Ingatlan és jövedelmi helyzet
A lakáshitelnek - illetve általában a hiteleknek - az egyik típusa, amikor a bank a kölcsönt kérő jövedelmi helyzetét vizsgálja, és egy másik, amikor ingatlan-, vagy más vagyoni fedezetet (például értékpapírt) kér.
Természetesen létezik a kettő kombinálva is. A lényeg, hogy a felajánlott fedezetek együttes értékének a legjobb esetben is csak a 60-65 százalékát kaphatjuk meg kölcsönként (lsd. korábbi bejegyzésünket a hitelplafonról). Vagyis, ha az igazolt (ez fontos!) jövedelmünk túl alacsony, akkor merül fel, hogy a megvásárolt lakás mellé fedezetként még egy másik lakást - vagy másfajta ingatlant, például telket, nyaralót - is fel kell ajánlani. Vagy a megvásárolni szándékozott egyetlen ingatlanra alacsonyabb összegű kölcsönt vehetünk csak igénybe. Ehhez viszont magasabb önrész kellene.
A munkáltatói kölcsön
De tegyük fel, hogy nincs se második ingatlanfedezet, se önerő (se gyerek). Ekkor jöhet szóba például a munkáltatói kölcsön, már amennyiben biztosak vagyunk abban, hogy jövedelmünkből képesek vagyunk törleszteni a részleteket.
Ráadásul a munkáltatói lakáskölcsön, illetve vissza nem térítendő lakáscélú támogatás adókedvezményekkel is jár. A támogatást a munkáltató négyféle célból adhatja a dolgozóknak: lakásépítésre, -vásárlásra, -bővítésre, illetve korszerűsítésre. Korlátja, hogy az adott összeg legfeljebb a vételár vagy a teljes építési költség 30 százaléka lehet.
Több munkáltató esetén - hiszen vannak, akik több helyen is dolgoznak - az adott juttatás nagysága a folyósítás évét megelőző négy évben, az ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben adómentes. Az adómentes korláton túl a munkáltatót és a munkavállalót is a munkabér után fizetendő adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. S persze vannak még egyéb kritériumok is, de azokat most hagyjuk, konkrét esetben lesz majd érdemes sorra venni őket.
A lízing
Megoldást jelenthet a saját megtakarítással nem rendelkezőknek az egyre terjedő ingatlanlízing is. Ugyan sokan ezt is csak egy hitelfajtának tekintik, de lényeges különbség, hogy nem kell annyi feltételnek megfelelni. Nemcsak önerő, hanem igazolható jövedelem sem kell hozzá, viszont a lakás csak a lízingszerződés lejárata után kerül a lízingelő tulajdonába, addig a lízingbe adóé. Ez jelenti az egyetlen valós kockázatot, hiszen például ha a lízingbeadó ellen felszámolási eljárás indul, akkor az ingatlan is a felszámolási vagyon körébe tartozik.
S ha a felszámoló felmondja a lízingszerződést, akkor a lízingbevevő csak úgynevezett hitelezői igényt érvényesíthet, azaz a befizetett összegeket szerezheti vissza a felszámolási eljárásban, persze ha marad rá fedezet.
A lakás-előtakarékosság
Van még egy lehetőség: sok olyan pénzintézet kínál olyan megoldást, hogy minimum 2 évig havi rendszerességgel levonja jövedelmünk x százalékát, de minimum havi 50 ezer forintot. A rendszeres előtörlesztett takarékosság miatt a bankok kedvezőbb hitelbírálattal adnak így kölcsön leendő lakásvásárlásunkra. Természetesen a banki kölcsön mértéke függ az életkortól is. Minnél fiatalabb valaki, annál több kölcsönt és bizalmat kap a pénzintézetektől.
Önnek mi a véleménye a fentiekről? Várjuk visszajelzéseiket!
Szomorú,hogy nem támogatják a fiatalokat. Magyarországon ha valaki nem születik vagyonos családba,vagy nem örököl ingatlant esélye sincs hogy vegyen egy lakást vagy házat magának. Hiszen máról holnapra élünk.
VálaszTörlésKezest a mai világbban ell lehet felejteni mert senki sem meri kockáztatni a házát és ezt meg is lehet érteni. Én 145000 ft keresek nettoba. Semmim nincs se ingatlan semmi. Én is szeretnék venni egy házat hogy eltudjam felépiteni a kis életem de ez nem lehetséges mert annyi önerőt kérnek hogy nem tudom össze kaparni. Valahol élnem kell ugyebár. Ezért albérletbe vagyok ami havi 30000 ft. Ez mellet nem lehet sporolni pedig egyáltalán nem élek nagylábon.