlt kb. 2 év távlatában nem beszélhetünk, mert a válság okozta visszaesés eltorzította az ingatlanpiacot is – mondja Szabó Dénes, a Living Home Ingatlan tulajdonosa. Majd hozzáteszi, hogy szerinte is a könnyűszerkezetes házakat 5-25% diszkonttal lehet általában értékesíteni a téglaépítésű házakhoz képest. Egy neves készház-építő (pl. német, osztrák, finn, svéd központú) által kivitelezett ingatlan jobb piaci pozícióban van, mint egy részben önerős megoldás vagy egy olyan építmény, aminek kivitelezője már nem is létezik.

A könnyűszerkezetes építés alapvetően a falakban és a födémekben térhet el a hagyományostól. Minden más ugyanaz. A tető, a nyílászárók, a gépészet, a burkolatok, szaniterek stb. Ha pinceszint is épül, azt hagyományos építési móddal szokták megoldani. Tehát specifikusan a könnyűszerkezetes hibák legfeljebb hibás kivitelezésből adódhatnak, pl. nem tartják be a falban az előírt rétegrendet – sorolja a helyszíni tapasztalatokat Szabó Dénes.

Olcsóbb vagy sem, ha igényeink vannak?A legtöbb általam látott megépült könnyűszerkezetes ház tökéletesen megfelel a nehezen és lassan változó közízlésnek. Az egyedi igények teljesítése nehézkes és drága. Az utólagos változtatások lehetősége nagyon is korlátozott. Akinek az átlagosnál magasabb és egyedi igényei vannak, annak egy készház megépítése sem lesz olcsó és időt sem fog spórolni vele – teszi hozzá Tóth Zsolt.

Forrás: ingatlanmagazin.com