2011. április 12., kedd

Nézzünk szembe az uzsorásokkal! Minden, amit tudni kell róluk


Az ingatlanbűnözés reneszánszát éli napjainkban, újabb és újabb formákat, elkövetési magatartásokat felvonultatva. A jelenlegi helyzet több hasonlóságot is mutat az 1990-es évek első felében tapasztalható állapotokkal, ezért érdemes megismerkedni egyrészt az uzsorakölcsönnel, és ennek veszélyeivel, valamint az úgynevezett tőkebefektetési csalásokkal.

Mivel ezt a problémát cégünk valósnak ítéli meg, ezért megvizsgáltuk a köznyelvben, jobb elnevezés híján „lakásmaffia” név alatt elhíresült jelenséget. Reméljük, hogy okulásul szolgál a bejegyzés és segítséget nyújt abból a célból, hogy ne válhassunk csalók, és akár erőszakos bűnözők áldozataivá.

Köztudott, hogy egyre több ingatlantulajdonos kerül bajba svájci frank és euró alapú hitelek árfolyamváltozásai következtében. Cégünk egyik ügyfele is kénytelen volt 43 milliós ingatlanját 18 millióért értékesíteni, mert 16 milliós hitelés így tudta kifizetni csak ugyan, de legalább maradt 2 milliója, amiból elkezdheti újraépíteni az életét. A kormányzat és a pénzintézetek minden igyekezete ellenére napjainkban – a sajtóban elhangzott információk alapján – több mint 100 ezren nem fizetik hiteleiket, míg 10 ezer körülire becsülik azok számát, akik akár a közeljövőben elveszíthetik lakásaikat és válhatnak végső esetben hajléktalanná. Az ingatlanpiacon kialakulóban lévő állapotok kedvezhetnek az uzsorakölcsönöket folyósító cégek ismételt megjelenésének.

Az uzsorahitelezés a gazdasági válság hatására mind a magán-, mind pedig a vállalkozói szféra irányába a törvényi tilalom ellenére is várhatóan nőni fog, az uzsorával összefüggő bűnözés hazánkban nemcsak a társadalom kriminális érzékenységét borzolja, hanem gazdaságbiztonsági kockázattá válhat.

Amit az uzsoráról tudni kell

Fontos tudni, hogy a 2008. december 15-én elfogadott módásítás hatására 2009. március 1-jével a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény kiegészült a 330/A. §-ban meghatározott uzsora-bűncselekménnyel. A bűnszervezetek által uzsorakamatra kihelyezett pénzekkel kapcsolatban világosan látható, hogy sok esetben már eleve bűnös úton szerzett jövedelmekből származik. Ilyen tevékenységek tipikusan a prostitúcióhoz kapcsolódó élősdi bűncselekmények, a kábítószer-kereskedelem, a zsarolás, illetőleg a csalás.

Az igénybe vett hitelösszeg mértékétől függetlenül, a bűnüldözési tapasztalatok alapján az alábbi, tipikus ellenszolgáltatások biztosítására kötelesek az uzsorakölcsönt igénybevevők:

1) a piaci feltételű hiteleknél szokásos banki kamatok és hitelkezelési költségek sokszorosának visszafizetése,

2) a személyi kölcsön jellegű hitel fedezetként saját ingatlan felkínálására és nemfizetés esetén annak azonnali átadására,

3) bűncselekmények elkövetésében való részvételre, rabszolgamunka végzésére.

Az uzsorakölcsönök igénybe vevői alapvetően kétféle, egymástól jól elhatárolható csoportból kerülnek ki. Egyfelől jellemző az állandó megélhetési gondokkal küszködő, illetve a pénzpiaci hitelezésből kiszorult, ennél fogva anyagilag kiszolgáltatott helyzetű magánszemélyek köre, akik állandó ügyfelei a hitelezőknek. Ritkábban előfordulnak nagyobb összegű, pl. vállalkozóknak nyújtott uzsorakölcsönök, amelyek ügyleti körülményei és feltételei nem, csupán összege tér el az uzsorakölcsönzésben megszokott gyakorlattól.

Amennyiben közelebbről megvizsgáljuk az uzsorahitelezést elősegítő okokat, nem tévedünk nagyot, ha ezeket az alábbi csoportokba foglaljuk:

1) a jogszabályi hiányosságok,

2) az illegális pénzügyi szolgáltatók piaci jelenléte,

3) a szegénység,

4) az analfabetizmus,

5) a munkanélküliség

6) a BAR-listára kerülés.

Az uzsorakölcsönnel kapcsolatos bűnügyi helyzetet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az e tevékenységhez kötődő bűncselekmények: a csalás, az önbíráskodás, a zsarolás, a gazdasági bűncselekmények, a sikkasztás és a lopás.

Amennyiben az uzsorás tevékenységet az ország egyes területeihez próbáljuk kötni, azt tapasztalhatjuk, hogy jellemzően Budapesten, Pest, Borsod-Anabúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Baranya, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben találkozhatunk e cselekmény típussal.

Az uzsorás tevékenységet alapvetően két csoportra bonthatjuk.

A vállalkozók, illetve a „módosabb” személyek részére nyújtott uzsora jellemzői

Ebbe a körbe a gazdasági élet egyes szereplői, illetve tehetősebb magánszemélyek sorolhatók, akik nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetbe kerültek. Ezek a személyek valamilyen ok miatt (pl. mert BAR listások) a bankoktól nem kapnak kölcsönt, ezért arra „kényszerülnek”, hogy uzsorásoktól vegyenek fel hitelt. Az érintettek könnyelműen bíznak abban, hogy anyagi helyzetük, illetve vállalkozásuk pénzügyi helyzete a hitel segítségével rövidtávon rendbe jöhet, és a magas kamatra felvett összeget majd vissza tudják fizetni. Könnyen ilyen helyzetbe kerülhetnek azok is, akik abban bízva vesznek fel uzsorakölcsönt, hogy lakásukat a piacon értékesítik, és ennek árából majd rendezik adóságaikat.

A magánszemélyek által kölcsönzött pénz fedezete az adós tulajdonában lévő ingatlan (lakás, lakóház, földterület), esetleg nagyobb értékű személygépkocsi. Amennyiben a kölcsönkérő lakására már jelzálogjogot jegyeztek be, esetleg végrehajtás alatt áll, gyakran más személy (jellemzően szülő, gyermek, testvér) tulajdonában lévő ingatlan is lehet az uzsorakölcsön fedezete.

Az elkövetők célja elsősorban nem a tulajdonjog megszerzése, hanem a rövidtávú, kiugróan magas uzsorakamatra történő pénzkihelyezés. De megjelentek azok a „befektetők” is, akik az ingatlant akarják megszerezni a már amúgy is nehéz helyzetben lévő adóstól. Egy-egy kölcsönügylet órák alatt lezajlik, a kölcsönt felvevő többnyire nem is vesz tudomást arról, hogy milyen kedvezőtlen feltételek mellett jutott pénzhez.

A leggyakoribb futamidő 6-12 hónap, a kamat pedig havi 10-20%. Tipikusnak mondható, hogy a kölcsön felvételekor valamilyen tartozás-elismerő okirat készül, jelzálogjog alapítása történik az adós tulajdonában álló ingatlanra, vagy elővásárlási jog bejegyzése történik. Gyakori azonban, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan tulajdonjogát színlelt szerződéssel átíratják az uzsorás, vagy annak bűntársa nevére. Ebbe a körbe sorolható tehát az a módszer is, amikor – a hitel visszafizetésének biztosítása érdekében – a hitelt felvevő személy tulajdonában lévő ingatlanra fiktív adásvételi szerződés készül.

A kölcsönzött pénzösszeg átadása ilyen esetekben néha ügyvéd előtt történik, aki akár tisztában is lehet a kölcsönügylet jellegével. Persze itt azonnal le kell szögezni, hogy az ügyvédek döntő többsége soha sem venne részt, illetve adná a nevét ilyen ügyletekhez. A kölcsönről készült okirat általában magasabb összegről szól, mint a ténylegesen átadott pénzösszeg. Ennek oka, hogy az okiratban feltüntetett összeg már a kamatokat is magában foglalja. Később a polgári peres, vagy büntető eljárásokban ilyenkor az adós állításának ellentmond a hitelesen elkészített okirat, valamint az ügyvéd nyilatkozata is, amely rendkívüli módon megnehezítheti a bizonyítást.

A kölcsönt adó személyek többnyire nem kényszerítik a kölcsönt felvevőt a tartozást elismerő iratok aláírására, azokat az adósok önként írják alá. A kölcsön futamidejének lejártakor, ha az adós fizet, törlik az ingatlant biztosítékként terhelő jogokat. Nem fizetés esetén az adósnak újabb kölcsönt ajánlanak fel, melynek folyósítása az előzőhöz hasonló, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel történik. Ilyenkor az adós némi időt nyer, azonban egyre kevesebb az esélye arra, hogy az újabb kölcsönt visszafizesse.

A fenti esetek egy részében az uzsorakölcsönt nyújtó személyek nem is gyanúsítottként, hanem feljelentőként szerepelnek az ügyekben.

A segélyekből élő vagy alacsony jövedelemmel rendelkező személyek részére nyújtott uzsora jellemzői

A fentebb vázolt folyamattól elkülönül az a klasszikus uzsorás tevékenység, amely a nyomorgó és kiszolgáltatott embereknek a kiszipolyozását célozza. Az áldozatok ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül olyan emberek, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, többnyire segélyből élnek, munkanélküliek, és nincs lehetőségük más pénzforráshoz jutni. Az utóbbi évek jellegzetessége, hogy sokan csúsztak le erre a szintre azok közül is, akik devizaalapú lakáshiteleket vettek fel. Sokan vannak, akiknek esélye sincs, hogy a hiteleit visszafizesse, illetve az adósságcsapdából kimásszon. Ezek az emberek szó szerint nyomorognak, a napi létfenntartásuk sem biztosított.

Az úgynevezett „kamatos pénzek” esetén a kölcsönkért pár 10 ezer forintos összeg dupláját kell megadni, majd ennek elmaradása esetén a kétszeresére növekedett összeg dupláját, és így tovább. Persze akadnak olyan uzsorások, akik „csak” 50 százalékos kamattal dolgoznak.

Könnyen kiszámítható, hogy ezáltal a tartozás hamarosan horribilis mértékűre növekszik, az eredetileg felvett csekély összeghez képest. Az így felhalmozódott tartozások fedezeteként az uzsorások már többnyire az érintettek házát vonják be (ha az még nem áll végrehajtás alatt), amelyre fiktív adásvételi szerződést kötnek. Ezekben az esetekben – mivel a hitelt felvevőnek esélye sincs a törlesztésre – a fedezetül kért ingatlan ténylegesen az uzsorás tulajdonába kerül.

Ha netán a sértett később ügyvédhez, vagy a rendőrséghez fordul az ügylet miatt, akkor azzal kell szembesülnie, hogy minden hivatalosan, törvényesen “le van papírozva”, az ügylet jogilag rendben lévőnek látszik.

Az uzsorások azokkal szemben is kidolgozták a hatékony fellépés módszereit, akik lakóingatlannal nem rendelkeznek. Ezektől az emberektől – sokszor már az első olyan eset után, amikor nem fizetnek – elveszik a bankkártyájukat, a személyi igazolványukat, vagy kikényszerítik azt, hogy az adós egy meghatalmazást adjon számukra, aminek birtokában minden postai úton érkező pénzküldeményét felvehetik.

Egy vidéki város rendőrkapitánysága 2008-ban indított büntetőeljárást jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy uzsorás ellen, aki a városban található egyik bankfiók bankautomatájából 9 darab bankkártyával összesen 700 ezer forintot vett fel. A nyomozás során megállapították, hogy nevezettnek 9 személy adta át önként a bankkártyáját, mivel mindannyian tartoztak neki. Felmerült, hogy az uzsorás folyamatosan ad kölcsön uzsorakamatra pénzt roma személyeknek, akik ennek fejében bankkártyáikat a PIN kóddal együtt átadják részére, és ő a számlákra érkező segélyeket leemeli. A sértettek közül volt olyan, aki már több mint egy éve nem is látta a bankkártyáját.

A büntetőeljárások tapasztalatai

Az egyes nyomozások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy nagyon kevés uzsorával összefüggő ügy jut a hatóságok tudomására. Néhány településen az uzsorakölcsönzés nyílt titok, azonban ez a tevékenység a rendőrség előtt csak akkor válik ismertté, ha a kölcsönadó túlságosan nagy kamatot kér, és a beszedést „agresszív módon” hajtja végre.

A sértettek ritkán tesznek feljelentést, mint ahogyan nyilvánosan nem is igen beszélnek a problémáikról. Ennek oka egyrészt, hogy kiszolgáltatottak és szükségük van az uzsorás kölcsöneire, másrészt pedig félnek. Nehezíti a nyomozó hatóságok tevékenységét az a körülmény is, hogy a sértettek gyakran letagadják a hatóság tudomására jutott eseteket is, hiszen pénzügyileg, esetleg más módon erőteljesen függnek az uzsorásoktól. (Egy másik város rendőrkapitányságán például 33 személyt hallgattak ki tanúként, de kamatról – egy kivétellel – senki nem beszélt.)

Az uzsorás tevékenységgel összefüggésben elkövetett bűncselekmények bizonyítása is rendkívül nehézkes. A sértettet ugyanis megfenyegetik, illetve ritkán, de bántalmazzák is. A sértettek ezt követően többnyire már nem tesznek terhelő vallomást, illetve vallomásukat megváltoztatják, így a szembesítések sem járnak eredménnyel. Az egyes ügyekben tanúkat igen nehéz találni, mivel a hitelt felvevők rettegésben élnek, a baráti körük pedig arra gondol, hogy bármikor kerülhetnek hasonló pénzhiányos helyzetbe, s akkor nem lesz kihez fordulniuk.

Az áldozattá válás oka elsősorban a hitelt felvevőkben keresendő, hiszen ezek az emberek jól ismerik az uzsorások által támasztott, szinte teljesíthetetlen feltételeket, ennek ellenére – sorstársaik hibáiból sem okulva – önként sétálnak bele az adósságcsapdába.

Forrás: ingatlanmagazin.com