Penész a lakásban: Bár télen inkább aktuális, azonban most is hasznos tudni, hogy hogyan tegyük penészmentessé lakásunkat?

Általában csak akkor eszmélünk rá, hogy baj van, ha már megjelent a penész a lakásban. Sokszor még akkor sem, mivel a penész gyakran a bútorok, szigetelés, tapéta mögött terjed, s mire rábukkanunk, már hatalmas területet foglalt el. A penész egészségkárosító hatásai komolyak. Most azt járjuk körül, hogy miként védekezzünk ellene.
A védekezés legfőbb eleme az, hogy a környezeti nedvességet kellően alacsony szinten kell tartani. A penészesedés megelőzésének kulcsa, hogy a levegő relatív páratartalmát 30-50 százalék közé állítsuk be – szögezte le az ingatlanmagazin.com-nak dr. Magyar Donát aerobiológus. Emellett persze arra is törekedni kell, hogy ne legyenek hideg felületek, ahol lecsapódhat a pára, mert ott alakul ki a penész. Ha azonban a levegő relatív páratartalma 30-50 százalék között mozog, és a felületi nedvességnek nincs más forrása (szivárgó vízvezeték, felázás stb.), akkor nem tud megélni a gomba a falon. (Kivételt csak néhány szárazságtűrő faj és egyes taplógombák jelentenek). Mindez ugyan meglehetősen nehéz vállalkozásnak tűnik, de minden más eszköz – a hypo, a gombaölőszerek (fungicidek) alkalmazása, festékek, vakolatok felhordása, légtisztítás, a beteg gyógyszerezése - csak tüneti kezelés.
Ahhoz, hogy a lakás levegőjének páratartalma kritikus szintre kerüljön (50 százalék fölé), és a lehűlő felületeken kondenzálódjon, néha meglepően kis változás is elegendő. Például egy újabb lakó beköltözése a lakásba, s az ezzel együtt járó páratartalom-emelkedés – hívta fel a figyelmet a biológus. Az életmód, a lakáshasználati szokások is sokat számítanak tehát.
Szigetelés
A megelőzés egyik alapvető módja a falak szigetelése, mivel ezáltal a lakás felőli oldal nem tud olyan mértékben lehűlni, hogy a pára lecsapódhasson rajta. Ha valaki belekezd a szigetelésbe, akkor általában táblás polisztirollal vagy kőzetgyapottal próbálja megoldani. Ha csak tehetjük, minimum 10 centiméter vastagságú szigetelést válasszunk, amivel nemcsak a penész kialakulását előzzük meg, de a fűtésszámlánkat is látványosan letörhetjük. A 80-as tömörségű – homlokzatra való – polisztirol lemez 10 centiméteres vastagságban átlagosan 1100-1700 forintért szerezhető be. Ez csupán a hőszigetelő lemez ára, nem tartalmazza a szigeteléshez használt segédanyagokat, mint például a lábazati indítósínt, a ragasztóanyagot vagy az üvegszövetet.
Belső szigetelés
Habár egyes esetekben csak a belső szigetelés jöhet szóba, nem ajánlják a módszert a szakemberek. Ennek az az oka, hogy belső szigetelés esetén csaknem teljes keresztmetszetében áthűl a fal, ha kint alacsony a hőmérséklet. Ezzel megváltoznak az épületfizikai viszonyok, s a falban húzódó vízcsövek is fagyveszélynek lesznek kitéve.
A felfűtött lakásból a falakon keresztül folyamatosan kifelé igyekszik a meleg, a kinti hideg pedig befelé halad. Míg a fal belső oldala közel azonos a lakás levegőjének hőmérsékletével, a külső síkja a kinti levegő hőmérsékletéhez igazodik. Ha a hőszigetelő lemezt a fal külső síkjára helyezzük, azzal megakadályozzuk, hogy a kinti hideg bejusson a falba, így a határoló szerkezet szinte teljes egészében fel tudja venni a lakás hőjét. Belső szigetelésnél viszont a fal a hőszigetelés miatt nem lesz képes felvenni a lakás hőjét.
Emellett ez a szigetelési mód gyakran hőhidak kialakulásával jár, ahol aztán gyorsan megjelenik a penész. Mindamellett, ha nincs más lehetőségünk, ez is egy járható út, azonban nagyon gondosan kell elvégezni a munkát a szigetelés alatti penészesedés, valamint a hőhidak kialakulásának elkerülése érdekében.
Szellőztetés
A penészesedés megelőzésére érdemes bevetni a gyakori és kielégítő szellőztetést. A szellőztetés mind a spóraszám, mind a páratartalom csökkentése szempontjából kiemelkedő fontosságú. Csodára azonban nem számíthatunk. Ez a módszer nem jár ugyan beruházási költséggel, ám tévedés lenne azt hinni, hogy nem kerül pénzbe. A szellőztetés során ugyanis kénytelenek vagyunk otthonunk melegét kiengedni a szabadba.
Valószínűleg most már jól ismert, hogy a huzamosabb ideig résnyire nyitva hagyott ablak a legrosszabb megoldás. Ennél a szellőztetési módszernél a meleg teljes mértékben ellenőrizetlenül távozik a szabadba, valamint a lakás levegője sem tud teljesen kicserélődni. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben hosszú ideig nyitva marad az ablak, a körülötte lévő fal teljesen kihűl, így a páralecsapódást még segítjük is. A szellőztetés tehát tartson csupán néhány percig, ám akkor teljesen tárjuk ki az összes ablakot és ajtót, hogy a légcsere alapos legyen. Erre az 5-10 percre tekerjük le a fűtést. Ha csupán ennyi ideig szellőztetünk, a lakás levegője ugyan lehűl, ám a falak nem, így amikor becsukjuk az ablakokat és ismét feltekertük a fűtést, a fal le tudja adni a szobának az addig tárolt hőt.
Szintén fontos, hogy nagy páraképződéssel járó tevékenységek – mint például a fürdés és a főzés – után, vagy közben gondoskodjunk a szellőztetésről, így a levegő nem telítődik nedvességgel. Szellőztetésre napi 5-6 alkalommal kerüljön sor.
Mesterséges szellőztetés
Amennyiben nem megoldható, vagy nem elegendő a természetes szellőztetés, úgy szellőztető berendezést is beépíthetünk a lakásba. A beépíthető szellőztető rendszerek ára számos tényező függvénye. Például egy falátvezetéses légvezető beépítve 25 és 35 ezer forint között mozog, axiális ventilátor beépítéssel pedig már 70-80 ezer forint közötti összeget is elkérhetnek érte. A ventilátorok teljesítményétől függően a rendszer ára akár a 250-300 ezer forintot is elérheti.
Páramentesítő készülékek
A szellőztetés helyett vagy mellett igénybe vehetünk páramentesítő készülékeket is, melyekkel a kritikus szint (50 százalék) alá csökkenthető a levegő páratartalma. A szerkezetek között akad olyan, amelyik nem használ elektromos áramot, mindössze egy páramentesítő tablettát kell beletenni, amely a felesleges párát megköti: sóoldat formájában a készülék tartályában lecsapódik.
Ugyanakkor a nagyobb teljesítményű elektromos készülékek az igazán hatékonyak, bár áramot fogyasztanak, s zajosak is. Ezekkel azonban – ha jól méretezzük őket az otthonunkhoz - egész lakások pára-mentesíthetők. Az áruk igen változó, ám egy napi 20 literes kapacitású gépért általában 50-80 ezer forintot kérnek. Érdemes jól méretezett készüléket vásárolni, ugyanis meglehetősen nagyok az árkülönbségek, és fölösleges egy túlzottan nagy teljesítményű berendezésbe beruházni, ha nincs rá szükség, ugyanakkor egy kis készülék, vagy egy tablettás páramentesítő nem biztos, hogy megbirkózik az adott lakás páramennyiségével.
Érdemes beszerezni egy páratartalom-mérő készüléket, mert csak ezzel állapíthatjuk meg pontosan, hogy az ideális tartományban van-e a páratartalom a lakásban.
Légtisztító berendezések
A légtisztító berendezések gyártói a penészgomba-mentes levegőt ígérnek hirdetéseikben, így sokakban felmerülhet, hogy ezzel oldják meg a penészesedés problémáját. A légtisztító berendezések ugyan csökkentik a levegőben található por mennyiségét (melynek egy jelentős részét képezhetik a penészgombák), s a légköri spórakoncentráció csökkentésével javítják az allergiások tüneteit, de a penészfertőzöttséget, a falakon, bútorokon növekvő gombatelepek méretét, életképességét, növekedési ütemét nem befolyásolják – hangsúlyozta dr. Magyar Donát. A penészesedést, illetve az allergiát nem légtisztító berendezésekkel, hanem a kiváltó okok (nedvesség, allergénforrás) felszámolásával kell megelőzni – tette hozzá.
Ha már megjelent a penész
Alapvetően a kiváltó okot kell megkeresni, s megszüntetni (szigetelés, páratartalom-csökkentés). Ezután el kell tüntetni a kialakult penészt. Egyszerűbb a helyzet, ha látjuk hol található. Ilyenkor a munkálatokat penészgomba-telepek lekaparásával kell kezdeni. Ennek során azonban nagyobb mennyiségű spóra jut a levegőbe, így érdemes nagy gondossággal végezni a munkálatokat. A fertőzött helyiség ajtaját zárjuk le műanyag fóliával, hogy a spórák ne terjedjenek szét a lakásban. A munka közben lehetőleg folyamatosan szellőztessünk. A penésztelepek eltávolítását követően jöhet a lemosás és a fertőtlenítés. Ez a résekben és durva felületeken a fizikai eltávolítás után megmaradt gombaelemek miatt szükséges. A lemosásnál két vödörrel dolgozzunk, egyikben öblítünk, a másikkal lemosunk. A vizet gyakran cseréljük. A tisztításhoz ne használjunk foszfát-tartalmú detergenseket- a foszfát táplálja a mikroorganizmusokat. A lemosást követően töröljük a felületet szárazra. A fertőtlenítésre a hypooldat (10 liter vízhez 6 dl háztartási hypo) megfelelő. Ez szagtalanít is. A takarítás során legyünk elővigyázatosak: ne keverjük a különféle tisztítószereket, pl. savakat, ecetet, vízkőoldót hypóval – figyelmeztet az aerobiológus.
Penészmentesítéskor használjunk kesztyűt, valamint hosszú ujjú és hosszú szárú munkaruhát, zárt cipőt, sapkát. Komoly penésztelepek felszámolásakor viszont már viseljünk légszűrő maszkot is (a penészgomba spórákhoz ajánlott légszűrő maszkok részecskeszűrő betétje 3M 2125 P2R és 3M 2135 P3 kódszámmal kapható. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy a maszk szabályosan illeszkedik és résmentesen zár). Ha allergiásak vagyunk valamelyik penészgomba-fajra, akkor a penész eltávolítását ne magunk végezzük. Szintén ne végezzék ezt a munkát 12 év alatti gyermekek, idősek, várandósok, illetve a valamilyen immunrendszert gyengítő alapbetegségben, ill. légúti megbetegedésben (asztma) szenvedők.
Ha nem csak a fal penészes, hanem egyes használati tárgyak, azoknál más-más módszer alkalmazható. A mosógépben tisztítható textíliákat általában meg lehet menteni, amennyiben a penészgombák nem okoztak maradandó károsodást az anyagukban. A nem kárpitozott bútorok is megmenthetők, ennek érdekében lehetőleg a szabadban tisztítsuk meg őket. Ha a penészesedés csak a felületet érinti, hagyjuk a tűző napon, majd söpörjük le a kiszáradt, elpusztult penészt. Sok esetben - így textíliáknál, fabútoroknál, papírnál - a nap és a meleg elpusztítja a gombatelepeket. A résekből pedig HEPA szűrős porszívóval eltávolíthatók a lerakódott gombaelemek. Lényeges azonban, hogy az elhalt spórák is allergizálnak. A nem porózus felszínű tárgyakat, mint a műanyag, üveg, beton, különböző fémek stb. tisztíthatjuk meg a legkönnyebben a penésztől.
A penész jelenlétére utal olykor a dohszag is, melyet a penészek által termelt illékony szerves vegyületek (VOC) okoznak. Amennyiben a penészmentesítés után is megmarad a dohszag, az azt jelentheti, hogy a penész eltávolítása nem volt teljes körű, szennyezett anyagok, rejtett penészforrások maradtak a lakásban. Ugyanakkor akadhatnak olyan tárgyak, például a könyvek, melyek átveszik a dohszagot, de nem fertőzöttek penésszel. Ezt mikroszkópos vizsgálat tudja azonban csak tisztázni.
A gondot az jelenti, ha nem vesszük észre mindenhol a penészt. Porózus épületanyagokban, pl. a szigetelésben (kőzetgyapot) is lehet rejtett penész, gipszkarton falakban, beltéri szigetelésnél nagyon gyakori, de a régi tapétarétegek alatt is – jelezte Magyar Donát. Akad azonban olyan eset is, amikor fehér falon a fehér színű penészt egyszerűen nem vesszük észre. A rejtett penésztelepeket sokszor csak későn, a fal, a szigetelés lebontásával fedezik fel. A rejtett penész felkutatására az egyetlen, rongálást nem igénylő módszer a spórák kimutatása a levegőből, illetve háziporból.
Forrás: ingatlanmagazin.com