Az idén a legolcsóbbak a lakások (KSH-s adatok!)

Az éves, összetételhatástól megtisztított árindexek 2008-ban még mind az új, mind a használt lakásoknál kismértékű (2,2, illetve 2,1%) növekedést mutattak. 2009-ben az új lakások ára 1,4, a használtaké 5,2%-kal csökkent. Eközben az éves fogyasztóiár-index 2008-ban 6,1, 2009-ben 4,2% volt - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett elemzéséből, mely a hazai lakáspiac alakulását vizsgálta.

Az új lakások piacán 2008 második negyedévéig a nominális árak emelkedtek, ezután 2009 első negyedévéig stagnálás, majd a második negyedévtől már egyértelmű árcsökkenés volt mérhető. A 2009 harmadik negyedévére vonatkozó előzetes adatokból további árcsökkenés látszik: ebben az időszakban az árszínvonal a 2007 elején mért érték 98,6%-ára esett vissza.

Eközben a használt lakások ára 2007 végére 6,5%-kal emelkedett, s e szint körül állapodott meg, egészen 2008 negyedik negyedévéig. Innen indult a visszaesés, melynek következtében 2009 harmadik negyedévére már a használt lakások ára is a 2007-es szint alá csökkent.
Az új lakások negyedévenkénti árváltozása bizonyos mértékű ingadozást jelez, összefüggésben az összetétel változásaival. Jellemzően az év második-harmadik negyedévében látszik erősebb növekedés, amit ezután két visszaesést hozó periódus követett. 2009 harmadik negyedévében ez a tendencia nem volt érvényes: az előzetes eredmények az áralakulás mindkét tényezőjénél visszaesést mutatnak.

A használt lakásoknál nem látható hasonló ingadozás, a romló összetételhatás és a kismértékű áremelkedés együttesen a teljes átlagárak folyamatos csökkenését eredményezte. Az összetétel ilyen jelentős átalakulását egyébként elsősorban az magyarázza, hogy a bázisidőszakban a nagyvárosi lakások aránya magasabb volt az összes használtlakás-tranzakción belül, mint a későbbi periódusokban.

Területi különbségek

Az eladásra szánt új lakások építése évek óta fokozódó mértékben Budapestre, a nagyvárosokba és az agglomerációkba koncentrálódik, a kisebb településeken, illetve egyes régiókban minimális szintre csökkent. A három év alatt eladott új lakásoknak alig 6%-a volt községekben, főleg agglomerációs területeken.

A lakásépítési költségek viszonylagos kiegyenlítettsége miatt az új lakások árában mutatkozó területi különbségek mérsékeltek. Egy új lakás átlagára 2007-ben 16,4 millió Ft volt, ez a következő években alig változott (mindkét évben 16,9 millió Ft). Ehhez képest a budapesti árszint korábban 11, 2009-ben 14%-kal volt magasabb. 2009-ben új lakások fajlagos árának országos átlaga 290, Budapesten 366 Ft/m2 volt.
A használtlakás-árak emelkedése a kisebb városokban volt valamelyest nagyobb mértékű, főleg 2008 első három negyedévében, amikor a 10%-ot is meghaladta. Ezután nagyjából párhuzamosan csökkent a többi település árszínvonalával, de még 2009 végén is a bázisidőszaki érték fölött volt (102,8%). A legalacsonyabb árnövekedést mutató községi lakásárak ugyanakkor már 2008 végére alacsonyabbak lettek a 2007. eleji értéknél. 2009 végére a községi lakások áresése 8,1%-ra becsülhető.
Budapest és a megyeszékhelyek árváltozásának mértéke e két szélső kategória közé esik, az előzetes adatok szerint 2009 harmadik és negyedik negyedévében mindkét településtípus árai csökkentek a bázis negyedévhez képest. A fenti árváltozások jelentős árszínvonal-különbségek mellett zajlottak. 2009-ben Budapesten a használtlakás-átlagár 15,1, a megyeszékhelyeken 10,2, a városokban 9,3, a községekben 5,9 millió Ft volt. A jellemző lakásméretek eltérése miatt a fajlagos lakásárak területi különbsége ennél is nagyobb, közel négyszeres (2009-ben Budapesten 259, a községekben 69 ezer Ft/m2).
2007-ben az átlagos budapesti lakásár másfélszeresen haladta meg a megyeszékhelyek és 1,7-szeresen a kisebb városok árszintjét. 2009-ig ezek az arányok változatlanok maradtak, a községi árak azonban leszakadtak: most egy budapesti lakás átlagosan egy községi két és félszeresét éri; 2007-ben ugyanez a szorzó még csak 2,2 volt.
Az éves átlagárak regionális alakulását 2008-ban áremelkedés, utána egyöntetű árcsökkenés jellemezte. Ez alól egyedül a Nyugat-Dunántúl kivétel, ahol már 2008-ban megkezdődött az árcsökkenés (98,1%). A viszonylag alacsony árszínvonal mellett ekkor még két régióban, Közép-Dunántúlon (105,0%) és Észak-Alföldön (103,1%) nagyobb áremelkedés volt megfigyelhető. 2009-ben Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon mérsékeltebb, a többi régióban 6% körüli, vagy azt meghaladó volt az árak csökkenése.
Forrás: ingatlanmagazin