Az építési engedélyeztetési eljárásról

Mai írásunknak több aktualitása is van:
Az elsőt az adja, hogy az építési engedélyeztetési eljárásra vonatkozó jogszabályok 2009. őszétől változtak. A másik pedig az, hogy megkezdtük saját beruházásban történő építkezéseink 15-dik és 16-dik családi házának építését.
Fentieknek apropóján ajánljuk ezen írásunkat mindazoknak, akik saját építkezésbe kívánnak kezdeni.
Az építési engedélyeztetési eljárás 2009. október 1-től megváltozott. Kihirdette a kormány az építési törvénycsomagot: nyolc kormányrendelet jelent meg az építésügy szabályozásával kapcsolatban a legutóbbi Magyar Közlönyben, az előírások többsége október 1-jétől hatályos.

1. Minden esetben győződjön meg arról, hogy a tervezett építési tevékenységhez kell-e építési engedélyt, egyszerűsített építési engedély kérelmet benyújtani vagy bejelentést tenni.

Milyen esetben kell építési engedélyt kérni?

A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. mellékletének I. oszlopa sorolja fel az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységeket.
Milyen esetben kell egyszerűsített építési engedélyt kérni?
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. mellékletének II. és III. oszlopa sorolja fel az egyszerűsített építési engedély alapján végezhető építési tevékenységeket.
Mit jelent a bejelentési eljárás?
Jogszabályban meghatározott építési tevékenységek végzését az építtető jogszabályban előírtak szerint az építésügyi hatóságnak a jogszabályban meghatározott egyszerűsíttet tervdokumentációt mellékelve bejelenti, ezzel egyidejűleg az építési tevékenység végzése megkezdhető. Az építésügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat nyilvántartásba veszi és a tevékenység folytatásának vagy megvalósításának jogszerűségét az éves építésügyi hatósági ellenőrzés keretében a helyszínen ellenőrzi.
Milyen esetben kell építés-bejelentést benyújtani?
Azokat az eseteket, amikor építési bejelentés szükséges, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. mellékletének IV. oszlopa határozza meg.
Hová kell benyújtani az építési engedély kérelmet / bejelentést?
A kérelmet/bejelentést az illetékes első fokú építésügyi hatósághoz kell benyújtani. Az engedélyt az építésügyi hatósági ügyek intézésére jogosult önkormányzat jegyzője adja.
Ki készítheti el az engedélyezési terveket?
Az engedélyezéshez/bejelentéshez szükséges terveket a szakmailag illetékes (építész, illetve mérnöki) kamara által névjegyzékbe vett tervező készítheti el jogszabályban meghatározott jogosultságának megfelelően.
Milyen mellékleteket kell az építési engedély kérelemhez csatolni?
■az építészeti-műszaki dokumentációt legalább 2 példányban,
■ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érdekelt szakhatóság 6 hónapnál nem régebbi állásfoglalását a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt,
■a tervezői nyilatkozatot,
■az építési jogosultság igazolására szolgáló dokumentumokat,
■az építési engedélykérelemhez kitöltött statisztikai adatlapot.
■Ezeken felül jogszabály előírhat még egyéb hatósági hozzájárulásokat és szakvéleményeket is.
Mennyi időn belül kell elbírálni az építési engedély /egyszerűsített építési engedély kérelmet bejelentést?
■Az illetékes építésügyi hatóságnak a döntést építési engedélyezési eljárás esetén építési engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenység építési engedélyezése esetén a kérelem benyújtásától számított 45 munkanapon belül kell meghoznia.
■Az egyszerűsített építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított 22 munkanapon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet II. oszlopában,
■10 munkanapon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet III. oszlopában meghatározott építési tevékenység esetében.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő és a szakhatóság eljárásának időtartama.
Meddig hatályos az építési engedély?
Az építési engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és az engedély hatályát nem hosszabbították meg. Az engedély abban az esetben is hatályát veszti, ha az építkezést időben elkezdték, de az építési munkák megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá. Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja, amennyiben az építtető az engedély hatályosságának lejárta előtt ezt kérelmezi, és amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, illetve a változások az engedély tartalmát nem érintik.
Hogyan lehet fellebbezni az első fokon hozott határozat ellen?
A fellebbezést a határozat ellen – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül lehet benyújtani a döntést hozó hatósághoz.
Mikor lehet elkezdeni az építési munkálatokat?
Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti, műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély hatályossága alatt végezhet építési tevékenységet.
Mikor kell bejelenteni az építési munkák megkezdését?
Az építtetőnek az engedélyköteles építési munkák megkezdését és az építési napló megnyitásának napját be kell jelentenie:
■az építésügyi hatóságnak a kivitelezés megkezdését követő 5 munkanapon belül, vagy
■az építésfelügyeleti hatóságnak 15 nappal a kivitelezési munkák megkezdése előtt (50 millió forint számított építményértéket meghaladó, valamint közbeszerzés alá tartozó építési tevékenység esetén).
Szabad-e építési munkálatokat végezni felelős műszaki vezetőhiányában?
Engedélyhez/bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység akkor folytatható, ha a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett felelős műszaki vezető irányítja.
Mit kell tennie az építtetőnek az építkezés befejezését követően?
Az építtetőnek az építési engedéllyel/bejelentéssel felépített építmény használatbavétele előtt az építési hatósághoz használatbavételi engedély kérelmet/bejelentést kell benyújtania.
Az építkezés befejezését közvetően az építtetőnek kérelmet, továbbá záradékolt változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania. Ezzel egyidejűleg köteles a bontásihulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani.