Erre elég a kamattámogatás - bárcsak nyáron vettünk volna fel hitelt

Tovább nőhetnek a forinthitelek kamatai. Ez azt jelenti, hogy akár a jövőre bevezetésre kerülő kamattámogatással együtt sem tudunk majd olcsóbban lakáscélú kölcsönhöz jutni jövőre, mint például nyáron tudtunk volna. Hiába vannak tehát a lakásárak a padlón, a hiteldrágulás miatt nem biztos, hogy most érdemes hitelből belevágni a vásárlásba. A tegnapi kamatemelés tovább húzhatja felfelé a lakáscélú hitelek kamatait is, az elmúlt 2 hónapban is átlagosan 1 százalékpontos emelkedés volt megfigyelhető a legnagyobb hazai bankoknál. A további emelkedés azt jelentené, hogy akár a jövőre igényelhető kamattámogatással együtt sem lesz olyan "olcsó" forinthitelhez jutni, mint a nyár elején volt.

 Kamattámogatás nélkül drágább hitelhez jutni, mint akár még szeptemberben. Ennek okairól korábbi cikkünkben írtunk. Most viszont azt számoltuk ki, hogy kamattámogatással jövőre, vagy 2011 nyarán - még a végtörlesztés bevezetése előtt - volt-e olcsóbb az új forinthitel. (Most azok a forinthiteleseknek is nőhetnek a költségeik, akik a nyáron vagy még korábban vették fel a kölcsönüket, kamatperiódustól függően az ő hiteltermékükbe is átárazódhat a dráguló források hatása.)
Nézd meg, hány milliót nyerhetsz a kamattámogatással! + Kalkulátor! 
A kamattámogatás mértéke a mindenkori 5 éves állampapír-hozam 30-50 százaléka lehet használt lakás esetén. Tehát ha a banki hiteldíjak és az állampapírhozam is 1 százalékponttal nő, akkor ennek nettó hatása az első évben is 0,5 százalékospontos növekedés a teljes hiteldíjban, ami minden évben egyre nagyobb 0,55 százalék,pont 0,60 százalékpont és így tovább. Tehát egy minden termékben hasonlóan érezhető kamatnövekedés plusz terheket jelent az állami támogatott hitelesekre.

 Az átlagosan mintegy 1 százalékponttal nőtt THM értékekkel szemben közel 2 százalékpontot ugrott az államkötvények hozama az elmúlt két hónapban. Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője elmondta, hogy a hosszú távú állampapírhozamokra sokkal inkább van hatással az aktuális gazdaságpolitika, mint a jegybanki alapkamat emelés. A jövő év elejére várható megállapodás az IMF-el csökkentheti a jelenleg 9 százalék fölötti állampapír hozamokat. Számításunk során feltételeztük, hogy a kamattámogatáskor alkalmazott hozamráta fél év átlagából áll majd elő, ez alapján néztük meg, hogy a THM növekmények ellenére milyen arányban csökkenhet a jövőre felvett hitelek díja a kamattámogatás hatására.

 Ahogy láthatjuk, hogy még nem faragták le teljesen a THM növekedések az esetleges kamattámogatás hatását a nyár végi díjakhoz képest. Egyedül az Erste bank esetén mondhatjuk el, hogy a kamattámogatás utolsó két évében magasabb törlesztőrészletünk lehet majd, mint egy, a nyár végi díjakkal számolt hitel esetén lett volna. Az általánosságban viszont mindenképp kijelenthető, hogy egyre kisebb a díjkülönbség a nyár végi hitelek és a most még nem is igényelhető támogatott kölcsönök díjai között. A bevezetés idejére több banknál tovább zsugorodhat ez a különbség.

A kamattámogatás kifutásával a terhek az eredeti THM szintekre növekednek, így egy a forinthitelek kamatait csökkentő stabil gazdaságpolitikával érhetjük el csak újra a már 2011 nyarán kialakult THM szinteket.

A kamattámogatás feltételei:

Nem mindenkinek segít a kamattámogatás, mivel csak új lakás vásárlásához, építéséhez, használt lakás vásárlásához, lakás korszerűsítéséhez, késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához, hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához használható fel.

- Új lakás vásárlása/építése esetén a lakóingatlan vételára illetve bekerülési költsége nem haladja meg a 30 millió forintot, használt lakás korszerűsítése esetén a hitelcél nem haladhatja meg a 15 millió forintot.
- Új lakás vásárlása esetén a használatba vételi engedély, építés esetén az építési engedély kiadására 2010. január 1-jét követően kerül sor.
- Használt lakás vásárlása esetén: a kamattámogatás csak olyan, a rendelet hatályba lépését követően megkötött adásvételi szerződéssel rendelkező, legalább komfortos használt lakások megvásárlására vehető, melynek tulajdonosa e lakás helyett másik lakást vásárol és erről nyilatkozik.
- Korszerűsítés esetén a kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a korszerűsítési munkálatok még nem kezdődtek meg.
- A hitel maximális összege új lakás vásárlása/építése esetén 10 millió forint, használt lakás vásárlása és korszerűsítés esetén a 6 millió forintot.
- A kamattámogatást igénybe vevő csak természetes személy lehet.
- Legalább az egyik szülő bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik.
- Az építési/vásárlási, illetve korszerűsítési költségek 70%-át számlával kell igazolni.
- Adóhatósági igazolást kell bemutatni arról, hogy az igénylők köztartozásmentes adózók.

Forrás: www.penzcentrum.hu

A devizahiteles is kérheti szerződésének semmissé nyilvánítását?

A devizahitelesek a banknál tett egyszerű bejelentéssel is kezdeményezhetik hitelszerződéseik semmissé nyilvánítását, a törvény szerint ugyanis a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség – jelentette be a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala, Makkos Albert hétfőn nyilvánosságra hozott jogi megoldására hivatkozva.

Az MSZF szerint a devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget – állítja a szervezet. Ezzel a nyilatkozattal új helyzet állhat elő: a hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerződésnek tekinti. Ettől fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem. Tehát az eljárási rend megfordul. Az eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna, a hitelfelvevőt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a rá hárított, folyamatosan és gyorsan növekvő többletterhek miatt. A Szociális Kerekasztal ez utóbbit különösen fontosnak tartja az emberek érdekében, tekintettel a mind többek számára teljesíthetetlen és elviselhetetlen törlesztő részletek miatt.

Makkos hozzáfűzi: Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve.

A Szociális Kerekasztal az új jogi megoldásnál arra törekedett, hogy a devizahiteleseknek a peres eljárás alatt ne kelljen fizetniük az egyre emelkedő törlesztő részleteket, mert mire a pert megnyerhetik, a bank felmondhatja a szerződést fizetési elmaradás címen. Továbbá, a hitelesek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fedezni a jogi eljárás költségét. Végül azt is figyelembe vették, hogy a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét szolgálja, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen. (Ez a megoldás reális nyereséget biztosít a banknak, ugyanakkor nem teszi lehetővé jogtalan extraprofit realizálását.

Makkos nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a hitelfelvevő csak ügyvédi közreműködéssel indítson eljárást, és célszerű olyan ügyvédet választani, aki a per képviselete érdekében kész elsajátítani a pénzügyi ismereteket.

A semmisséget konkrét és részletekbe menő érvekkel alátámasztó megoldási anyag utal a Ptk.4.§-ra, amely előírja, hogy a felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni.- a Ptk. 205.§ (3) bekezdése szerint pedig „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” A bank ugyanakkor nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis – állítja az új jogi megközelítés szerzője.

Az OrientPress Hírügynökség közlése szerint a devizahitel szerződés egyszerű bejelentés alapján történő semmissé nyilvánításáról készült alapos jogi megoldást a Szociális Kerekasztal szabad felhasználásra a hitelkárosultak rendelkezésére bocsátotta az mszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu portálon.

Forrás: ingatlan.net/magazin

Nézzünk szembe az uzsorásokkal! Minden, amit tudni kell róluk

Az ingatlanbűnözés reneszánszát éli napjainkban, újabb és újabb formákat, elkövetési magatartásokat felvonultatva. A jelenlegi helyzet több hasonlóságot is mutat az 1990-es évek első felében tapasztalható állapotokkal, ezért érdemes megismerkedni egyrészt az uzsorakölcsönnel, és ennek veszélyeivel, valamint az úgynevezett tőkebefektetési csalásokkal.

Mivel ezt a problémát cégünk valósnak ítéli meg, ezért megvizsgáltuk a köznyelvben, jobb elnevezés híján „lakásmaffia” név alatt elhíresült jelenséget. Reméljük, hogy okulásul szolgál a bejegyzés és segítséget nyújt abból a célból, hogy ne válhassunk csalók, és akár erőszakos bűnözők áldozataivá.

Köztudott, hogy egyre több ingatlantulajdonos kerül bajba svájci frank és euró alapú hitelek árfolyamváltozásai következtében. Cégünk egyik ügyfele is kénytelen volt 43 milliós ingatlanját 18 millióért értékesíteni, mert 16 milliós hitelés így tudta kifizetni csak ugyan, de legalább maradt 2 milliója, amiból elkezdheti újraépíteni az életét. A kormányzat és a pénzintézetek minden igyekezete ellenére napjainkban – a sajtóban elhangzott információk alapján – több mint 100 ezren nem fizetik hiteleiket, míg 10 ezer körülire becsülik azok számát, akik akár a közeljövőben elveszíthetik lakásaikat és válhatnak végső esetben hajléktalanná. Az ingatlanpiacon kialakulóban lévő állapotok kedvezhetnek az uzsorakölcsönöket folyósító cégek ismételt megjelenésének.

Az uzsorahitelezés a gazdasági válság hatására mind a magán-, mind pedig a vállalkozói szféra irányába a törvényi tilalom ellenére is várhatóan nőni fog, az uzsorával összefüggő bűnözés hazánkban nemcsak a társadalom kriminális érzékenységét borzolja, hanem gazdaságbiztonsági kockázattá válhat.

Amit az uzsoráról tudni kell

Fontos tudni, hogy a 2008. december 15-én elfogadott módásítás hatására 2009. március 1-jével a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészült a 330/A. §-ban meghatározott uzsora-bűncselekménnyel. A bűnszervezetek által uzsorakamatra kihelyezett pénzekkel kapcsolatban világosan látható, hogy sok esetben már eleve bűnös úton szerzett jövedelmekből származik. Ilyen tevékenységek tipikusan a prostitúcióhoz kapcsolódó élősdi bűncselekmények, a kábítószer-kereskedelem, a zsarolás, illetőleg a csalás.

Az igénybe vett hitelösszeg mértékétől függetlenül, a bűnüldözési tapasztalatok alapján az alábbi, tipikus ellenszolgáltatások biztosítására kötelesek az uzsorakölcsönt igénybevevők:

1) a piaci feltételű hiteleknél szokásos banki kamatok és hitelkezelési költségek sokszorosának visszafizetése,

2) a személyi kölcsön jellegű hitel fedezetként saját ingatlan felkínálására és nemfizetés esetén annak azonnali átadására,

3) bűncselekmények elkövetésében való részvételre, rabszolgamunka végzésére.

Az uzsorakölcsönök igénybe vevői alapvetően kétféle, egymástól jól elhatárolható csoportból kerülnek ki. Egyfelől jellemző az állandó megélhetési gondokkal küszködő, illetve a pénzpiaci hitelezésből kiszorult, ennél fogva anyagilag kiszolgáltatott helyzetű magánszemélyek köre, akik állandó ügyfelei a hitelezőknek. Ritkábban előfordulnak nagyobb összegű, pl. vállalkozóknak nyújtott uzsorakölcsönök, amelyek ügyleti körülményei és feltételei nem, csupán összege tér el az uzsorakölcsönzésben megszokott gyakorlattól.

Amennyiben közelebbről megvizsgáljuk az uzsorahitelezést elősegítő okokat, nem tévedünk nagyot, ha ezeket az alábbi csoportokba foglaljuk:

1) a jogszabályi hiányosságok,

2) az illegális pénzügyi szolgáltatók piaci jelenléte,

3) a szegénység,

4) az analfabetizmus,

5) a munkanélküliség

6) a BAR-listára kerülés.

Az uzsorakölcsönnel kapcsolatos bűnügyi helyzetet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az e tevékenységhez kötődő bűncselekmények: a csalás, az önbíráskodás, a zsarolás, a gazdasági bűncselekmények, a sikkasztás és a lopás.

Amennyiben az uzsorás tevékenységet az ország egyes területeihez próbáljuk kötni, azt tapasztalhatjuk, hogy jellemzően Budapesten, Pest, Borsod-Anabúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Baranya, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben találkozhatunk e cselekmény típussal.

Az uzsorás tevékenységet alapvetően két csoportra bonthatjuk.

A vállalkozók, illetve a „módosabb” személyek részére nyújtott uzsora jellemzői

Ebbe a körbe a gazdasági élet egyes szereplői, illetve tehetősebb magánszemélyek sorolhatók, akik nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetbe kerültek. Ezek a személyek valamilyen ok miatt (pl. mert BAR listások) a bankoktól nem kapnak kölcsönt, ezért arra „kényszerülnek”, hogy uzsorásoktól vegyenek fel hitelt. Az érintettek könnyelműen bíznak abban, hogy anyagi helyzetük, illetve vállalkozásuk pénzügyi helyzete a hitel segítségével rövidtávon rendbe jöhet, és a magas kamatra felvett összeget majd vissza tudják fizetni. Könnyen ilyen helyzetbe kerülhetnek azok is, akik abban bízva vesznek fel uzsorakölcsönt, hogy lakásukat a piacon értékesítik, és ennek árából majd rendezik adóságaikat.

A magánszemélyek által kölcsönzött pénz fedezete az adós tulajdonában lévő ingatlan (lakás, lakóház, földterület), esetleg nagyobb értékű személygépkocsi. Amennyiben a kölcsönkérő lakására már jelzálogjogot jegyeztek be, esetleg végrehajtás alatt áll, gyakran más személy (jellemzően szülő, gyermek, testvér) tulajdonában lévő ingatlan is lehet az uzsorakölcsön fedezete.

Az elkövetők célja elsősorban nem a tulajdonjog megszerzése, hanem a rövidtávú, kiugróan magas uzsorakamatra történő pénzkihelyezés. De megjelentek azok a „befektetők” is, akik az ingatlant akarják megszerezni a már amúgy is nehéz helyzetben lévő adóstól. Egy-egy kölcsönügylet órák alatt lezajlik, a kölcsönt felvevő többnyire nem is vesz tudomást arról, hogy milyen kedvezőtlen feltételek mellett jutott pénzhez.

A leggyakoribb futamidő 6-12 hónap, a kamat pedig havi 10-20%. Tipikusnak mondható, hogy a kölcsön felvételekor valamilyen tartozás-elismerő okirat készül, jelzálogjog alapítása történik az adós tulajdonában álló ingatlanra, vagy elővásárlási jog bejegyzése történik. Gyakori azonban, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan tulajdonjogát színlelt szerződéssel átíratják az uzsorás, vagy annak bűntársa nevére. Ebbe a körbe sorolható tehát az a módszer is, amikor – a hitel visszafizetésének biztosítása érdekében – a hitelt felvevő személy tulajdonában lévő ingatlanra fiktív adásvételi szerződés készül.

A kölcsönzött pénzösszeg átadása ilyen esetekben néha ügyvéd előtt történik, aki akár tisztában is lehet a kölcsönügylet jellegével. Persze itt azonnal le kell szögezni, hogy az ügyvédek döntő többsége soha sem venne részt, illetve adná a nevét ilyen ügyletekhez. A kölcsönről készült okirat általában magasabb összegről szól, mint a ténylegesen átadott pénzösszeg. Ennek oka, hogy az okiratban feltüntetett összeg már a kamatokat is magában foglalja. Később a polgári peres, vagy büntető eljárásokban ilyenkor az adós állításának ellentmond a hitelesen elkészített okirat, valamint az ügyvéd nyilatkozata is, amely rendkívüli módon megnehezítheti a bizonyítást.

A kölcsönt adó személyek többnyire nem kényszerítik a kölcsönt felvevőt a tartozást elismerő iratok aláírására, azokat az adósok önként írják alá. A kölcsön futamidejének lejártakor, ha az adós fizet, törlik az ingatlant biztosítékként terhelő jogokat. Nem fizetés esetén az adósnak újabb kölcsönt ajánlanak fel, melynek folyósítása az előzőhöz hasonló, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel történik. Ilyenkor az adós némi időt nyer, azonban egyre kevesebb az esélye arra, hogy az újabb kölcsönt visszafizesse.

A fenti esetek egy részében az uzsorakölcsönt nyújtó személyek nem is gyanúsítottként, hanem feljelentőként szerepelnek az ügyekben.

A segélyekből élő vagy alacsony jövedelemmel rendelkező személyek részére nyújtott uzsora jellemzői

A fentebb vázolt folyamattól elkülönül az a klasszikus uzsorás tevékenység, amely a nyomorgó és kiszolgáltatott embereknek a kiszipolyozását célozza. Az áldozatok ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül olyan emberek, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, többnyire segélyből élnek, munkanélküliek, és nincs lehetőségük más pénzforráshoz jutni. Az utóbbi évek jellegzetessége, hogy sokan csúsztak le erre a szintre azok közül is, akik devizaalapú lakáshiteleket vettek fel. Sokan vannak, akiknek esélye sincs, hogy a hiteleit visszafizesse, illetve az adósságcsapdából kimásszon. Ezek az emberek szó szerint nyomorognak, a napi létfenntartásuk sem biztosított.

Az úgynevezett „kamatos pénzek” esetén a kölcsönkért pár 10 ezer forintos összeg dupláját kell megadni, majd ennek elmaradása esetén a kétszeresére növekedett összeg dupláját, és így tovább. Persze akadnak olyan uzsorások, akik „csak” 50 százalékos kamattal dolgoznak.

Könnyen kiszámítható, hogy ezáltal a tartozás hamarosan horribilis mértékűre növekszik, az eredetileg felvett csekély összeghez képest. Az így felhalmozódott tartozások fedezeteként az uzsorások már többnyire az érintettek házát vonják be (ha az még nem áll végrehajtás alatt), amelyre fiktív adásvételi szerződést kötnek. Ezekben az esetekben – mivel a hitelt felvevőnek esélye sincs a törlesztésre – a fedezetül kért ingatlan ténylegesen az uzsorás tulajdonába kerül.

Ha netán a sértett később ügyvédhez, vagy a rendőrséghez fordul az ügylet miatt, akkor azzal kell szembesülnie, hogy minden hivatalosan, törvényesen “le van papírozva”, az ügylet jogilag rendben lévőnek látszik.

Az uzsorások azokkal szemben is kidolgozták a hatékony fellépés módszereit, akik lakóingatlannal nem rendelkeznek. Ezektől az emberektől – sokszor már az első olyan eset után, amikor nem fizetnek – elveszik a bankkártyájukat, a személyi igazolványukat, vagy kikényszerítik azt, hogy az adós egy meghatalmazást adjon számukra, aminek birtokában minden postai úton érkező pénzküldeményét felvehetik.

Egy vidéki város rendőrkapitánysága 2008-ban indított büntetőeljárást jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy uzsorás ellen, aki a városban található egyik bankfiók bankautomatájából 9 darab bankkártyával összesen 700 ezer forintot vett fel. A nyomozás során megállapították, hogy nevezettnek 9 személy adta át önként a bankkártyáját, mivel mindannyian tartoztak neki. Felmerült, hogy az uzsorás folyamatosan ad kölcsön uzsorakamatra pénzt roma személyeknek, akik ennek fejében bankkártyáikat a PIN kóddal együtt átadják részére, és ő a számlákra érkező segélyeket leemeli. A sértettek közül volt olyan, aki már több mint egy éve nem is látta a bankkártyáját.

A büntetőeljárások tapasztalatai

Az egyes nyomozások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nagyon kevés uzsorával összefüggő ügy jut a hatóságok tudomására. Néhány településen az uzsorakölcsönzés nyílt titok, azonban ez a tevékenység a rendőrség előtt csak akkor válik ismertté, ha a kölcsönadó túlságosan nagy kamatot kér, és a beszedést „agresszív módon” hajtja végre.

A sértettek ritkán tesznek feljelentést, mint ahogyan nyilvánosan nem is igen beszélnek a problémáikról. Ennek oka egyrészt, hogy kiszolgáltatottak és szükségük van az uzsorás kölcsöneire, másrészt pedig félnek. Nehezíti a nyomozó hatóságok tevékenységét az a körülmény is, hogy a sértettek gyakran letagadják a hatóság tudomására jutott eseteket is, hiszen pénzügyileg, esetleg más módon erőteljesen függnek az uzsorásoktól. (Egy másik város rendőrkapitányságán például 33 személyt hallgattak ki tanúként, de kamatról – egy kivétellel – senki nem beszélt.)

Az uzsorás tevékenységgel összefüggésben elkövetett bűncselekmények bizonyítása is rendkívül nehézkes. A sértettet ugyanis megfenyegetik, illetve ritkán, de bántalmazzák is. A sértettek ezt követően többnyire már nem tesznek terhelő vallomást, illetve vallomásukat megváltoztatják, így a szembesítések sem járnak eredménnyel. Az egyes ügyekben tanúkat igen nehéz találni, mivel a hitelt felvevők rettegésben élnek, a baráti körük pedig arra gondol, hogy bármikor kerülhetnek hasonló pénzhiányos helyzetbe, s akkor nem lesz kihez fordulniuk.

Az áldozattá válás oka elsősorban a hitelt felvevőkben keresendő, hiszen ezek az emberek jól ismerik az uzsorások által támasztott, szinte teljesíthetetlen feltételeket, ennek ellenére – sorstársaik hibáiból sem okulva – önként sétálnak bele az adósságcsapdába.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Ráfázhat aki a piaci ár alatt szeretné eladni ingatlanát

Újabb kellemetlen meglepetéssel szembesülhetnek azok a lakáshitelesek, akik tartozásuktól akár ingatlanjaik piaci ár alatti értékesítésének árán is szabadulnának. Egyes pénzintézetek adójogszabályokra való hivatkozással próbálkoznak kifogásokat keresni – hívja fel a figyelmet a Széchenyi Hitelszövetség közleményében.

A Széchenyi Hitelszövetséghez 2010 szeptemberétől egyre növekvő ütemben jelentkeznek azok az eladósodott magánszemélyek, akik az ingatlanjaik értékesítésével kívánják visszafizetni adósságukat, még annak árán is, hogy mélyen a piaci ár alatt értékesítsék lakóingatlanaikat, noha így tartozásuk meghaladja az értékesítésből várható összeget. A hitelszövetség szerint a kidolgozott pénzügyi konstrukcióink segítségével az esetek mintegy 80 százalékában eredményes megállapodásra lehet jutni a pénzintézetekkel, de a tárgyalások során gyakran értelmezhetetlen kifogások merülnek fel.

Az “adóalapnövelő tényező”

Az elutasított esetekben legtöbbször adójogszabályokra hivatkoznak a pénzintézetek. Ennek keretében felmerül például az árfolyam változásából adódó többlettartozást, amelyet valójában árfolyamnyereségnek tekintenek és erre való hivatkozással már írásban is felhívják az adós figyelmét arra, hogy az esetlegesen elengedett tartozás adóalapot növelő összeg, és ez után a pénzintézetnek még egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni – hívja fel a figyelmet a Széchenyi Hitelszövetség. Ezt a hivatkozást azonban pontos jogszabály megjelölésének nélkül teszik – jegyzi meg a szervezet.

A hitelszövetség álláspontja szerint a devizaalapú hitelek esetében nem beszélhetünk adóalapot növelő tételről az esetlegesen elengedett tartozások okán, különösen nem ott, ahol a kölcsönt közvetlenül, vagy egy – az átváltásra létrehozott – elkülönített betétszámlán forintra átváltva folyósították.

Amennyiben viszont elfogadjuk azt a feltételezést, hogy egy ilyen típusú hitel esetében árfolyamnyereségnek tekinthető a tartozások növekedése, akkor ez csak hitelezői oldalról értelmezhető annak, az adós részéről ez mindenképpen árfolyamveszteség. Ebben az esetben tehát éppen ellenkezőleg, nem nyereségadót növelő, hanem adót csökkentő tételről lehet beszélni.

A szervezet álláspontja szerint akkor, amikor a hitelt vételi árfolyamon folyósították, majd eladási áron törleszteni kellett, és a vételi és eladási árfolyam közötti különbség az adós részéről árfolyamveszteséget eredményezett, szintén adóalapot csökkentő tételről kellene beszélni. Ezt erősíti meg az a jogszabályváltozás, nevezetesen a lakáscélú hitelek törlesztése esetében alkalmazott középárfolyam alkalmazása miatti – a banki közösség által is többször hangsúlyozott – közel 30 milliárd forintos várható bevételkiesés, amit a jogszabály támogatói olyan túlzó tranzakciós költségnek tekintettek, amely sem gazdasági sem pedig üzletpolitikai megfontolásokból nem alkalmazható.

Azoknál a szabadfelhasználású hiteleknél, ahol a hitelt, kölcsönt más devizanemben nyújtották és abban is teljesítették törlesztéseiket, még elfogadható árfolyamnyereségről beszélni, de ebben az esetben is adócsökkentő tényezőnek kell tekinteni a kamat, a kezelési költség, valamint minden olyan alkalmazott díj és költség összességét, amelyet a hitel devizaneméhez igazítottak, mértékét pedig százalékosan számítják fel – áll a szövetség közleményében.

Állásfoglalásra várva

A Széchenyi Hitelszövetség ugyanakkor hangsúlyozza, hogy véleményét nem jogszabályi helyekre történő hivatkozással tette, mint ahogy ezt az a pénzügyi szolgáltató sem, aki erről írásban értesítette az adóst. Ugyanakkor hozzáteszik azt is, hogy a pénzintézet azon érvelését, melynek értelmében az árfolyam változásából adódó többlettartozást árfolyamnyereségnek tekint, a Széchenyi Hitelszövetség sem értelmezni sem pedig elfogadni nem tudja, ezért állásfoglalást kért a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

A szövetség közleményében megjegyzi: a kérdésükre minden bizonnyal írásos választ kapnak majd a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, amely akár meg is erősítheti az adófizetési kötelezettséget. Ebben az esetben azonban az adótörvények módosítását fogják kezdeményezni – hangsúlyozza a szövetség. „Nem gondoljuk, hogy a jelenleg nyomasztó hitelekkel terhelt adósokat adófizetésre is kellene kényszeríteni akkor, amikor a költségvetés nagy valószínűséggel ezekből az adósrendezési eljárásokból bevételt nem tervezhetett” – fogalmaznak a közleményükben.

Forrás: ingatlan.net/magazin

Kevesebb mint százmilliárdnyi új lakáshitelt vett fel májusig lakosság

A tavaly még több helyen hangoztatott optimista jóslatok ellenére ez év tavaszára sem éledt újra a hazai lakáshitelpiac.
 A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2010 első öt hónapjában mindössze 93,2 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel a hazai háztartások, ez 36 százalékkal elmarad a 2009 hasonló időszakában regisztrált mennyiségtől – ismerteti a csütörtöki Világgazdaság.
A gazdasági napilap cikke szerint még nagyobb az elmaradás a csúcsévnek számító 2008-hoz képest: akkor januártól májusig több mint 330 milliárdnyi lakáshitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, amelyeknek az idei mennyiség kevesebb mint a harmada.
A szabályozói környezet változása – a devizaalapú jelzáloghitelek eltűnése, a szigorú feltételekhez kötött támogatott konstrukciók –, illetve a forintalapú hitelek terjedése ugyanakkor megtette a hatását az új hitelek devizanem szerinti összetételére. Az első öt hónap adatait figyelembe véve ugyanis az új lakáskölcsönöknek már majdnem felét forint-, közel 40 százalékát pedig euróalapon nyújtották, a svájcifrank-alapú hitelek részesedése pedig már alig haladta meg a tíz százalékot. (2008 első öt hónapjában még több mint 80 százalékot képviseltek a frank-, és alig több mint tíz százalékot a forintalapú kölcsönök.)

Forrás: HVG

Megdöbbentő árakon vadásznak a bedőlt lakásokra

A fővárosban ma az elfogadható helyen lévő és állapotú lakás 6 millió forint körül kezdődik, ennyiért kőbányai panelgarzont vagy felújításra szoruló társasházi lakást kínálnak, 8 millióért pedig már egy plusz két félszobás békásmegyeri panellakást is lehet vásárolni. A vevők gyakran egészen megdöbbentő árakon keresnek lakásokat, a legtöbben a bedőlt ingatlanokra vadásznak. Teljes csend uralja a jelenlegi lakáspiacot, az illetékcsökkenés miatt felturbózott januári kereslet mostanra teljesen eltűnt - válaszolta a Napi kérdésére Nagy Balázs, a Palace Ingatlan-tanácsadó tulajdonos-vezetője, s ma már csak az akciókra, a kényszereladásokra lenne jelentkező.
Nagy szerint a lakáspiac ősszel éri el a mélypontot, hacsak az új kormány nem jelent be valamilyen támogatási rendszert, a jelenlegi feltételekkel ugyanis senki nem vásárol - hangsúlyozza. A lakásszektort a támogatási rendszer megszüntetése teljesen a padlóra küldte, az új lakásokat 25 százalékos áfa sújtja, a "felépüléshez" pedig az alacsony kamatszint egyelőre kevés. Ez csak a befektetőket érdekli - állítja a szakértő, csakhogy ez a kör mindössze 5-10 százalékát jelenti a lakáspiacnak.
Ráadásul a bérleti díjak is zuhantak - a pesti oldalon és a III., XI. kerületi lakásoknál mintegy 20 százalékkal, de van, ahol feleződtek -, a befektetőknél nincs motiváció a vásárlásra. Nagy szerint jelenleg talán 30 százalékos kapacitáson működik most a lakáspiac, ezen belül az új lakások értékesítése szinte teljesen leállt.
Évente jellemzően 50 ezer lakás cserél gazdát a fővárosban, ez a szám tavaly 10 ezerre esett vissza, az árcsökkenés pedig csak azokon a területeken nem következett be, ahol teljesen megállt az élet, így az Újlipótvárosban vagy a drága budai kerületekben, ahol az eladók kevésbé vannak kényszerhelyzetben - tette hozzá.
Nagy tapasztalatait némileg ellentmondóan értékelte Kühne Kata, az Otthon Centrum (OC) ügyvezetője, aki szerint meglepetésükre márciusban, a hitelszigorítások bevezetése után sem állt le az év elején beindult kisebb pezsgés. Januárban és február első felében ugyanis 2009 elejéhez képest 25-30 százalékkal több volt a tranzakció, s a használtlakás-piac minden szegmensében volt egy kis zsongás a tavalyi depresszióhoz képest.
Február második felére azonban kissé megtorpant a növekedés, de a hitelfelvétel nehezedése óta nem folytatódott a trend, talán azért, mert az eladók kezdik meghozni azokat a döntéseket - minden szegmensben -, amelyek a sikeres üzletkötéshez szükségesek - véli Kühne. Megmozdultak a korábban bebetonozott nagy értékű ingatlanok is, százmilliós családi házat is sikerült eladni például ebben az időszakban.
A használtlakás-árak nagyjából 5-10 százalékkal csökkentek a tavalyelőtti szinthez képest, főleg vidéken és Pest külső területein. Budán és a Belvárosban ugyanakkor nem tapasztalt számottevő árcsökkenést.
A túlkínálat mindazonáltal hatalmas méreteket ölt, soha nem volt ennyi eladó lakás. A kisszámú tranzakció mellett vannak olyan ingatlanok is, amelyekre hetekig még csak érdeklődő sincs - tette hozzá.
Irodánk tapasztalatai a budapestiekétől csak kissé tér el. Sopronban manapság már 7 millió Ft körüli áron lehet jó állapotú panel lakáshoz jutni.
A kereslet a soproni ingtalanok iránt a február-márciusi fellendulés után alább hagyott. Míg február-márciusban a legnagyobb kereslet a legolcsóbb panel lakások és a másik pólust képviselő 60-80 milliós luxus családi házak felé irányult, addig mára - úgy tűnik - az érdeklődők kivárnak a vásárlással.

Hogyan adjuk el hitellel terhelt lakásunkat?

A magyar lakásállomány közel kétötöde terhelt jelzáloggal, így sokan szembesülnek azzal a dilemmával, hogy hitellel terhelt lakásuk eladásából tudják csak részben fedezni az újonnan megvásárolandó ingatlan árát. Nem egyszerűen, nem is feltétlenül olcsón, de megoldható a probléma.
A legegyszerűbb helyzetünk akkor van, ha a vevővel meg tudunk a fizetési ütemezésben úgy állapodni, hogy az ő részfizetéseiből a hitelt a bank számára teljesen vissza tudjuk fizetni. Ez egy "sima ügy". De mi a helyzet akkor, ha a fenti szerencsés egybeesés nem követlkezik be?
A hitellel terhelt lakás eladásának természetesen nincsen akadálya, ám azonban arra nincsen mód, hogy az ingatlanra eredetileg felvett kölcsönt vevőként egy az egyben átvállaljuk, mivel a bankok azt minden esetben személyre szabottan adják. Az eladónak két választása marad; készpénzzel egyenlíti ki a bankot, vagy újabb hitelt vesz fel a tartozása kiegyenlítésére. Ez utóbbi jelentősen megnehezült a közel másfél éve tartó szigorúbb hitelezési politika és a márciustól érvényben lévő kormányrendelet miatt, ami korlátozza a devizaalapú kölcsönöket, arról nem is beszélve, hogy az ingatlan a válság hatására ma kevesebbet érhet, mint 2-3 évvel ezelőtt. Ugyanarra az ingatlanra tehát ma kevesebb hitelt vehetünk fel, mint évekkel korábban, érdemes ezzel is jó előre számolni.
Extra banki díjak
Fontos tudni, hogy ha visszafizetjük a fennmaradó kölcsönt, akkor ez szerződésmódosításnak minősül, amiért a bankok extra díjat kérnek. A végtörlesztési díjnak nevezett költségek eltérhetnek egymástól; van olyan bank, amely a hitelezett összeg bizonyos százalékát és fix összeget is kér, más bankok pedig csak fix összeget kérnek végtörlesztés esetén. Legyünk tisztában a banki gyakorlatokkal is; az ingatlan tehermentesítése nem történik meg azonnal, a legrosszabb esetben még az is előfordulhat, hogy az eladó bankja csak akkor törli a jelzálogot, ha már beérkezett a pénz a számlájára, ugyanakkor a vevő pénzintézete is ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor utal, ha már törölték a másik bank jelzálogát.
Ugyanakkor az új, márciusban bevezetett hitelezési korlát ezekben az esetekben nagyon hátrányosan érinti a feleket, hiszen az új hitelre már érvényesek a szigorítás szabályai. Egy korábban nagyobb mértékben terhelt ingatlanra már nem tud ekkora hitelt felvenni a vevő, és a frankalapú hitelt már csak forintra tudja átváltani.” Szükségünk lehet áthidaló hitelre is, ha új lakást veszünk, de a régit is megtartottuk, így annak árát nem tudjuk beszámítani a vételkor. Ekkor kaphatunk a régire és az újra is jelzáloghitelt, így akár önerő nélkül is tudunk venni ingatlant. Majd amikor eladjuk a régit, visszafizetjük az azon lévő terhet, és csak az újra terhelt jelzálog marad meg.
Kisebből nagyobba
Fedezetcserének nevezik, ha a meglévő, hitellel terhelt lakásunkat akarjuk eladni egy új vásárlása miatt, és a hitel fedezetét egy másik lakásra cserélnék le. Ennek feltétele, hogy mindkét, régi és új ingatlan is az adós nevén legyen – ellenkező esetben a bank egy ideig fedezet nélkül maradna –, terhelhető legyen jelzáloggal, és az adós ne vegyen fel más banktól kölcsönt. Fedezetcsere akkor működik tehát, ha az adós kisebből nagyobb értékű lakásba költözik.
Sajnos, csak a legritkább esetben fordul elő, hogy az ügyfélnek van annyi pénze, hogy meg tudja venni az újat a régi eladása nélkül. Olyan fedezetcsere, amikor valaki eladja a régit, és utána veszi meg az újat, majd jegyezteti be rá a jelzálogot, nem elképzelhető. Az új lakás eladója pedig érthetően nem engedi átvinni a jelzálogot, amíg nem kapta meg a teljes vételárat. Megoldás lehet, ha egy családtag, rokon ingatlanára tesszük át a jelzálogot.
A régi ingatlan tehermentesítése akkor történik meg, ha a földhivatal bejegyezte a jelzálogjogot az új ingatlanra; ezt az ügyfélnek tulajdoni lappal kell igazolnia. Az államilag támogatott hitelek esetében a földhivatali bejegyzéshez hozzájárulást kell kérni a Magyar Államkincstártól. A nyilatkozat kiadásához a tulajdonosoknak a Kincstár támogatott ingatlan fekvése szerinti irodájához kell fordulniuk kérelemmel. A Kincstár az állami igény és a támogatási cél teljesülése szempontjából megvizsgálja a kérelmet, és a feltételek megléte esetén kiadja a szükséges jognyilatkozatot.
A szocpol nehezítő tényező
Bonyolultabb a helyzet, ha eladó lakásunkra szocpolt vettünk fel. Ez az állam irányába olyan kötelezettséggel jár ugyanis, hogy ingatlanunkat 10 évig nem terhelhetjük meg, és nem adhatjuk el. Erre az időtartamra ugyanis, a szocpol összegéig, a magyar állam javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre. Mindez azt jelenti, hogy ha a „szocpolos” lakást 10 éven belül eladjuk, lebontjuk, vagy a lakásigény kielégítésétől eltérő célra (például irodának, üzletnek) hasznosítjuk, úgy kötelesek leszünk a kedvezmény folyósított összegét – tehát akár több millió forintot is – visszafizetni.
E szigorú előírás alól kivételt képez, ha a 10 év alatt abból a célból kívánjuk értékesíteni az ingatlant, hogy vételárának felhasználásával másikat vásároljunk, azt lecseréljük, vagy abból másik építésébe kezdjünk. A helyi önkormányzat jegyzőjétől ugyanis ekkor kérhetjük, hogy a visszafizetési kötelezettségünket függessze fel – építési szándék esetében 3 évre, vásárlásnál 1 évre, ami méltányosságból 1 évvel meghosszabbítható. Ha ez alatt akár vásárlás, akár építkezés útján új lakásra teszünk szert, és számlával, illetve szerződéssel igazoljuk, hogy a régi lakás teljes árát az újra fordítottuk, akkor véglegesen mentesülhetünk a szocpol visszafizetés kötelezettsége alól.
Az önkormányzat jegyzője ez esetben intézkedik, hogy a földhivatal a kedvezmény visszafizetését biztosító jelzálogjogot jegyezze át az új lakásunkra, és a 10 éves tilalmi idő a jelzálogjog átjegyzését követően már az új ingatlanunkra lesz érvényes. Azonban fontos tudni, hogy ha a korábbi lakásunk elidegenítéséből származó bevételnek csak egy részét fordítottuk az új lakás megszerzésére, akkor az eladási ár és a vételár közötti különbözetet terheli a visszafizetési kötelezettség.
Legális kiskapu
Mindezzel nem csak eladóként, hanem szocpollal terhelt lakás vásárlójaként is tisztában kell lennünk, hiszen a tulajdonjogunkat csak akkor fogja bejegyezni a földhivatal, ha az adásvételi szerződéshez csatolni tudjuk a jegyző igazolását arról, hogy az eladó visszafizette a szocpolt, illetve, hogy ezt a kötelezettségét felfüggesztették. Nem mellékesen pedig, ez a procedúra hosszú ideig is eltarthat.
A márciusi hitelszigorítás is számos kérdést vet fel. Ha régi hitelünket úgy vinnénk át az új lakásra, hogy azt még ki kell pótolni újabb hitelrésszel, akkor erre a részre a szigorúbb hitelfeltételek érvényesek. Forinthitel esetében tehát maximum 75 százalék lehet a hitelfedezeti arány, azaz az ingatlan fedezeti értékéhez képest a hitel ezt az arányt érheti el. Euróalapú hitelfelvétel esetén ugyanez az érték 60 százalék, bármely más devizahitelnél pedig 45 százalék a mutató. Lízing esetén 5 százalékkal magasabb finanszírozás vehető igénybe. Ezen szabályok alól létezik ugyanakkor egy legális kiskapu, mégpedig, ha vállalkozásként vesszük meg az ingatlant, erre az esetre ugyanis nem érvényesek a meghatározott hitelfedezeti arányok.
Forrás: HVG

Megtévesztő hirdetések: "Hitel BAR listásoknak"

A gazdasági válság hatására emelkedik az egyes fogyasztói csoportok száma. A Gazdasági Versenyhivatal tapasztalatai alapján elmondható, hogy megemelkedtek az egyes szervezetek ellen bejelentett fogyasztói panaszok, valamint a Versenyhivatal figyelmét felkeltették azok a becsapósnak tűnő hirdetések, melyek egyszerű és gyors pénzhez jutási lehetőséget kínálnak. E szervezetek között találunk újonnan megjelent piaci szereplőket, illetve van olyan szervezet is, amelyet már többször megbüntetett a hivatal. Nem véletlen tehát, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nagy hangsúlyt fektet 2010-ben a fogyasztók tájékoztatási gyakorlatára.A GVH munkatársának tájékoztatásából megtudtuk, hogy azon szervezetek számára, melyek jogilag kevésbé szabályozott környezetben működnek, kiváló célcsoportot alkotnak azok a fogyasztók, akik a pénzügyi és gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerültek. Mivel napjainkban nem könnyű hitelhez jutni, a fizetési nehézséggel küzdők utolsó lehetőségként a „Hitel BAR listásoknak” című hirdetésekben bíznak, s melyekről az esetek többségében nem kapnak megfelelő és korrekt tájékoztatást. Kérdésként felmerülhet például az, hogy egy BAR listán szereplő hiteligénylőnek, akinek a jelenlegi hiteltörlesztés okoz problémát, jelent-e megoldást a 10-15 éven belül esedékessé váló lakásvásárlási lehetőség, valamint amennyiben lakás felújítási szerződést köt, akkor ez is 10-15 év múlva lenne-e aktuális. A fogyasztói visszajelzések szerint az ügyfelek általában nincsenek tisztában azzal, hogy egy ilyen szerződéssel, melyben 10-15 éven keresztül előtakarékoskodnak, és nem jutnak azonnal készpénzhez, illetve azt sem tudják előre, hogy mikor jutnak vásárlási lehetőséghez, hatalmas kockázatot vállalnak. A legjobb esetben is csak az általában egy hónapos elállási idő alatt veszik észre, hogy nem az általuk óhajtott szolgáltatást kapták, jóllehet az elállási idő alatt is felszámítanak a szervezetek bizonyos költségeket. Ha azonban az ügyfél úgynevezett előtörlesztést ígért annak érdekében, hogy „vásárlási jogot” szerezhessen a legközelebbi közgyűlésen, akkor a gyűlés napjáig van elállási lehetősége. Ez pedig a szerződéskötés másnapját is jelentheti, így ha később ki is lépnek, a már befizetett összeget jobb esetben is csak évek múlva kaphatják vissza.
Utoljára a Swiss Invest 2009 Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft ellen indult eljárás, ugyanis az ügyfelek a cég hirdetései alapján nem juthattak kellő információhoz a vásárlói jogosultságról, annak idejéről, a termékekről, illetve egyéb kockázati tényezőkről.
Nemsokára hasonló két ügyet fog tárgyalni a versenytanács. Az egyik cég az Invest Holding System Kft., a másik pedig az Euró Correct Consulting Kft, melynek tevékenységét a Group Saving Kft. és a Group Center Kft vette át. Az előzőleg Euró Credit Consulting Kft. néven működő Euró Correct nevű cég nem első alkalommal kerül a tanács elé. 2005-ben 5 millió, illetve 17,5 millió forintra, 2007-ben 14 millió forintra bírságolták, majd 2008-ban 41,6 millió forint összegű büntetést kellett fizetnie.

Kinek kedvez a hitelplafon?

Tegnapi blogunkban megkezdett témánk a kormány 2010. március 1-jétől hatályba lépő 361/2009. (XII. 30.) rendelete a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról volt. A rendelet teljes szövege blogunkban a jobb oldali sáv "Kiegészítések" menüpontja alatt olvasható. Mai kérdésünk: A hitelplafonkeret milyen ingatlantípusokat hozhat előnybe?
Erre a szakértői válaszok a következőket mondják: "A hitelplafonkeret azokat az ingatlanokat hozhatja előnybe, amelyek a piaci ár alatt vannak, hiszen a bankok többsége a hitelfelvétel során a piaci értéket tekinti a fedezet alapjául. SAjnos a hitelplafon miatt, mivel sok vevő számára nem áll rendelkezésre a szükséges önerő, egyelőre csak terv maradhat a lakásvásárlás. Az év folyamán ráadásul további jövedelemkorlátot érintő szigorítások várhatóak (június 11-től),tehát aki alacsonyabb jövedelemmel bír, de rendelkezik a szükséges önerővel, annak még van lehetősége hitelfelvételre, nyártól azoban már csak a jövedelme egy meghatásrozott része lesz terhelhető törlesztőrészlettel, amibe minden fennálló hitele törlesztésének bele kell férnie. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a hitelesek mellett azért továbbra is megfigyelhető a készpénzes vásárlók nagyobb aránya, hiszen az alacsonyabb ingatlanárak és a banki betétek hozamának csökkenése miatt egyre inkább érdemes ingatlanba fektetni."
Készítettünk egy számolótáblát, amely alapján Ön is ki tudja számolni, hogy a megvásárolandó ingatlanhoz mennyi a minimális önerő, amelyet Önnek a bank felé igazolnia kell a "Hitelplafon rendelet" értelmében (Kattintson a következő hivatkozásra. A megjelenő oldal bal felső részén látni fog egy "Download (24k)" feliratú gombot. Arra kattintás után, majd a megnyitás opciót választva megjeleik a számolótábla):Táblázat a "Hitelplafon rendelethez"

Hétfőn lépett életbe a hitelplafon-rendelet

Március 1-jétől lép életbe a kormány hitelplafon-rendelete, amely szabályozza az ingatlan-jelzáloghitelek mértékét, illetve a gépjármű-hitelezést.
Szollár Domokos vasárnap az MTI-nek elmondta: a rendelet szerint a jelzáloghitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka, euróhitel esetében hatvan, más devizahitel esetében 45 százaléka lehet. A kormányszóvivő példaként egy húszmilliós ház vásárlását említette, amelynél legfeljebb 15 millió hitel vehető fel forintban, 12 millió forintnak megfelelő összeg euróban vagy 9 millió forintnak megfelelő összeg svájci frankban.
Kitért arra: a rendelet szerint a gépjármű-hitelezés szabályai is változnak. A vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75, euróhitel esetében 60, egyéb deviza esetében 45 százaléka.
A kormányszóvivő hangsúlyozta: az új rendelet nem jelent érdemi szigorítást, mivel a bankok az utóbbi időben már szigorították a hitelezési gyakorlatukat, hosszabb távon ugyanakkor kiegyensúlyozottabbá teheti a gazdasági növekedést. A válság "elemi erővel tanította meg", hogy csak addig szabad nyújtózkodni, amíg a takarónk ér. A hitelplafon-rendelet célja a felelős hitelezés elősegítése és a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatok mérséklése, hogy viharállóbb legyen a magyar hitelek és a magyar gazdaság - fogalmazott. Emlékeztetett arra: annak, hogy Magyarországot érzékenyen érintette a pénzügyi-gazdasági válság, az egyik oka az volt, hogy Magyarországon igencsak magas a lakosság devizahiteleinek aránya. A devizaárfolyamok megugrása és a pénzügyi intézmények kamatemelései révén 1 millió 700 ezer adós törlesztőrészlete emelkedett meg egyik napról a másikra, olykor drasztikus mértékben.
Szollár Domokos felidézte: a kormány december 23-án fogadta el a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletet. Utóbbi, a hitelezhetőségi limittel kapcsolatos új szabályozás június 11-én lép majd hatályba. Eszerint a pénzügyi intézmények a jövőben csak sokkal szigorúbb hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. A rendeletben rögzített feltételek betartását a törvényi úton megerősített PSZÁF folyamatosan ellenőrizni fogja.
Szólj hozzá te is!