Mélypont után: lassan éledő lakáspiac

A 2010-es mélypont után, 2011-ben lassú növekedés fog kezdődni a lakáspiacon, ami természetesen nem minden részpiacra igaz - mondta elemzésében Harmati László, az FHB Bank üzleti vezérigazgatója. A piacra hatni fog az új adórendszer és a Széchenyi Terv otthonteremtési stratégiája is.

Az FHB legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2010-ben - 2009-hez képest - átlagosan 5,7 százalékkal csökkentek a lakásárak, ami reálértelemben 9,2 százalékos csökkenést jelent.

A gyengülő kereslet a lakásárak és a forgalom mérséklődését hozta tavaly. Az árak 2010-es visszaesése kisebb volt a vártnál, ugyanakkor a tranzakciókból még az előzetesen vártnál is kevesebb zajlott le, ami arra utal, hogy az eladók vonakodnak engedni az árakból. Így a tranzakciós adatbázison alapuló index a vélekedésnél kisebb, ám realizálódott árcsökkenést mérhet - kezdte elemzését Harmati László.

Megállapítható, hogy 2007 végéhez képest összesen, nominálisan 15 százalékkal, reálértelemben pedig 26 százalékkal estek a lakásárak. A lakáspiaci keresletet befolyásoló tényezők a háztartások esetében 2010 egészében alacsony szinten maradtak, a romlás üteme azonban itt is lassult.

Pangó hitelpiac

A lakossági hitelpiaci aktivitás szerénynek bizonyult, a hitelezési adatok csökkenést mutatnak, a háztartások nettó finanszírozási pozíciója a törlesztések miatt lényegesen javult. Az új hitelkihelyezések mértéke a válság előtti szint ötödét is alig éri el. A szabályozás változása a forinthitelek felé terelte a keresletet - derül ki az FHB elemzéséből.

A lakosság ugyan jelentős mértékben törleszti korábbi hiteleit, a teljes lakosságra jutó összes adósság a svájci frank erősödése miatt nem mérséklődik.

Harmati kitért arra is, a PSZÁF adatai szerint 2010 közepén már 100 ezer körüli jelzálogadós esett 90 napos késedelembe. A kormányzat jelenlegi rendelkezései szerinti kilakoltatási moratórium áprilisig tart és amennyiben nem hosszabbítják meg, az adósságok mögött fedezetként álló ingatlanok egy része megjelenhet a lakáspiac kínálatában.

Mérsékelt emelkedés

2010-ben csökkent az új lakások és a használt lakások kínálata is. Az épített új lakások száma várhatóan alig fele lesz a válság előtti 35 ezernek, az építőipari termelés csökkenése pedig a 2009-ben kezdődő meredekséggel folytatódott. A felmérések szerint az építőipari vállalkozások csődrátája is emelkedett.

2011-ben a felfelé ívelő foglalkoztatási mutatók és bérek mellett a lakosság rendelkezésre álló jövedelmében nagy változásokat eredményez az adózás átalakítása is. Ez és a stabilizálódó gazdaság lökést adhat a lakásvásárláson gondolkodó családoknak. A keresleti hatást tompítja, hogy a változások eltérő mértékben érintik a különböző jövedelmi helyzetben lévőket: az SZJA csökkentéséből eredő többletjövedelem döntő része a leggazdagabb egy tizednél jelentkezik - foglalta össze Harmati László.

Amennyiben a konjunktúrát, a munkaerőpiac konszolidációját tartósnak érzékeli a lakosság, ismét növekedhet a hitelvállalási kedv. Fontos lehet a Széchenyi Terv otthonteremtési stratégiájához kapcsolódó kormányzati eszköztár kialakításának megismerése is - tette még hozzá.

Az átadott új lakások száma még a tavalyi évhez képest is visszaesik idén, de az építési engedélyek számának növekedését 2011 második felétől erősen valószínűsíti az FHB prognózisa. A visszafogott keresletnövekedés és a megfogyatkozott kínálat eredőjeként átlagosan 2 százalékos emelkedés várható.

Forrás: privatbankar.hu

Vonzóbb lehet a lakáspénztár az új szabályoktól

Több mint egymillió magyar háztartásnak van jelenleg is lakás-takarékpénztári szerződése, és egyre több társasház és lakásszövetkezet él az állami támogatással gyarapítható, kedvezményes kamatozású speciális kölcsön előnyeivel, a piaci szereplők a közelmúltban megváltozott szabályoktól az öngondoskodás e formájának további felfutását várják. – írta a Népszabadság pénteken.

Megnyúlik az előtakarékosság és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás ideje, valamint lehetővé válik közeli hozzátartozók egymás javára, tulajdonjog-szerzés nélküli előtakarékoskodása is. A lakástakarék konstrukciókban a havi 20 ezer forintos megtakarítást évi 72 ezer forinttal toldja meg az állam, ami éves összegre vetítve 30 százalékos támogatás – írta a Népszabadság. A törvénymódosítás révén ez a tízéves, és maximális, havi 20 ezer forint befizetését vállaló ügyfelek számára 8 millió forint tőkét eredményez a korábbi 6 millió forint (8 éves megtakarítás) helyett.

Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a módosítások érzékelhető változásokat generálhatnak a jelenleg erősen visszafejlődött lakáspiacon. Turny Ákos, az OTP Bank lakossági bankszámla és betét főosztályának igazgatója a lapnak úgy fogalmazott: életszerűbb, és rugalmasabb lett a lakás előtakarékosság rendszere. Megjegyezte, hogy a 2009 júliusától a nyolcéves futamidejű megtakarítások esetében korábban engedélyezett szabad felhasználhatóság eltörlése piacszűkítő volt, ám most, a két módosítással ismét széles körben vonzóvá válnak a termékek.

A kétszereplős lakás-előtakarékoskodási piacon nagyjából egyenlő arányban osztozik az OTP Lakástakarék és a Fundamenta-Lakáskassza, előbbi 600 ezer, utóbbi 650 ezer ügyféllel – áll a Népszabadság cikkében.

Forrás: ingatlan.net/magazin

Társasházak adósságcsapdában

Minden negyedik, közel 10 ezer fővárosi társasház vergődik jelenleg adósságcsapdában. Az általuk felhalmozott tartozások becsült értéke a 100 milliárd forintot is meghaladhatja. Mivel a tartalékképzés nem vált a hazai házkezelés általános gyakorlatává, a gazdasági krízis gyorsan felborította a lakóközösségek sok esetben rosszul megtervezett pénzügyi egyensúlyát. A tömeges csőd közeli helyzet megoldására a közös képviselők zöme nincs felkészülve.
Nem megfelelő a műszaki állapota a Budapesten található 45-50 ezer társasház több mint felének, és tízezerre tehető azoknak a száma, ahol nemhogy a karbantartási munkálatokra nincs pénz, de még a közüzemi számlákat sem tudják rendszeresen kifizetni - áll a rendkívül sokszereplős piacon jelentős számú ingatlant kezelő City-Premier Kft. 2009-es év folyamatait vizsgáló elemzésében.
A helyzet kialakulásának oka a rossz pénzügyi tervezés, a tartalékképzés elhanyagolása és a szakértelem hiánya mellett a háztartások riasztóan növekvő fizetésképtelensége. Egy sikeresen működő közös képviselőnek ma már a joghoz, a közgazdaságtanhoz, az épületgépészethez, a könyveléshez, a pályázatíráshoz, a biztosítási ügyekhez és legfőképpen a követeléskezeléshez is értenie kell. Ezen ismeretek nélkül képtelenség a társasházakat menedzselni. Húsz évvel ezelőtt még elég volt, ha ügyes a képviselő, napjainkban polihisztornak és naprakésznek is kell lennie.
Az új társasházi törvény a 10 millió forint feletti pénzügyi forgalommal rendelkező, illetve amikor az albetétek száma eléri az ötvenet, kötelező éves könyvvizsgálatot ír elő, amely sokat segít majd abban, hogy a tulajdonosok tisztább képet kapjanak a társasházaik működéséről. Ez előrelépés, de a helyzetet önmagában nem oldja meg. A közelmúltban a közösköltség-tartozások nagy részét a szakemberek még a hanyagság számlájára írták, mára ez a trend is megfordulni látszik - egyre több család kerül választás elé: eszik vagy rezsit fizet. A City-Premier szakértőjének becslése szerint a fővárosi háztartások mostanra 100 milliárd forintot is meghaladó hátralékot halmoztak fel.
Forrás: Gold Communications
A Társasházi törvényt blogunk jobb oldalán, a "Kiegészítések" menüpont alatt találja meg.