Lakásvásárlás menete: ésszerűség és józan döntés

Az első megtekintett lakás általában nem az ideális számunkra. Általánosabb az, hogy több hét, hónap után találunk arra az ingatlanra, amelyet el tudunk képzelni saját otthonként. A lakásvásárlás menete azonban nem csak ebből áll: ésszerűséget és józan döntéseket igényel.

1., A lakásvásárlásnál mindig vegyük figyelembe a körülményeinket. Ha például hosszú távon a lakásban szeretnénk maradni, akkor az esetleges családalapítás miatt számoljunk elég térrel. Ha viszont a családalapítás nem szerepel a terveink között, akkor fontos, hogy lehetőségeink szerint olyan környéken vásároljunk, ahol a lakás nem csak hogy könnyen kiadható, de eladható is.

2. A környék kiválasztásánál olyat érdemes választani, ahol jó a tömegközlekedés, vannak közelben élelmiszerboltok, éttermek, parkok stb. A legfontosabb mégis az, hogy naponta mennyi időt vesz igénybe a munkahelyünkre való utazás. Gyerekes családok esetében, pedig ami még ezeknél is fontosabb az az, hogy a környéken van-e óvoda, iskola.

3. A környék kiválasztása után az ingatlanvásárlás előtt mindenképpen azt kell eldönteni, hogy egyáltalán lakást vagy házat szeretnénk-e venni. Aki megteheti, hogy házat vegyen, annak kiszemelt ingatlan megvásárlása előtt, feltétlenül ki kell kérnie egy statikus szakvéleményét. A kiszemelt ingatlan megvásárlása előtt egy mestert viszont mind a háznál, mind pedig a lakásnál érdemes egy mestert vinni magunkkal, mert ő az, aki meg tudja mondani, hogy mekkora összeget tesz majd ki az ingatlan felújítása. (Így legalább nem ér meglepetésként a felújítási munkák végösszege!)

4. Már a nézelődésnél legyünk mindig udvariasak és barátságosak a kiszemelt ingatlan tulajdonosával: ilyenkor feltétlenül kérdezzük meg, hogy meddig laktak az ingatlanban, mi az, amit kedveltek a lakásban és mi az, amit nem. Továbbá (ha vannak szomszédok), akkor azoknak a személyéről is kérdezősködjünk: ilyenkor azt tudjuk meg, hogy kik laknak a szomszédban, mikor vannak otthon, de a legfontosabb azt megtudni, hogy milyen a hangszigetelés a lakások között. (Amennyiben társasházi lakásba költözünk, akkor a közös költség összegét ne felejtsük megkérdezni, majd kérjünk másolatot a közműszolgáltatások díjáról, mert így ki tudjuk kalkulálni a lakás energiafogyasztását.)

5. Miután a tulajt kifaggattuk, érdemes egy-két szomszédot is megkérdezni a lakóház biztonságáról és a szomszédi viszonyokról (nagyon fontos tudomást szerezni szomszédok közötti viszálykodásról!).

6. Ha a fent felsoroltak után úgy döntünk, hogy meg szeretnénk venni a kiszemelt lakást, akkor kezdődhet az alkudozás: tudjuk, hogy egy ingatlan irányárában általában beleszámítják az alkudozás összegét, épp ezért feltétlenül ajánljuk kevesebb összeget, de maximum annyit, amennyit az ingatlan számunkra ér. Az árból vonjuk le az alapvető javítási, felújítási költségeket. Ha a tulaj nem enged az árból, akkor köszönjünk el. Sok esetben egyébként visszajönnek egy árajánlattal, ha mégsem – akkor vagy fogadjuk el a szituációt, vagy álljunk odébb.

7. Ha a kiszemelt ingatlan vételárában sikerült megegyezni, akkor se kapkodjunk:

• Az eladónak hiteles tulajdoni lap másolattal igazolnia kell tudni, hogy övé az ingatlan
• Kérjük el az eladó személyi igazolványát, hogy tényleg ő-e a tulajdonos
• Azonosítsuk be az ingatlant, hogy tényleg annak tulajdoni lapját kaptuk-e kézhez
• Minél frissebb legyen a tulajdoni lap másolat! Elvileg 30 napig érvényes, de törekedjen arra, hogy csak pár napos legyen. (Ez azért fontos, mert ha kézhez kapunk egy 30 napos tulajdoni lap másolatot, akkor nem lehetünk biztosak abban, hogy mondjuk két héttel korábban arra nem írtak-e be valamit: ilyenkor megváltozhat az ingatlan státusza. (pl. eladták már másnak; a bíróság bejegyeztette a perfeljegyzés tényét, mert egy örökös pert indított az ingatlan tulajdonjoga iránt.)
• Családi házas ingatlanoknál nem elég a tulajdoni lap másolat, ún. hivatalos térképmásolatot is kell kérni. Ezt is a Földhivatal adja ki. Itt azt kell megnézni, hogy az ingatlan minden része fel van-e tüntetve. Ha például volt egy hozzáépítés és azzal már nem törődnek, hogy ezt fel is tüntessék, akkor ennek az eredménye az, hogy a hozzáépített rész hivatalosan nem létezik. (Ezért például a lakáshitelhez szükséges értékbecsléskor nem veszik figyelembe ezt az értékét.)
• Ha vannak az ingatlanra bejegyzett terhek illetve az eladóhoz kapcsolódó jogok, meg kell állapodni azok rendezéséről. Leggyakrabban egy bank jelzálogjoga lehet rajta. Ekkor tisztázni kell, hogy milyen forrásból fogják tehermentesíteni az ingatlant. (Ezt az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell!)
• Az eladóval meg kell állapodni arról, hogy előleget adjunk-e vagy foglalót: a kettő között az a különbség, hogy az előleg az adásvétel meghiúsulása során visszajár, míg a foglalót elveszíti a vevő, ha miatta hiúsul meg az adásvétel. Ha az eladó hibájából hiúsul meg az adásvétel, akkor viszont a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni.
• Az adásvételi szerződést mindig ügyvéddel írassuk meg. A szerződést alaposan olvassuk át, és szabjunk feltételeket – pl. fizetés módszerét, a költözés napját, az elektromos berendezések működőképességét, közös költségek és közműszolgáltatások rendezését.
• Az ingatlan átvétele nemcsak a kulcsátadásból áll, hanem abból is, hogy az eladó és a vevő közösen elmennek a közüzemi szolgáltatókhoz és bejelentik a tulajdonosváltozást és az eladó rendezi az esetleges tartozásokat, ha eddig nem tette volna meg.

Forrás: ingatlan.net/magazin

Mennyi az ára valójában egy ingatlannak?

Az ingatlanvásárlás nem fejeződik be a szerződéskötéssel. Aki azt hiszi, hogy azzal, hogy vevőként kifizette az ügyvédnek a jutalékot, befejeződtek az ingatlan megvásárlásával kapcsolatos kiadásai, téved. Fel kell készülni az ezek utáni, következő várható kiadásokra is:
Elkelt a lakásuk, s megvan már az is, ahova költözni fogunk, a java viszont még hátra van. Nem lélegezhetünk fel, hiszen az adásvétellel még nem zárult le semmi, sőt jönnek a további a pluszköltségek: lakásvásárlási illeték bizonyosan van, de nem spórolható meg az ügyvédi munkadíj (az általában megállapodás tárgya, de az ügyvédeknél bevett szokás, hogy az ingatlan árának 1-3 százalékát kérik el munkadíjként), közjegyzői díj sem, nem is beszélve a költözés költségéről.

Átköltözés több tízezerből

Egy szállítóautót óránként általában 3 – 4 ezer forintért vehetünk bérbe, de ehhez még nem jár semmilyen segítő kéz. A költözéskor ugyanis a rakodók munkájáért külön kell fizetni. A cégek hirdetéseit böngészve megállapíthatjuk, hogy egy rakodómunkás szolgálatiért óránként általában 1500 forintot kell fizetni. Ha tehát valaki mondjuk, két rakodómunkással négy óra alatt le tudja zavarni az egyik lakásból a másikba való átköltözést, annak csak a teherautóért 12-16 ezer forintot, míg a munkásokért 12 ezer forintot kell letenni a költöztető cég asztalára. S ez a 24-28 ezres indulóköltség még csak a kezdet.

Új lakás rendbehozatala több tízezerből

Megérkeztünk az új otthonunkba, ahol a dobozoktól alig látjuk a falakat, de azt azért már tudjuk, hogy bizony egy tisztasági festés még akkor sem árt, ha a lakás nincs is lelakva. Ezt megtehetjük mesterrel, de mi magunk is nekiveselkedetünk a festésnek. Viszont hiába spóroljuk meg így a mesterember munkadíját, a festés mégis kiadással jár: manapság festékekben széles a kínálat, 8 liter fehér egyrétegű falfesték már 2500 forinttól kapható. Mivel egy liter festék kb. 8-9 négyzetméternyi falat fed be, s mivel ebből a fajtából kétszer kell átfesteni a falat, így nem biztos, hogy az olcsó a jobb. Az egyrétegű színes festékek ára borsosabb, hiszen egy 2,5 literes kiszerelés általában 3 és fél ezer forinttól indul, viszont időt spórolunk velük, hiszen ezekkel tényleg csak egyszer kell átfestenünk a falakat. Ezek mellett még pluszköltségként fel kell számolni, a festőhengert is, melyeknek az ára pár száz forinttól kezdődnek, de elektromos festőhenger 15 ezerért is kapható. A festés után pedig ott a takarítás: mind a fertőtlenítőszerek, mind pedig a surlóporok darabja 4-600 forintba kerül, míg a tükör- és ablaktisztítókért 300-1700 forintot kérnek a kereskedők. A bútortisztítók ára között is lényeges különbség van, hiszen a piacon található olyan termék, amelyik csak 300-, de van, amelyik majdnem 1000 forintba kerül.

Illeték több százezerért

A lakásszerzési illeték mértéke 2010. január 1-étől csökkent, de még így is megmaradt. Így a változás abból áll, hogy míg korábban 4 millió forintig 2 százalék, a felett pedig 6 százalékos mértékű illetéket kellett fizetni, addig a jelenleg hatályos illetékszabályok szerint 4 millió forintos összegig ugyancsak 2 százalék az illeték mértéke, a felett viszont már csak 4 százalékot kell fizetni. (Amennyiben tehát valaki 12 millió forintért vásárol lakást, akkor a fizetendő illetéket az alábbi módon kell kiszámolnia: 4 millió forintig 2 százalékék, vagyis 80 ezer forint, plusz a 4 millió forint feletti részre 4 százalék. 12 milliós ingatlan esetén ez 8 millió forintnak a 4 százalékát jelenti, ami 320 ezer forintot tesz ki. Összességében tehát 80 ezer + 320 ezer, azaz 400 ezer forint összegű lakásszerzési illeték fizetendő.)

Amennyiben viszont valaki új lakást vásárol, akkor neki 15 millió forintig nem kell illetéket fizetnie: az új lakásszerzés 15 millió forintig ugyanis illetékmentes, de csak akkor, ha a megvásárolt lakóingatlan vételára nem haladja meg a 30 millió forintot. ( Ha tehát valaki 20 millió forint értékű új lakóingatlan vesz, akkor 15 millió forintig az illetékmentesség érvényesül, tehát csupán a fennmaradó 5 millió forintnak kell a 4 százalékát illetékként kifizetnie, vagyis 200 ezer forintot tesz ki ebben az esetben a lakásszerzési illeték összege.)

Ezek mellett a fiatalok lakásvásárlását segítő rendelet szerint, azok a 35 év alatti magánszemélyek, akiknek az első lakásunknak az ára nem haladja meg a 8 millió forintot 50 százalékos illetékkedvezményben részesülhetnek, de ennek összege nem maximum csak 40 ezer forintot tehet ki. ( Ha tehát a 35 évét be nem töltött fiatal egy 7 milliós lakást vesz, s ez az első tulajdona, akkor az illeték mértéke 4 millió forintig 2 százalék, azaz 80 ezer forint, a maradék 3 millió forintra pedig 4 százalék, azaz 120 ezer forint. Ez összesen 200 ezer forintos illetéket jelent, de az illetékkedvezménynek köszönhetően azonban 40 ezer forint összegű kedvezmény levonható, így a tényleges illetékfizetési kötelezettség 160 ezer forintot tesz ki.)

És ami még a költözés után fontos feladat

Ha beköltöztünk új otthonunkba, akkor nem árt a zárat lecseréltetni. cseréltessük le a zárat, majd kerekedjünk fel, s többek között írassuk át (a volt tulajdonos jelenlétében leolvasott) vízórát, gázórát, villanyórát.

Forrás: ingatlan.net

Lakásvásárlás, lakáseladás lépésről lépésre

Alábbi írásunkban azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik rutintalanok lakás (ingatlan) adásvétele folyamatában, de szeretnének a lehető legszabályosabban eljárni egy ilyen jogügylet kapcsán. Van miről írni, mert manapság elég sok adminisztratív feladat is keletkezik az egyes ingatlanok tulajdonos-váltása kapcsán.
Lakás adásvétele esetén az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy a lakás tulajdonjogát és birtokát - vételár megfizetése ellenében - átruházza a vevőre, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a lakást átvenni.
A lakás megvételének alapvető feltétele, hogy a lakás az eladó tulajdonában legyen (az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepeljen), és rendelkezhessen is vele (a rendelkezési jogot kizárja, pl. a lakáson fennálló elidegenítési tilalom). A leendő vevő erről az ingatlan tulajdoni lapjáról tájékozódhat. A tulajdoni lapot bárki megtekintheti, illetve hiteles másolatot kérhet arról a lakás fekvése szerint illetékes (körzeti) földhivataloknál, illetve Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál. Célszerű az adásvételi szerződés megkötése előtt közvetlenül megtekinteni a tulajdoni lapot, mivel egyre gyakoribb az, hogy nem a tulajdonos adja el a lakást, illetve ugyanaz a személy rövid időn belül több személynek értékesíti. A tulajdoni lap hiteles tájékoztatást nyújt a lakással kapcsolatos egyes jogokról és terhekről is, így beszerzése elejét veheti egy későbbi jogvitának, vagy kényelmetlen helyzetnek.
Az eladó - az adásvétel megkötése előtt - köteles tájékoztatni a vevőt a lakás lényeges tulajdonságairól és a kapcsolatos fontos követelményekről, így az arra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről. (pl. az eladó köteles tájékoztatni a vevőt arról, hogy az épület melletti szórakozóhely hajnalig való nyitva tartása zavaróan hat a lakókra, vagy a lakás többször leázott a fenti szomszéd miatt). Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Ilyen okirat lehet társasház esetében a társasház tagjainak jogait és kötelességeit tartalmazó alapító okirat, vagy a házirend, illetve a lakás tervrajzai.
Amennyiben az eladó olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg a lakást, a vevő a vételár mérséklését követelheti, illetve súlyos esetben el is állhat a már megkötött szerződéstől, a teljes vételárat és kárainak megtérítését követelheti az inkorrekt eladótól.
Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vevő csak utólag értesül arról, hogy tulajdonszerzését más, harmadik személynek a lakásra való joga korlátozza, vagy akadályozza (pl. nem az eladó volt a tulajdonos, vagy a lakásban bérlő is van, akiről a vevő nem tudott).
Abban az esetben, ha a lakás vételárát nem az adásvétel létrejöttekor fizeti ki a vevő, az eladó tulajdonjogát a teljes vételár megfizetéséig fenntarthatja. Ebben az esetben a vevő tulajdonjogának megszerzéséig (a vételár teljes megfizetéséig) a lakást nem adhatja el, nem terhelheti meg (pl. nem vehet fel rá bankkölcsönt). Amennyiben a vevő e kötelezettségének nem tesz eleget, ezért felelősséggel tartozik.
A vevő a lakást a felek megegyezése szerinti időpontban veheti birtokba, de a vételár megfizetését követően csak indokolt esetben maradhat a lakás az eladónál (pl. a kiköltözés lebonyolításáig). A vevőt a birtokba lépés időpontjától kezdődően illetik meg a lakásból származó hasznok, illetve köteles a terhek viselésére. Célszerű a birtokba lépéskor leolvasni a közműmérőket (gáz-, villany-, vízóra), illetve bejelenteni a szolgáltatóknál a tulajdonosváltást. Ehhez minden szolgáltatónál egy-egy formanyomtatványt kell kitölteni. A Soproni ingatlanok esetén kitöltendő nyomtatványok itt találhatók: Víz-átjelentéshez, Villany-átjelentéshez, Gáz-átjelentéshez. Társasházak esetében szükség lehet az előzőeken túl még, a közös képviselő által aláírt nyilatkozatára, mely szerint a kiköltöző az értékesítés napjáig minden fennálló tartozását a társasházzal szemben kifizette.
Azokra a lakásokra, amelyek állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerültek, illetve az állami tulajdonú lakások tekintetében a Lakástörvény értelmében elővásárlási jog illeti meg a bérlőt, egyenlő arányban a bérlőtársakat, a társbérlőt az általa használt lakáshányad erejéig, illetve ezen személyek egyenes ági rokonát és leszármazottját. A lakás vételárát a hasonló adottsággal rendelkező lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani. Ha az elővásárlásra jogosult személy elővásárlási jogával élt, kérelmére az állam, illetve önkormányzat legalább 25 évi részletfizetési kedvezményt köteles adni.A társasházak esetén a jogszabály a tulajdonostársakat elővásárlási joggal ruházza fel. Amennyiben a tásasházi alapító okitaban a tulajdonostársak az elővásárlási jogukról előre le nem mondtak az értékesítendő ingatlan tekintetében, úgy az értékesítés tényét a társasházban jól látható helyen 2 hétig ki kell függeszteni. A lakás csak akkor válik harmadik személy számára eladhatóvá, ha ez alatt a két hét alatt a tulajdonostársak közül senki nem jelentette be vételi szándékát. Rövidíthető ez az idő úgy, hogy a tulajdonostársak írásban nyilatkoznak arról, hogy nevezett ingatlan elővásárlási jogáról lemondanak. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tulajdonostársak személyi adatain, elérhetőségein, adóazonosító számán kívül a tulajdoni hányadukat is. Ezt a nyilatkozatot a körzeti földhivatalnak be kell adni.  

Az adásvételi szerződéssel kapcsolatos követelmények: 

A lakásra vonatkozó adásvételi szerződés kizárólag írásban köthető meg érvényesen. A szerződésnek tartalmaznia kell: a vevő és eladó személyi adatait (családi és utónév, leánykori családi és utónév, születési év, anyja neve, lakcím, személyi azonosító, adóazonosító szám), a lakás pontos meghatározását (település, helyrajzi szám, esetleg utca, házszám, emelet, ajtó), a tulajdonjog vétel jogcímén való megszerzésének tényét, a meghatározott vételárat, a feleknek a tulajdonjog átruházására és megszerzésére irányuló, és az eladónak a tulajdonjog bejegyzését engedő nyilatkozatát, a szerződő felek állampolgárságát. 

A vevő tulajdonjogát az illetékes földhivatal kizárólag akkor jegyzi be, ha a szerződés az alábbi formai követelményeknek megfelel: 

1. Kitűnik belőle megkötésének helye és ideje
2. Szerepel benne a felek saját kezű aláírása
3. Ügyvéd az okiratot ellenjegyezte, vagy közjegyző közokiratba foglalta
4. Több lapból álló szerződés esetén az egyes lapokat a szerződés megkötésében részt vevők alá kell, hogy írják, kék tollal. 

Az adásvétel kapcsán felmerülő költségek: 

Az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül meg kell keresni az illetékes körzeti földhivatalt a megszerzett tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett. A bejegyzési kérelemhez csatolni kell az adásvételi szerződés 1 db eredeti és 2 db másolati példányát is. 

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat az alábbi táblázat a 2010. január 1-től hatályos rendelkezéseknek megfelelően tartalmazza:

Elsőfokú eljárás (kivéve jelzálogjog)	6 600.- Ft/érintett ingatlan
Jelzálogjog bejegyzése, illetve módosítása	12 600.- Ft/érintett ingatlan
Társasház alapítás, illetve társasházi alapító okirat  módosításának bejegyzése	6 600.- Ft/társasházi különlap    max. 100 000.- Ft
Soron kívüli eljárás (ügyfél kérelmére)	10 000.- Ft/érintett ingatlan
Körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés	10 000.- Ft/határozat

Vagyis, az igazgatási szolgáltatási díjak mértéke ingatlanonként:

·         az első fokú eljárásért 6 600.- Ft, (általános tételű eljárási díj)

·         jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárásért 12 600.- Ft,

Az ingatlan-nyilvántartási döntés ellen benyújtott fellebbezésért változatlanul – támadott határozatonként – 10 000.- Ft díjat kell fizetni.

Törvényben meghatározott soron kívüli ügyintézés kivételével a soron kívüli eljárás díja – az alapeljárás díján felül – ingatlanonként 10 000.- Ft. A díjat a soronkívüli eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetni.

A 2010. január 1-e után induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokban a díjat az eljárás megindításakor annak kell megfizetnie, illetve a díj megfizetését annak kell igazolnia, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, vagy annak, aki a bejegyzés által jogot szerez. Ha az ingatlanon több személy szerez jogot, illetve válik jogosulttá, a feleket egyetemleges díjfizetési kötelezettség terheli.

Az adásvételi szerződés elkészíttetésével kapcsolatos költségek: amennyiben ügyvédi közreműködéssel jön létre az adásvételi szerződés, ügyvédi díjat kell fizetni az eljáró ügyvédnek. Ennek mértéke - az ingatlan értékétől, a felmerülő munkától és költségektől függően - általában a vételár 0.5-1.5%-ig terjed. Ettől természetesen el lehet térni. Közjegyzői közreműködés esetén jogszabály határozza meg a közjegyző díját:
1. 500.000 Ft feletti, de 5.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén a közjegyzői díj összege 11.700 Ft és az 500.000 Ft feletti rész 1%-a
2. 5.000.000 Ft feletti, de 10.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén a közjegyzői díj összege 56.700 Ft és az 5.000.000 Ft feletti rész 0.5%-a
3. 10.000.000 Ft feletti ügyérték esetén a közjegyzői díj összege 81.700 Ft és a 10.000.000 Ft feletti rész 0.25%-a, de ez esetben legfeljebb 200.000.000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.
Amennyiben a szerződő felek másként nem állapodnak meg, az eladó viseli azokat a költségeket, amelyek az ingatlan átadásával és az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével kapcsolatban merülnek fel, a vevő pedig az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződéssel (ügyvédi díj, közjegyzői díj valamint felmerült költségeik), az átvétellel és tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos költségeket kell, hogy viselje.
A vevő terheli ezen túlmenően a visszterhes vagyonátruházási (vagyonszerzési) illeték is.
Az illeték összege a lakás forgalmi értékéhez igazodik. Magánszemélyek, illetve ingatlanforgalmazással fotevékenységként nem foglalkozó szervezetek esetén az illeték összege 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4%.
Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.

Illeték-kalkulátorunkat ide kattintva találja.
Illetékkedvezmények:
1. A lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15  millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első megvásárlása esetén a vevőnek nem kell illetéket fizetnie.

2005. január 1.-tol változott: 15 millió forintig illetékmentes, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után illetékköteles lett.

Meghatározása: Teljes vételi ár után fizetendő visszterhes vagyonátruházási (vagyonszerzési) illetéket kiszámítjuk, majd a kapott összegből levonjuk a 15.000.000 Ft-ra eső illetéket, így megkapjuk a fizetendő illeték mértékét.

2. Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részarány tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.
Az illeték összegét az Illetékhivatal állapítja meg, amelyről határozattal értesíti a vevőt.

Ne add el a házadat, csak ha nagyon muszáj

Sokan sokféleképp járnak jól vagy éppen rosszul a Budapest agglomerációjához tartozó települések lakáspiacain. Az árak teljesen elszabadultak, természetesen lefelé, és a készpénzes vevők pedig szinte bármit megtehetnek, és sokszor meg is tesznek, a hitelüket fizetni képtelen eladókkal szemben.
Ingatlanirodánk a soproni ingatlanoknál is hasonló folyamatokra figyelt fel, ezért tesszük közzé ezt az írást:
Az agglomerációs ingatlanpiacon mindenhol az 5-20%-os visszaesés a jellemző a lakások és telkek áraiban. A környéken tevékenykedő ingatlanirodák vezetőinek elmondása szerint pedig egyáltalán nem a lakások és házak fekvése, mérete vagy állapota a legmeghatározóbb kiindulási pontja a vételárnak, hanem sajnálatos módon az eladók pénzügyi helyzete. Nem ritkaság az sem, hogy készpénzes vevőjelöltek egyszerre több, 30 millió forint körülire becsült ingatlanra 20-22 milliós ajánlatot tesznek, és annak a lakását veszik meg, aki először kényszerül elfogadni a nem túl kecsegtető, olykor tisztességtelennek is tűnő árajánlatot.
A lakásárakat az agglomeráció minden szegmensében, a hitelüket törleszteni képtelen, és emiatt lakásuktól mielőbb szabadulni vágyó tulajdonosok kínálati árai szorították a mélybe. A csökkenés azonban nem csak az ő ingatlanjaikra vonatkozik, hanem dominó hatásként végigsöpört az egész piacon, így értékelte a piaci helyzetet Tafferner Zita, az Otthon Centrum solymári irodájának vezetjője. A lakásukat szintén értékesíteni vágyó, ám hitellel nem terhelt tulajdonosoknak is alkalmazkodnia kell a nyomott árakhoz, ha valóban szeretnének túladni ingatlanukon.
"A válság következtében, főként 2009 nyarától minimálisra csökkent a panellakás iránti kereslet, az árak kb. 10-15%-kal csökkentek. A helyzet idén sem változott, egyelőre. Az átlagos négyzetméter árak 160-190 ezer Ft körül alakulnak. Az egyedi fűtéses és téglaépítésű lakások iránt folyamatos az érdeklődés, ezek ára 240-310 ezer Ft/nm-en stagnált. Új építésű lakást már 285 ezer Ft/nm áron is lehet találni, bár ezek iránt a korábbi évekhez képest kisebb az érdeklődés. Ürömön az árak kicsit magasabbak, használt lakások ára: 280-350 ezer Ft/nm, míg az újak 360-390 ezer Ft/nm között mozognak", foglalta össze a piaci tényket Antal Ilona, az Otthon Centrum szentendrei irodájának vezetője.
A keleti agglomerációban sem vidámabb a helyzet. Az ottani lakásárak csökkenése inkább tartozik a felsőbb 15-20%-os kategóriába. A helyi piaci szereplők tapasztalata szerint, Gödöllőn megközelítőleg 10-15%-os a visszaesés, míg a környéki kisebb településeken a 20%-os árcsökkenés a jellemző. Az új építésű lakásokat, ikerházi fejlesztéseket egyáltalán nem keresik a vevők, a fejlesztők pedig ahol csak lehet leállítják projektjeiket, és kivárnak a további építésekkel. A környéken egy 100 nm körüli új építésű ikerházat akár 22 millió forintért is odaadnának, ha lenne rá egyáltalán vevő, mesélte a Portfolionak Rajacsics Rita az Otthon Centrum gödöllői irodájának irodavezetője.
"Alapvetően az agglomerációs piac jelenleg meglehetősen széttagolt, egészen más árak érvényesek a Budajenő-Telki-Páty "aranyháromszögben", mint mondjuk Szigetszentmiklóson és környékén, vagy éppen a keleti-budapesti területeken, melyek sokkal kevésbé népszerűek. A kereslet nagyjából most már visszatért a válság előtti mértékűre, azonban gondot okoz, hogy ez sokszor nem találkozik a kínálattal, illetve nem sikerül finanszírozást szerezni. Alapvetően a 20-40 millió közötti kisebb-közepes családi házak után van a legélénkebb érdeklődés (ennél olcsóbban is lehet kapni, Szigetszentmiklóson pl. 17-18 millióért is), ugyanakkor a budai agglomerációban ennyiért nagyjából semmi hasznosat nem kínálnak, ismertette piaci tapasztalatait Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője.
Látni kell, hogy az utóbbi években elindult egy visszaköltözési hullám is, mivel az agglomerációba költözés (elsősorban a befelé vezető dugók miatti időveszteség, a nem mindenhol rendelkezésre álló infrastruktúra) miatt nem mindenkinél váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Továbbá számításba kell venni azt is, hogy nem mindenki tudja egy családi ház rezsiköltségét fizetni. Éppen ezért ma már a legdivatosabb településeken sem lehet azonnali sikerrel számolni egy-egy ingatlan meghirdetésekor.
A hivatásos értékesítők véleménye szerint ez az állapot a következő 1-2 évben, még nem fog tudni látványosan javulni, és utána is csak lassabb kereslet növekedéssel számolnak a piacon.

Sopronban, a belvárosban, 55 nm-es, felújított, földszinti lakás, garázzsal eladó.

Sopronban, a belvárosban, autóbusz végállomáshoz közel nettó 52 nm-es, bruttó 55 nm-es, felújított, földszinti lakás 16 nm-es garázzsal eladó. Alapozás: Vasbeton sávalap plusz vasbeton lemezalap. Tartófalak: téglafalak. Tetőfedés: Vasbetongerendás lapostetős födém. Nyílászárók: Műanyag külső ablakok, amelyek redőnyözöttek, a belső nyílászárók fából készültek. A garázsajtó fából készült, kétfelé nyíló.

Homlokzatszigetelés: Hőszigetelő vakolat, plusz 5 cm-es Hungarocellel elkészített Dryvit szigetelés. Újszerű állapotú. Padlóburkolatok: Szobákban szép állapotú szalagparketta. Konyhában és előszobában parafa járófelület, a fürdő kerámialappal burkolt. Szobák száma: 2 db.

Fürdők száma: 1 db. WC külön van-e: Igen, a WC a fürdőn keresztül megközelíthető, külön helyiségben helyezkedik el. Garázs: Van, a társasház elektromos kapuval nyitható, zárt udvarán található. Pince: nincs, viszont a lakáshoz tartozik egy 8 nm-es villannyal ellátott, kultúrált tároló, amely akár barkácsolásra is alkalmas valamint több közös használatú helyiség is. A lakáson belül találunk egy kamrát és egy gardrób helyiséget is. Fűtési mód: Gáz-cirkó fűtés. Extrák: A lakáshoz tartozó erkélyt szigetelték, burkolták, így egy külön beltéri egységgé alakították át. Sopronban a belvárosban, a vidéki buszvégállomás, és egy nagy bevásárló központ közelében helyezkedik el eladásra kínált ingatlanunk. Az infrastrukturális ellátottság teljes körű. Kényelmes belváros életre vágyó családoknak ajánljuk.

Ár: 12.950.000,-Ft

Burcsa Ingatlaniroda saját azonosítója (érdeklődésekor erre szíveskedjen hivatkozni): A-287

Az ingatlanról videofelvételt irodánk YouTube oldalán www.youtube.com/user/burcsaani, illetve bolgunkban tekinthet meg: www.burcsaani.blogspot.com

Folyamatosan keresünk eladó, illetve kiadó ingatlanokat. Hívjon minket! 06-209-358-734

Eladás, vagy vétel? Melyik az első

Valamely ingatlanunk iránt érdeklődő ügyfelekkel történő megbeszélések során, a beszélgetés egy adott pontján egyre gyakrabban halljuk az érdeklődő ügyféltől ezt a mondatot: "Tetszik ez a lakás, meg is venném, de még el kell adni azt, amelyikben lakom..."
Fenti mondat kapcsán fogalmazódott bennünk meg a gondolat: "Beszéljünk arról, hogy mi a helyes sorrend: Kiválasztani az ingatlant, amibe költözni akarok és utána meghirdetni azt, amelyikben lakom, vagy fordítva: Hirdessem, adjam el azt az ingatlant, amelyben lakom, s utána válasszak egyet, amelyben lakni szeretnék."
Nos, minkét változanak megvannak a maga előnyei és természetesen hátrányai is. Persze, hogy szeretnénk tudni, hogy lakásunk, házunk eladása után hova tudunk a családunkkal költözni. Ki nem szereti a biztonságot? Tehát, akkor először vegyek egy lakást. Nem?... Igen ám, de mi van, ha nem tudom eladni azt a lakás, házat, amelyben jelenleg lakunk? Akkor nem fogom tudni kifizetni az új lakás vételárát....
Az ilyen esetekben mi minden ügyfelünkkel a következőket igyekszünk tudatosítani:
-A mai ingatlanpiaci helyzetben bizony hatalmas túlkínálat alakult ki (Sajnos. Többek között ezért csökkennek az ingatlanárak.)
-Venni, vásárolni a fenti ok miatt sokkal könnyebb, mint eladni. Biztosra vesszük, hogy mindenki, aki lakást, házat kíván vásárolni, az mostanában talál magának olyat, amilyet szeretne. (Pl.: irodánkban jelenleg 130 szebbnél-szebb ingatlan között válogathat.)
-Ingatlant eladni viszont rettenetesen nehéz, sőt, márciusban, a hitelezések szigorítása után mégnehezebb lesz (az ingatlanvásárlók nagy része hitelből oldaná meg a lakásvásárlást).
-Ezért mindenkit arra buzdítunk, hogy először bízzon meg egy hozzáértő ingatlanirodát, akik szakszerűen megszervezik az ingatlan eladási kampányát, és csak akkor kezdje el az új ingatlanát keresni, amikor már legalább lefoglalták azt a lakást, amelyben lakik. Ekkor már ő is komoly érdeklődőnek minősül, mert le tudja foglalni a vásárolandó ingatlant. A saját lakás eladásakor pedig állapodjon meg kiköltözési határidőben, mégpedig annyiban, amennyi az új lakás kiválasztására és megvásárlására elegendő lesz.
Persze más a helyzet akkor, ha bőségesen rendelkezik önerővel. Akkor bátran nézegessen, keresgessen csak a neki megfelelő ingatlanok között. Irodánk ebben is készséggel áll rendelkezésére.