Az IMF-szakértő véleményét arra alapozza, hogy a válság előtt többnyire túlértékeltek voltak az ingatlanok a 2000-ben kezdődött ingatlanpiaci boom hatására, s még jócskán van tere a csökkenésnek.
A szakértő érvelése szerint az 1970 és a 90-es évek közepe között eltelt időszakban áremelkedések és csökkenések követték egymást, amelyek eredményeként 25 év alatt összességében 20 százalékkal nőttek a lakóingatlan árak. Ezzel szemben a legutóbbi ingatlanpiaci fellendülés tíz évig tartott egyfolytában, és az árak már mintegy 60 százalékkal nőttek, így a csökkenés is nagyobb mértékű lehet az elmúlt időszakokban mértnél.
Tavaly az ingatlanok ára átlagosan 5 százalékkal esett vissza a válság kibontakozása előtti 2007-es árakhoz képest.....
A fenti cikkre egy olvasó megjegyzést is írt, amely így szól:
"Nem így kell ezt nézni. A lakóingatlan árának az a fő mozgatórugója, hogy az ország átlagpolgára maximális erőfeszítéssel mennyi pénzt tud adni egy átlagnégyzetméterért. Ez a szabály is csak akkor érvényes, ha a FIZETŐKÉPES kereslet lényegesen meghaladja a kínálatot. Eddig többféle keresletélénkítő tényező volt a magyar átlagpolgár mellett: szocpol, támogatott hitel, normál hitel, biztos(nak tűnő) állás, ingatlan, amit a bankok jelzálogként egy állástalantól is elfogadtak, stb.
Mi a helyzet ma?
Mára nincs szocpol... ez keresletcsökkenés.
Nincs hitel.... ez is keresletcsökkenés.
Megrendült az ingatlanban, mint biztos fedezetben a bizalom, amit a bankok vetettek bele, amióta törvényeileg engedélyezték azok árverezését.... ez is keresletcsökkentő tényező, mert ha a bank nem látja biztosítottnak a kiadott hitel visszafizetését, akkor nem helyez ki hitelt. Ha a bank nem helyez ki hitelt, a fizetőképes kereslet csökken. Az ingatlan, mint fedezet, már koránt sem számít olyan jó fedezetnek..... lényeg, hogy ez is keresletcsökkenés.
Nincs az az árfelhajtó erő sem (egy bizonyos hiedelem), ami a tehetősebb lakosságot spekulációs jellegű lakásvásárlásra késztette az utóbbi időben. Akinek pénze van, az már nem lakásba fekteti.
Keresletcsökkenés alatt nem azt értjük, hogy az emberek nem SZERETNÉNEK, hanem hogy nem TUDNAK megfizetni iylen áron lakást.
Népiesen szólva "iszonyúan túl volt húzva az ingatlanpiac", na.
A reáltermékek ára mögötti indokokat nem a történelemben kell keresni, hogy a múltban milyen emelkedést mekkora esés követett, hanem a jelen lehetőségeiben és racionalitásában, az emberek motivációiban.
Ma már csak médián keresztül próbálják fűteni az ingatlanpiacot az érdekeltek (elkészült ingatlanok fejlesztői, közvetítőirodák, stb.). Ők (főleg a közvetítők, akik inkább kibicnek tekinthetők) nem rombolhatják a nimbuszukat azzal, hogy kiállnak a nyilvánosság elé: egy budapesti lakást nem lehet eladni a piaci(nak hitt) árán, mert nem lesz rá vevő. Aki ezt ingatlanszakemberként ki meri jelenteni, azonnal elveszti az ügyfélkörét, hiszen ki merné rábízni ingatlanja értékesítését egy olyan értékesítőre, aki eleve azt mondja, hogy ilyen áron nem fog elkelni a portéka... Márpedig nem fog, mert a vásárlók nem tudnak érte annyt adni."
Fenti megjegyzéssel egyet lehet érteni, de lehet vitatkozni is... Önnek mi a véleménye? Kérjük, írja meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Ebben a menüpontban minden kedves olvasó véleményét várjuk. A véleményeket munkánk során hasznosítani fogjuk. A megjegyzéseket köszönjük.