2010. május 11., kedd

Integrált építésügyi eljárás

A tavalyi év második felében hatályba lépett új építésügyi rendeletek közül most az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) kormányrendeletet mutatjuk be, melyet a honvédelmi és katonai célú építési tevékenységek megvalósításához szükséges engedélyezések során, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások lehet alkalmazni az ügyfél kérelmére. A rendelet idén lépett hatályba, alkalmazni a hatálybalépést követően indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
Az integrált eljárásban az építési beruházás megvalósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató hatóságok (társhatóság) eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja. Ez egy adott minisztérium alá tartozik. A közreműködő hatóság az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társhatóságra irányadó szabályok szerint jár el.
Az integrált eljárás típusai: integrált építésügyi hatósági eljárás; integrált engedélyezési eljárás; integrált hatásvizsgálati eljárás. Az ügyfél az eljárás tárgyát képező egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy mely eljárásokat kéri a közreműködő hatóságtól integráltan lefolytatni.
Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság a tényállás tisztázása érdekében köteles a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. A kérelmező az integrált eljáráshoz szükséges alapkérelmet, az egyes társhatósági eljárások megindításhoz szükséges eljárási kérelmet és annak mellékleteit a rendeletben meghatározott közreműködő hatósághoz nyújtja be. Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelős miniszter által - az adott integrált eljárás tekintetében társhatóságként és szakhatóságként eljáró hatóságot irányító miniszterrel egyetértésben - a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. Az integrált eljárás megindításáról a közreműködő hatóság nyolc munkanapon belül értesíti az ismert ügyfeleket.
Az integrált eljárás keretein belül a közreműködő hatóság közös helyszíni szemlét tűz ki, amennyiben külön jogszabály kötelező helyszíni szemle tartását írja elő. A közös helyszíni szemlén azon hatóságok vesznek részt, melyeknek ezt külön jogszabály kötelezően előírja. A közös helyszíni szemlét az eljárás megindításától számított nyolc munkanapon belül kell kitűzni úgy, hogy az legkésőbb az eljárás megindításától számított tizennyolcadik munkanapon megtartásra kerüljön.
Ha a kérelmező alaki hiánypótlási felhívást kapott és a hiánypótlásnak nem tett eleget vagy nem megfelelő tartalommal, akkor az alaki hiánypótlási felhívást kibocsátó társhatóság elállhat a közös helyszíni szemlén való részvételtől.
A kérelmezőnek az eljárás megindítása előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett - benyújtott kérelmére a szakhatóság - hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárást is lefolytatnak, az erre vonatkozó eljárási kérelmet és a mellékletét építésügyi igazgatási szakértőnek (104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet) kell előkészíteni.
A társhatóság - az alapkérelem, az eljárási kérelem és a melléklet hozzá történő megérkezésétől számított - öt munkanapon belül alaki hiánypótlási felhívást bocsát ki azzal, hogy a hiánypótlást a kérelmező a társhatóság részére köteles megküldeni.
Ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, és a másik társhatóság döntése ellen jogorvoslattal éltek vagy az ellen bírósági felülvizsgálat folyik, akkor a másodfokú döntés meghozataláig a társhatóság az eljárását felfüggeszti.
A jogorvoslati eljárást annál a társhatóságnál kell megindítani, amelyik a megtámadott döntést hozta.
Az integrált építésügyi hatósági eljárás olyan építésügyi hatósági eljárásokat összefogó eljárás, ahol az egyazon építési beruházás megvalósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat a tárgyalt rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja. Az integrált építésügyi hatósági eljárás típusai:
a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás; b) műemlékekre és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás; c) sajátos építményfajtákra és műemlékekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás; d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás; e) műemlékekre, általános építményekre és sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás.
Az integrált engedélyezési eljárásban, ha az építésügyi hatósági eljáráson kívül más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás megvalósításához, akkor az építésügyi hatóság és más hatóságok engedélyezési eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja integrált engedélyezési eljárásban.
Az integrált hatásvizsgálati eljárás az integrált építésügyi hatósági eljárást, az integrált engedélyezési eljárást vagy az általános építésügyi hatósági eljárást megelőzi. Ha az építési beruházás engedélyezéséhez az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges, vagy több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatása szükséges, a különböző hatóságok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek előzetes tisztázására szolgáló integrált hatásvizsgálati eljárás folytatható.
NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSOK (2006. évi LIII. törvény):
- Részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó;
- Részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító;
- A koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű;
- Részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó;
- Legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 50 új munkahely megteremtését biztosító, vagy környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő eljárásokra terjed ki. A kormány ezt közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben elrendelheti. 
Forrás: IB (2010. 4. szám – április), 2010-04-15