A devizahiteles is kérheti szerződésének semmissé nyilvánítását?

A devizahitelesek a banknál tett egyszerű bejelentéssel is kezdeményezhetik hitelszerződéseik semmissé nyilvánítását, a törvény szerint ugyanis a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség – jelentette be a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala, Makkos Albert hétfőn nyilvánosságra hozott jogi megoldására hivatkozva.

Az MSZF szerint a devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget – állítja a szervezet. Ezzel a nyilatkozattal új helyzet állhat elő: a hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerződésnek tekinti. Ettől fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem. Tehát az eljárási rend megfordul. Az eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna, a hitelfelvevőt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a rá hárított, folyamatosan és gyorsan növekvő többletterhek miatt. A Szociális Kerekasztal ez utóbbit különösen fontosnak tartja az emberek érdekében, tekintettel a mind többek számára teljesíthetetlen és elviselhetetlen törlesztő részletek miatt.

Makkos hozzáfűzi: Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve.

A Szociális Kerekasztal az új jogi megoldásnál arra törekedett, hogy a devizahiteleseknek a peres eljárás alatt ne kelljen fizetniük az egyre emelkedő törlesztő részleteket, mert mire a pert megnyerhetik, a bank felmondhatja a szerződést fizetési elmaradás címen. Továbbá, a hitelesek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fedezni a jogi eljárás költségét. Végül azt is figyelembe vették, hogy a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét szolgálja, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen. (Ez a megoldás reális nyereséget biztosít a banknak, ugyanakkor nem teszi lehetővé jogtalan extraprofit realizálását.

Makkos nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a hitelfelvevő csak ügyvédi közreműködéssel indítson eljárást, és célszerű olyan ügyvédet választani, aki a per képviselete érdekében kész elsajátítani a pénzügyi ismereteket.

A semmisséget konkrét és részletekbe menő érvekkel alátámasztó megoldási anyag utal a Ptk.4.§-ra, amely előírja, hogy a felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni.- a Ptk. 205.§ (3) bekezdése szerint pedig „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” A bank ugyanakkor nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis – állítja az új jogi megközelítés szerzője.

Az OrientPress Hírügynökség közlése szerint a devizahitel szerződés egyszerű bejelentés alapján történő semmissé nyilvánításáról készült alapos jogi megoldást a Szociális Kerekasztal szabad felhasználásra a hitelkárosultak rendelkezésére bocsátotta az mszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu portálon.

Forrás: ingatlan.net/magazin

Ráfázhat aki a piaci ár alatt szeretné eladni ingatlanát

Újabb kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek azok a lakáshitelesek, akik tartozásuktól akár ingatlanjaik piaci ár alatti értékesítésének árán is szabadulnának. Egyes pénzintézetek adójogszabályokra való hivatkozással próbálkoznak kifogásokat keresni – hívja fel a figyelmet a Széchenyi Hitelszövetség közleményében.

A Széchenyi Hitelszövetséghez 2010 szeptemberétől egyre növekvő ütemben jelentkeznek azok az eladósodott magánszemélyek, akik az ingatlanjaik értékesítésével kívánják visszafizetni adósságukat, még annak árán is, hogy mélyen a piaci ár alatt értékesítsék lakóingatlanaikat, noha így tartozásuk meghaladja az értékesítésből várható összeget. A hitelszövetség szerint a kidolgozott pénzügyi konstrukcióink segítségével az esetek mintegy 80 százalékában eredményes megállapodásra lehet jutni a pénzintézetekkel, de a tárgyalások során gyakran értelmezhetetlen kifogások merülnek fel.

Az “adóalapnövelő tényező”

Az elutasított esetekben legtöbbször adójogszabályokra hivatkoznak a pénzintézetek. Ennek keretében felmerül például az árfolyam változásából adódó többlettartozást, amelyet valójában árfolyamnyereségnek tekintenek és erre való hivatkozással már írásban is felhívják az adós figyelmét arra, hogy az esetlegesen elengedett tartozás adóalapot növelő összeg, és ez után a pénzintézetnek még egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni – hívja fel a figyelmet a Széchenyi Hitelszövetség. Ezt a hivatkozást azonban pontos jogszabály megjelölésének nélkül teszik – jegyzi meg a szervezet.

A hitelszövetség álláspontja szerint a devizaalapú hitelek esetében nem beszélhetünk adóalapot növelő tételről az esetlegesen elengedett tartozások okán, különösen nem ott, ahol a kölcsönt közvetlenül, vagy egy – az átváltásra létrehozott – elkülönített betétszámlán forintra átváltva folyósították.

Amennyiben viszont elfogadjuk azt a feltételezést, hogy egy ilyen típusú hitel esetében árfolyamnyereségnek tekinthető a tartozások növekedése, akkor ez csak hitelezői oldalról értelmezhető annak, az adós részéről ez mindenképpen árfolyamveszteség. Ebben az esetben tehát éppen ellenkezőleg, nem nyereségadót növelő, hanem adót csökkentő tételről lehet beszélni.

A szervezet álláspontja szerint akkor, amikor a hitelt vételi árfolyamon folyósították, majd eladási áron törleszteni kellett, és a vételi és eladási árfolyam közötti különbség az adós részéről árfolyamveszteséget eredményezett, szintén adóalapot csökkentő tételről kellene beszélni. Ezt erősíti meg az a jogszabályváltozás, nevezetesen a lakáscélú hitelek törlesztése esetében alkalmazott középárfolyam alkalmazása miatti – a banki közösség által is többször hangsúlyozott – közel 30 milliárd forintos várható bevételkiesés, amit a jogszabály támogatói olyan túlzó tranzakciós költségnek tekintettek, amely sem gazdasági sem pedig üzletpolitikai megfontolásokból nem alkalmazható.

Azoknál a szabadfelhasználású hiteleknél, ahol a hitelt, kölcsönt más devizanemben nyújtották és abban is teljesítették törlesztéseiket, még elfogadható árfolyamnyereségről beszélni, de ebben az esetben is adócsökkentő tényezőnek kell tekinteni a kamat, a kezelési költség, valamint minden olyan alkalmazott díj és költség összességét, amelyet a hitel devizaneméhez igazítottak, mértékét pedig százalékosan számítják fel – áll a szövetség közleményében.

Állásfoglalásra várva

A Széchenyi Hitelszövetség ugyanakkor hangsúlyozza, hogy véleményét nem jogszabályi helyekre történő hivatkozással tette, mint ahogy ezt az a pénzügyi szolgáltató sem, aki erről írásban értesítette az adóst. Ugyanakkor hozzáteszik azt is, hogy a pénzintézet azon érvelését, melynek értelmében az árfolyam változásából adódó többlettartozást árfolyamnyereségnek tekint, a Széchenyi Hitelszövetség sem értelmezni sem pedig elfogadni nem tudja, ezért állásfoglalást kért a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

A szövetség közleményében megjegyzi: a kérdésükre minden bizonnyal írásos választ kapnak majd a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, amely akár meg is erősítheti az adófizetési kötelezettséget. Ebben az esetben azonban az adótörvények módosítását fogják kezdeményezni – hangsúlyozza a szövetség. „Nem gondoljuk, hogy a jelenleg nyomasztó hitelekkel terhelt adósokat adófizetésre is kellene kényszeríteni akkor, amikor a költségvetés nagy valószínűséggel ezekből az adósrendezési eljárásokból bevételt nem tervezhetett” – fogalmaznak a közleményükben.

Forrás: ingatlan.net/magazin