Hogyan spóroljunk a külső homlokzatszigetelésnél?

A lakáshőmérséklet és a külső hőmérséklet közötti különbség döntően a nyílászárókon (30%), a födémen (30%), illetve a falakon (40%) keresztül egyenlítődik ki. Lakásunk”hőkapuinak” felderítése nem mindig könnyű feladat. Egy első emeleti, “belső” fekvésű társasházi lakásnál kézenfekvő, hogy a hő alapvetően a nyílászárókon és a homlokzati falon távozik, ugyanakkor egy 50 éves, számunkra ismeretlen anyagokból épült családi ház esetén már jobban járunk, ha egy független építészt vagy épületenergetikai szakértőt hívunk. Az amatőr lelkesedésből megrendelt túlszigetelés ugyanis nem csak pénzpocsékolás, de a falak penészesedésével is megbosszulhatja magát.

A magyarországi lakásállomány helyzete hőszigetelési szempontból erősen megoszló, összességében rossznak mondható. A cél, a hőhidak csökkentésén és a hőátbocsátó képesség javításán túl a külső falak határoló képességének javítása is. Ezért is lényeges, hogy a szigetelés lehetőség szerint a falak külső oldalára kerüljön, hiszen így a fal a téli időszakban melegebb lesz, nem beszélve arról, hogy a fagypont is a szerkezeten kívülre kerül. Ez az előny nem jelenik meg a belülről szigetelt szerkezetek esetén, ám bizonyos esetekben meg kell elégedni ezzel a kisegítő megoldással is.

Az utólagos hőszigetelés rendkívüli mértékben csökkenti fűtési költségeinket, spórolási lehetőséget rejt a háztartások számára. A hőszigeteléssel a falazat hőszigetelő képessége 40-70 %-kal nőhet, ami fűtésszámlánkra igencsak kihat.

A fűtési energiatakarékosság mellett ne feledkezzünk meg a fordítottjáról sem. Európában évente 10 %-kal nő a klimatizált helységek száma. 1 foknyi hűtéshez háromszor annyi energia kell, mint ugyanennyi fok melegítéshez. A hőszigetelés ebben is segít, mert ahogyan télen benn tartja a hőt és nem engedi bejutni a hideget, úgy nyáron a meleget zárja ki, és a hűvösebb levegőt őrzi.

A külső homlokzati hőszigetelés az épületeink megóvását is segíti. Csökkenti a falszerkezet termikus igénybevételét. Nyáron a rosszul szigetelt fal külső oldala domborúvá válik a melegtől, télen homorú lesz a hidegtől, és ezekben a mozgásokban az évek során “elfáradnak” a falszerkezet anyagai. Ezen mozgások minimalizálását segíti a szigetelés, de segíti a falban elhelyezett gépészeti csövek fagyveszélytől való megóvását is. Csökkenti a párakondenzációs veszélyt, azzal hogy a harmatpontot kitolja a külső falsíkra. Átgondolt szellőztetés mellett ez az épületek belső penészedésének, gombásodásának megszűnését jelenti.

A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtái:

• a hőszigetelő vakolattal készülő,
• a hőszigetelő lemez szigetelésű, szerelt burkolatú,
• a hőszigetelő lemez szigetelésű, vakolt fedőrétegű és
• a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.

A hőszigetelő vakolat könnyű adalékanyag-tartalmú habarcs felhasználásával készül. A könnyű adalékanyag általában duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy. A hőszigetelő habarcs készíthető az építés helyén, az oda szállított alkotóanyagokból, és az ún. szárazhabarcsból, amely gyárban készül, és az építéshelyen csak vizet kell hozzá keverni. Napjainkban a szárazhabarcs mindinkább kiszorítja az építéshelyen készülő hőszigetelő habarcsot. A hőszigetelő habarcsot több rétegben, a falazó elem fajtájától függően 3-5 cm vastagságban kell felhordani a vakolandó felületre.

A hőszigetelő vakolat hőszigetelő képessége 2-5-ször rosszabb, mint a hőszigetelő lemezeké, ezért elsősorban csak olyan épületek esetében kerül szóba, amelyeknél a homlokzat hőszigetelő képességét csak kis mértékben kell javítani.

Hőszigetelő rendszerek

A szerelt burkolatú hőszigetelés esetében a homlokzati falra rögzített hőszigetelő lemezek elé – légrés közbeiktatásával – szerelik a burkolatot. A légrés a kiszellőzést, a burkolat az épület esztétikus megjelenését biztosítja.

A vakolt fedőrétegű hőszigetelés esetében a homlokzati falakra rögzített hőszigetelő lemezekre különböző megmunkálású (kapart, dörzsölt) fedővakolat kerül.

A köpenyfalas hőszigetelés esetében a homlokzati falak külső oldalára rögzített kőzet- vagy üveggyapot anyagú hőszigetelés elé légréssel vagy anélkül köpenyfalat építenek. A köpenyfal – tömegéből adódóan – jelentősen késlelteti a környezeti hatásokat. Ez a módszer családi házak utólagos hőszigetelésére is alkalmas.

A hőszigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak. Ezek közül a leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják. A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dübel rögzíti a falhoz.

A hőszigetelés hatékony alkalmazásához száraz, repedésmentes vakolat alatti felület szükséges. Feltétlenül el kell kerülni a további nedvesedést, ugyanis, a víz hatására, a legtöbb hőszigetelő anyag elveszti hőszigetelő képességét, vagy jelentős mértékben veszít belőle.

A szigetelő lapokat ragasztó habarcs segítségével rögzítik a külső falhoz, erre alapvakolatból, üvegszál erősítésű textíliából és fedővakolatból álló burkolat kerül. A szigetelőanyagot több helyen mechanikusan is rögzíteni kell, sőt egyes esetekben kizárólag profiltartókkal oldják meg a felerősítést.

Utólagos külső hőszigetelő falborítás hátsó átszellőzéssel a hőtechnikai paraméterek javításán felül, az időjárással szembeni védőréteg és a szigetelőréteg közötti légrés segítségével megakadályozza a páralecsapódást az épületszerkezet felületén. A szellőzőrés 20 mm (palaborításnál 10 mm).

A legelőnyösebb szerkezeti kialakítás a fa alapléces változat, mert ennél nem keletkezik hőhíd. Bizonyos esetekben (állandó erős szél, csapóeső) állagmegőrző szerepe is fontossá válhat.

Az árverseny miatt minél olcsóbbnak szeretnék feltüntetni a homlokzati hőszigetelő rendszer árát. A tervezők ott spórolnak, ahol látszólag a legkevésbé kritikus: a hőszigetelő anyag vastagságán. A felhasználók viszont akkor járnak jól, ha a mai követelményeknek megfelelően szigetelik otthonukat, és nem a 25 évvel ezelőtti igények szerint végzik a hőszigetelést. Aki vékony hőszigetelést alkalmaz, az duplán költ: egyszer a homlokzatszigetelési munkát fizeti meg, azután pedig éveken keresztül az indokolatlanul magas fűtési számlában a félreértelmezett takarékosság árát. Néhány példa. Ha a B30-as falazatot 7 cm vastag homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,41 W/m2K lesz, ami elfogadható, de 3 cm vastag szigeteléssel nem. Hasonlóképpen alakul más falazóanyagok esetében is a helyzet. Tömör tégla és vasbeton falazatnál 8-10 cm vastag hőszigetelés is indokolt lehet, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Poroton, Uniform téglák esetében sem érdemes 6 cm alá menni.

Forrás: http://ingatlan.net/magazin/

Megéri a villanyfűtés? Kiszámolták!

A norvégok árammal fűtenek. Nálunk is megéri? Kiszámoltuk! Az emberek korábban ódzkodtak a villanyfűtéstől, pedig ma már a norvég típusú elektromos fűtőpanelek üzemeltetési költségei nem sokkal, csupán 15-20 %-kal magasabbak, mint a gázfűtésé. Viszont a rendszer kiépítése a felébe-harmadába kerül a cirkónak, így legalább 5-10 év, amíg a gázfűtés behozza a költségeit. A közhiedelem szerint az elektromos fűtés jóval drágább mint a gázfűtés. Azonban ez az Észak- és Nyugat-Európában már régóta népszerű norvég típusú elektromos fűtőpanelekre nem igaz. A takarékos működést egyrészt az biztosítja, hogy ezek 100 százalékos hatékonysággal alakítják hővé az elektromos energiát, másrészt a speciális fűtőbetétnek és a precíz szabályozó rendszereknek köszönhetően fogyasztásuk harmada a hagyományos elektromos berendezéseknek. A fűtőpanelben ugyanis nem izzószál van, hanem egy speciális fémötvözetű fűtőbetét, amely az izzószálaknál alacsonyabb hőmérsékleten működik, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt. A fűtésteljesítményt pedig még gazdaságosabbá teszi a fűtőtestbe épített precíz elektronikus vezérlés, amely állandóan méri a helyiség hőmérsékletét. Csak akkor engedi a fűtőbetétnek, hogy áramot fogyasszon, vagyis hőt termeljen, ha a hőmérséklet csökken, azután rögtön kikapcsol. Általában percenként 20 másodpercen keresztül üzemel, vagyis ki-be kapcsol, így fűtőteljesítménye harmadának megfelelő áramot fogyaszt – magyarázza Nágel Balázs, a Nord Art Kft. ügyvezetője, akinek cége évente 6-7 ezer fűtőpanelt értékesít.

Egy nap alatt kiépíthető a rendszer

Az elektromos fűtőpanel külső megjelenésre egy esztétikus lapradiátorra hasonlít, és bárhol felszerelhető, ahol áram van. Emiatt akár egy nap alatt kiépíthető a teljes rendszer. Használható kiegészítő fűtésként, például gázkonvektoros lakásban, ahol a nem fűtött helyiségbe telepíthető, vagy önálló fűtésrendszerként. Hagyományos egy fázisról üzemeltethető. Ha kiegészítő fűtésként szeretnénk használni, valószínű, hogy elegendő a villamos hálózatunk kapacitása, de előtte érdemes ellenőrizni, hogy hány amperes a főkapcsoló, vagyis a villanyóraszekrényben mekkora főbiztosíték van. A 4-6 kg-os fűtőpaneleket egyszerűen akár a képeket a falra kell szerelni a padlószinttől minimum 10 cm-re, és lehetőleg az ablak alá, majd csatlakoztatni kell egy konnektorba. Ezért ajánlott a fűtőtest leendő helyén az elektromos radiátor mögé vezetni az áramot.

Beépített termosztát

A beépített termosztát ártól függően lehet manuális és digitális. Utóbbi folyamatosan ellenőrzi a helyiség hőmérsékletét, tetszőlegesen beállíthatunk rajta két hőmérsékletet (komfort és takarék), ezeket a nap különböző szakaszaiban váltogathatjuk, amellyel akár 25 százalék energiát megtakaríthatunk. Nem egy termosztátot kell szabályoznunk, mint a központi fűtésrendszernél, hanem minden helyiség saját fűtőpaneljét kell beállítani egymástól függetlenül. A kezelőgombok a panel oldalán rejtve helyezkednek el. Ezekkel tudjuk beállítani a komfort és takarék-hőmérsékletet, az időt, a napokat. A fűtésrendszert kiegészíthetjük rádiójel vezérelt termosztátokkal is, így távolból sms-ben is programozható.

Mekkora teljesítményű fűtőpanel kell az egyes helyiségekbe?

A fűtőpanelek több méretben és színben kaphatóak, az adott szoba, helyiség méretétől függ, hogy mekkora teljesítményű fűtőpanel szükséges. A norvég típusú fűtőpanelnél a legkisebb teljesítményű 400 W, míg a legnagyobb 2000 W. Ahhoz, hogy ki tudjuk választani: mekkora fűtőpanelre van szükségünk, meg kell mérnünk az adott helyiség alapterületét és magasságát, ezeket összeszorozva megkapjuk a helyiség légtérfogatát. Ezt a számot meg kell szoroznunk 35-el, majd a kapott szorzatot felfelé kerekítenünk. Ha a szigetelés és a nyílászárók állapota rosszabb az átlagnál, célszerű egy vagy két mérettel nagyobb panelt választani. Tehát például egy 20 nm-es, 2,6 méteres belmagasságú szobának egy 2000 W-os fűtőpanelre van szüksége.

Bekerülési költségek

Az elmúlt évek fogyasztói tapasztalatai szerint egy 50 nm-es 2 szobás egyedi fűtéses lakásba 4 helyiségbe érdemes fűtőpaneleket telepíteni, amelyek összköltsége prémiumkategóriában 275 ezer forint (kb. 20 nm-es nagyszoba: 2000 W – 75 ezer forint, kb. 15 nm-es kisszoba: 1400 W – 73 ezer forint, közlekedő-konyha: 800 W – 65 ezer forint, fürdő: 400 W – 62 ezer forint). Ahhoz, hogy az elektromos rendszerünk bírja a terhelést, a szükséges betáp 20 Amper. Ha emiatt fejleszteni kell a hálózatot, annak költsége szereléssel együtt 160 ezer forint.Vagyis az elektromos fűtés kiépítésének költsége ebben az esetben 435 000 Ft.

Ha ugyanekkora lakásban gázüzemű központi fűtést építünk ki, akkor átlagos minőségű anyagokkal a bekerülési költség kb. 600 ezer forint, míg a gáztervezés, bevezetés minimum 200 ezer forintba kerülhet. Itt tehát kb. 365 ezer forintos árelőny keletkezik az elektromos fűtés javára.

Az üzemeltetési költségek

Egy 38 cm téglafallal és 5 cm szigeteléssel, közepes minőségű, jól záródó, de nem új nyílászárókkal rendelkező lakásnál, ahol 22 Celsius fokot kívánunk biztosítani, az éves áramszükséglet fűtésre 4500-5200 Kwh. Ez kb. 200-240 ezer forint, ezért érdemes havi átalányt fizetni télen-nyáron, vagyis 18-20 ezer forintot. karbantartást ezek a fűtőpanelek nem igényelnek, míg a gázfűtésnél évente járulékos karbantartási költségek jelentkeznek (pl. kémény-ellenőrzés, készülék-felülvizsgálat, szerelési munkálatok kb. 15 ezer Ft/év). Ugyanennek a 2 szobás lakásnak a gázfűtése pedig évente kb. 160 ezer forint, tehát egy cirkó 15-20 százalékkal alacsonyabb áron üzemeltethető. Vagyis az elektromos fűtés költségtöbblete évente üzemeltetés tekintetében: 24-64 ezer forint – átlagosan 44 ezer forint.

Nagy lakásoknál nem éri meg

Az elektromos fűtésrendszer kiépítésének kb. 365 ezer forintos árelőnyét a gázfűtés alacsonyabb üzemeltetési költségei megközelítőleg 8 év alatt hozza be, de természetesen nem kalkulálhatunk előre az energiahordozó árak változásával. Sőt, ha nem prémiumkategóriás radiátorokat választunk, akkor a radiátorok 275 ezer forintos összköltsége akár felére is csökkenhet, így az árelőny 10-11 évig is kitarthat. Körülbelül 90-100 nm-es lakásnál húzhatjuk meg a felső határt, ameddig megéri ezeket a fűtőpaneleket telepíteni, mondja el kérdésünkre Nágel Balázs. Ezért egy 100 nm-nél nagyobb alapterületű, nagy terekkel és belmagassággal rendelkező hagyományos polgári lakásnál, ahol korszerűtlenek a nyílászárók, és nincs megfelelő szigetelés sem, nem éri meg az elektromos fűtőpanelt alkalmazni. Efölött már érdemes gázüzemű központi fűtésrendszert kiépíteni. Viszont az ennél kisebb méretű lakásokban jól alkalmazható ez a rendszer, amelyben igények szerint szinte minden szoba „külön életet él”.

Forrás: ingatlanmagazin.com